1991. évi LXXXII. törvény

adozona.hu

1991. évi LXXXII. törvény

a gépjárműadóról

Hivatalos rövidítése: Gjt.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Önkormányzati jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.01.01
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: T/3213. számú törvényjavaslat indokolása - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja:
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

1991. évi LXXXII. törvény

a gépjárműadóról[1]

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:

197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (különösen: 6. §)

Általános rendelkezés

1. §[2] (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni.
(2)[3] E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a kiviteli célú gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

II.

A belföldi gépjárművek adója

1/A. §[4] (1)[5]
(2)[6]
(3)[7]

Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

2. §[8] (1)[9] Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
(2)[10] Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
(3)[11] Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
(4)[12] Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
(5)[13] Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
(6)[14] Az adó alanya az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
(7)[15] Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az adókötelezettség keletkezése

3. §[16] (1)[17] Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.
(2)[18] Az adókötelezettség az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése[19]

4. §[20] (1)[21] Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
(3)[22] Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.
(4)[23] Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Adómentesség

5. § Mentes az adó alól:
a)[24] a költségvetési szerv,
b)[25] az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c)[26] az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
d)[27] az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
e)[28] a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
f)[29] a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
g)[30] a környezetkímélő gépkocsi,
h)[31] az egyesület, az alapítvány, a köztestület az a) vagy b) pont szerinti szervezet tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
i)[32]
j)[33] az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
k)[34] az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az adó alapja

6. §[35] (1)[36] Az adó alapja személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az állami adó- és vámhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.
(2)[37] Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.
(3)[38] Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
(4)[39] Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke

7. §[40] (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalap után a gépjármű[41]
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
(2)[42] Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:[43]
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
(3)[44] Az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű után személyszállító gépjármű esetében 10 000 forint, tehergépjármű esetében pedig 46 000 forint adót kell fizetni. A rendszámtábla próbajárműre való kiadása esetén 23 000 forint adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap első napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Adókedvezmény

8. §[45] (1)[46] 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
(2)[47] 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
(3)[48]
(4)[49] Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.
(5)[50] Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a.
(6)[51] Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be az állami adó- és vámhatósághoz.
(7)[52] Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Az adó megállapítása és kezelése

9. §[53] (1) A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.
(2) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóalany nem szerepel, az állami adó- és vámhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.
9/A. §[54] Az állami adó- és vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az állami adó- és vámhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.

III.

A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója

Az adó fizetésére kötelezett

10. § Az adót az üzembentartó köteles megfizetni.

Az adókötelezettség kezdete

11. §[55] Az adókötelezettség Magyarország területére való belépés napjával kezdődik.

Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése

12. § (1)[56] A gépjármű adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amikor Magyarország területét elhagyja.
(2)[57]
(3)[58]
(4) Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal, vagy a javító üzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.

Adómentesség

13. § (1)[59]
(2)[60]
(3)[61] Mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut Magyarország területén
a) a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg
b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).
(4)[62] A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet
a) előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,
b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,
c) ha a (3) bekezdésben meghatározott távolságot túllépte.
(5)[63] Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű.
(6)[64] Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(7)[65] Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - üzemeltetésében lévő szolgálati gépjármű.
(8)[66] A (3) és (4) bekezdés szerinti adómentesség csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

[67]

14. §[68]

A fizetendő adótétel és a megfizetés módja[69]

15. §[70] (1) A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (e bekezdés alkalmazásában a járműszerelvény is) esetén az oda, illetve a visszaútra 10 000-10 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30 000-30 000 Ft adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 20 000-20 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 60 000-60 000 Ft adót kell fizetni. Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett.
(2)[71] Az (1) bekezdés szerinti adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára Magyarország területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megfizetni. E bekezdés szerinti fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.
(2a)[72] Az (1) bekezdés szerinti adótétel első alkalommal való átutalása előtt az adózó vagy képviselője legalább 10 nappal megelőzően köteles az állami adó- és vámhatóságnál az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelentkezni.
(3)[73] Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg. Az átutalás közleményrovatában - a következő sorrendben - rögzíteni kell az adózó adószámát, a fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint loco fuvarozás esetében az "L", míg tranzit vagy 3. országos fuvarozás esetében a "T" betűjelet.
(4)[74] Az adófizetés tényét az adózó (gépjárművezető) az átutalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni.
(5)[75] Az adót az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára kell megfizetni.
16. §[76]

Az adó megfizetésének ellenőrzése[77]

17. §[78] (1)[79] Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését az állami adó- és vámhatóság végzi.
(2)[80] Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, az állami adó- és vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén állapítja meg. A határozatot az állami adó- és vámhatóság kihirdetés útján közli, mely fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(3)[81] Az adóhiányt és az adóbírságot az adózó átutalással vagy készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételéről az állami adó- és vámhatóság készpénzátvételi elismervényt ad, amely az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál.
(4)[82] Az adóhiány és adóbírság megfizetéséig az állami adó- és vámhatóság a gépjármű továbbhaladását megakadályozhatja. Nem tartható vissza az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű. Ebben az esetben a fizetési kötelezettséget a tulajdonossal, illetve a tényleges üzembentartóval szemben kell érvényesíteni.

