Betegszabadság idejére jár a helyettesítési díj 70 százaléka?

Tisztelt Szakértő! A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 52. § (2)–(6) bekezdéseiben szabályozott a helyettesítési díj megállapíthatóságának kérdésköre, mely szerint a kormánytisztviselőt illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti azokban az esetekben: Nem jár helyettesítési díj, ha - a helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve, ha a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a harminc napot meghaladja, illetve - a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen: - a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama, - a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság stb. A kormánytisztviselőt a 144. § (3) bekezdése alapján illetmény illeti meg a) a szabadság, b) 79. § c)–g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben, d) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. (4) Az illetmény 70%-a jár a betegszabadság tartamára Fentiekre tekintettel a betegszabadság idejére a helyettesítési díj kifizetésekor is a 144. § alapján szükséges eljárni?