IV.[83]

Cégautóadó

Az adó tárgya

17/A. § (1)[84] Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.
(2)[85] Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Az adó alanya

17/B. §[86] (1) Az adó alanya a - (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
(2)[87] Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő.
(3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.
(4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

17/C. § (1)[88] A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
(2)[89] A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője számolja el, és[90]
a)[91] a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,
b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
(3)[92] Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.
(4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.
(5)[93] Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.
(6)[94] Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.
(7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

Adómentesség

17/D. § Mentes az adó alól az a személygépkocsi,
a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
b)[95] amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,
c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
d) amely kizárólag halottszállításra szolgál,
e)[96] amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti - súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
f)[97] amelyet kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,
g)[98] amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet.
h)[99] amely törvényes öröklés eredményeként vagy végintézkedés alapján a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, amelyben a személygépkocsi használati jogát a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy a vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.

Az adó mértéke

17/E. §[100] Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza.

A kétszeres adóztatás kizárása

17/F. §[101] A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság

17/G. §[102] (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.
(2)[103] Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adó- és vámhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.

V.[104]

Értelmező, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

Értelmező rendelkezések

18. § E törvény alkalmazásában:
1.[105] gépjármű: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe és rendszámtáblával ellátott,
2.[106] pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott,
3.[107] személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt,
4.[108] személyszállító gépjármű: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű,
5. tehergépjármű: a 3-4. pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi,
6.[109] autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt kilencnél több állandó ülőhely van,
7.[110] motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot,
8.[111] külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve, ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik,
9.[112] környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár,
10.[113] költségvetési szerv az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti szerv,
11.[114] helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja a gépjármű (autóbusz), amellyel a vállalkozó a kizárólag menetrend szerinti személyszállítást díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető módon végzi,
12.[115] súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,
13.[116] segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg,
14.[117] muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók,
15.[118] személytaxi: a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatás vagy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosult vállalkozás személygépkocsija, amely a hatóság által kiadott taxiengedéllyel és meghatározott színű rendszámtáblával ellátott,
16. mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes,
17.[119] külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzembentartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet Magyarország területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti,
18.[120] gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti forgalomból való kivonás,
19.[121] légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság az adómegállapítása során e tényt nem vette figyelembe, akkor az adóalany ezt a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy "útkímélő tengely" bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolhatja,
20.[122] terhelhetőség (raksúly): a tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete,
21.[123] kombinált árufuvarozás: a tehergépjármű, (nyerges) pótkocsi, (vontató egységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb) az útvonal kezdő vagy záró szakaszát közúton, a másik légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg,
22.[124] katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény, amelynek során és következtében jelentős számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe,
23.[125] segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál, és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelője, a szállítmányt küldő vagy fogadó államában működő magyar külképviselet, a segélyszállítmányt küldő vagy azt szervező egyházi jogi személy képviselője, a segélyszállítmányt küldő természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat,
24.[126] munkagép: minden szállító vagy vontató eszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétől - nem minősülő jármű; amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,
25.[127] gyártási év: a hatósági nyilvántartásban ilyen elnevezéssel szereplő naptári év,
26.[128] lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a 2022. július 1-jén hatályos, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján igazolólappal vagy a fehér alapon 3-3 piros betű- és számjellel, Y kezdőbetűjellel és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből vagy vontatója által 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,
27.[129] nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi.
28.[130] hybrid meghajtású az a jármű, amely elektromos és hagyományos belső égésű motorral van ellátva.
29.[131] környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: "6". Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt "16"-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés "16" ,
30.[132] környezetkímélő motorkerékpár: az a tisztán elektromos motorkerékpár, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a motorkerékpár meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a motorkerékpár meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik,
31.[133] pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing.
32.[134] ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű: A Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 1-2., 4-5. pontja szerint "I" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű,
33.[135] próbajármű: A Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 7-11. pontja szerint "I" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű,
34.[136] kiviteli célú gépjármű: A Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 13-18. pontja szerint "I" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

19. § (1)[137]
(2)[138]
(3)[139]
(4)[140]
(5)[141]
(6)[142] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy a gépjárműadó nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályait rendelettel állapítsa meg.
19/A. §[143] A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. §-ában meghatározott feltételekkel és mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója.
19/B. §[144] E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 17/C. § (1)-(3) és (5) bekezdését és 18. § 30. pontját azon egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre bérbe adott személygépkocsira kell alkalmazni, amely esetén a személygépkocsi bérletére vonatkozó szerződés 2013. június 30-át követően lép hatályba.
19/C. §[145] (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdést a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatokat a 2020. december 31-én hatályos 9. § alapján illetékes és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóság látja el.
(3) A 2020. december 31-ig terjedő időszakra eső gépjármű-adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság a 2020. december 31-én hatályos 9. § (4) bekezdés alapján eljárhat.
(4) Ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra az önkormányzati adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság felettes szerve vagy a bíróság a megfizetett adó visszatérítését rendeli el, akkor az önkormányzat a visszatérített gépjárműadó azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, a központi költségvetésből a kincstár útján igényelheti vissza.
(5) Az önkormányzati adóhatóság 2021. január 15-ig a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszeren keresztül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon a nála 2020. december 31-én nyilvántartott,
a) 2020. december 31-én hatályos 5. § d), e), f), j) és k) pontja szerint adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, továbbá - ha azok ismertek - a mentesség kezdő napjáról és megszűnésének napjáról,
b) annak a gépjárműnek a forgalmi rendszámáról, üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, amelynek adófizetési kötelezettsége a 4. § (4) bekezdése alapján 2021. január 1-jén szünetel, továbbá az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő napjáról.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszert működtető, valamint alkalmazásüzemeltetési és rendszertámogatási feladatait ellátó szerv kizárólag az adatszolgáltatással kapcsolatos technikai feladatokat - ideértve az adatok összesítését és az azokhoz való hozzáférés biztosítását - láthat el.

Hatálybaléptető rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény 1992. év január hó 1. napján lép hatályba.
(2)[146]
(3)[147] E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról.

VI.[148]

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

21. §[149]
1. melléklet az 1991. évi LXXXII. törvényhez[150] A cégautóadó havi mértékei

	A	B	C	D
1	Teljesítmény (kW)	"0"-"4" környezetvédelmi osztályjelzések esetén	"6"-"10" környezetvédelmi osztályjelzések esetén	"5"; "14-15" környezetvédelmi osztályjelzések esetén
2	0-50	30 500 forint	16 000 forint	14 000 forint
3	51-90	41 000 forint	20 000 forint	16 000 forint
4	91-120	61 000 forint	41 000 forint	20 000 forint
5	120 felett	81 000 forint	61 000 forint	41 000 forint

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. december 26.

[2]Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 181. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[3]Módosította a 2023. évi LIX. törvény 111. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[4]Beiktatta az 1995. évi XCVIII. törvény 11. §-a. Hatályos 1995.11.30.

[5]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[6]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[7]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[8]Megállapította az 1995. évi XCVIII. törvény 12. §-a. Hatályos 1996.01.01.

[9]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[10]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 93. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[11]Megállapította a 2016. évi LXVI. törvény 94. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[12]Módosította a 2012. évi CLXXVIII. törvény 170. §-a. Hatályos 2013.01.01.

[13]Számozását módosította a 2006. évi LXI. törvény 93. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[14]Módosította a 2019. évi CXV. törvény 10. § b) pontja. Hatályos 2022.07.01.

[15]Számozását módosította a 2006. évi LXI. törvény 93. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[16]Megállapította a 2003. évi XCI. törvény 138. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[17]Módosította a 2019. évi CXV. törvény 11. §-a. Hatályos 2022.07.01.

[18]Módosította a 2019. évi CXV. törvény 10. § b) pontja. Hatályos 2022.07.01.

[19]A címet módosította az 1998. évi LXIII. törvény 4. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[20]Megállapította az 1998. évi LXIII. törvény 4. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[21]Módosította a 2004. évi CI. törvény 314. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[22]Beiktatta a 2007. évi CXXVI. törvény 167. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[23]Számozását módosította a 2007. évi CXXVI. törvény 167. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[24]Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 168. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[25]Megállapította a 2023. évi LIX. törvény 110. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[26]Megállapította a 2008. évi LXXXI. törvény 84. § - a. Hatályos 2009.01.01.

[27]Módosította a 2013. évi CXXXIII. törvény 33. § a) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[28]Beiktatta a 2007. évi CXXVI. törvény 168. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[29]Megállapította a 2016. évi LXVI. törvény 95. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[30]Megállapította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 57. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[31]Beiktatta a 2023. évi LIX. törvény 110. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.

[32]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[33] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) bekezdés m) pontja. Hatályos 2007.01.01

[34]Megállapította a 2011. évi XXXIV. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.05.01.

[35]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 95. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[36]Módosította a 2020. évi CXVIII. törvény 105. § 1. pontja. Hatályos 2021.01.01.

[37]Megállapította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 58. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[38]Megállapította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 58. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[39]Beiktatta a 2015. évi CLXXXVII. törvény 58. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[40]Megállapította a 2009. évi LXXVII. törvény 78. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[41]A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi CXVIII. törvény 105. § 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.

[42]Megállapította a 2013. évi CIII. törvény 23. §-a. Hatályos 2013.07.01.

[43]A felvezető szövegrészt módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[44]Megállapította a 2019. évi CXV. törvény 8. §-a. Hatályos 2022.07.01.

[45]Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 187. §-a. Hatályos 2003.01.01.

[46]Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 154. § 1. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[47]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 97. §-a. Hatályos 2007.01.01.

[48]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXI. törvény 235. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.

[49]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[50]Számozását módosította az 1997. évi CIX. törvény 23. §-a. Hatályos 1998.01.01.

[51]Módosította a 2020. évi CXVIII. törvény 105. § 3. pontja. Hatályos 2021.01.01.

[52]Beiktatta a 2003. évi XCI. törvény 142. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[53]Megállapította a 2020. évi CXVIII. törvény 101. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[54]Megállapította a 2020. évi CXVIII. törvény 102. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[55]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[56]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 185. § 2. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[57]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[58]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[59]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2004.05.01.

[60]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2004.05.01.

[61]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[62]Beiktatta az 1995. évi V. törvény 5. §-a. Hatályos 1996.01.01.

[63]Beiktatta az 1995. évi V. törvény 5. §-a. Hatályos 1996.01.01.

[64] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) bekezdés m) pontja. Hatályos 2007.01.01

[65]Beiktatta az 1999. évi CXVII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése. Hatályos 2000.02.20.

[66]Beiktatta a 2003. évi XCI. törvény 145. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[67]Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2004.05.01.

[68]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCI. törvény 219. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2004.05.01.

[69]Módosította a 2003. évi XCI. törvény 146. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[70]Megállapította a 2003. évi XCI. törvény 146. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[71]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[72]Beiktatta a 2016. évi LXVI. törvény 96. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.06.16.

[73]Megállapította a 2016. évi LXVI. törvény 96. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.07.01.

[74]Beiktatta a 2016. évi LXVI. törvény 96. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.07.01.

[75]Beiktatta a 2016. évi LXVI. törvény 96. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.07.01.

[76]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLXXXVII. törvény 63. § 1. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[77]Módosította a 2003. évi XCI. törvény 147. §-a. Hatályos 2004.01.01.

[78]Megállapította a 2003. évi XCI. törvény 147. §-a. Hatályos 2004.05.01.

[79]Módosította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 63. § 2. pontja. Hatályos 2016.07.01. Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 100. § 1. pontja. Hatályos 2016.07.01.

[80]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 100. § 2. pontja. Hatályos 2016.07.01.

[81]Megállapította a 2016. évi LXVI. törvény 97. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[82]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 100. § 3. pontja. Hatályos 2016.07.01.

[83]Beiktatta a 2008. évi LXXXI. törvény 86. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[84]Módosította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 62. § 2. pontja. Hatályos 2016.01.01.

[85]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[86]Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 150. § -a. Hatályos 2015.01.01.

[87]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 3. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[88]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 4. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[89]Megállapította a 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[90]A felvezető szövegrészt módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 5. pontja és 6. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[91]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 6. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[92]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 7. pontja és 8. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[93]Módosította a 2016. évi LXVI. törvény 101. § (2) bekezdése 9. pontja és 10. pontja. Hatályos 2017.01.01.

[94]Megállapította a 2009. évi LXXVII. törvény 79. § - a. Hatályos 2009.08.01.

[95]Módosította a 2013. évi CXXXIII. törvény 33. § b) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[96]Megállapította a 2016. évi CXXV. törvény 119. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[97]Megállapította a 2016. évi CXXV. törvény 119. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[98]Beiktatta a 2012. évi CLXXVIII. törvény 168. §-a. Hatályos 2013.01.01.

[99]Megállapította a 2021. évi LXXXIV. törvény 10. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[100]Megállapította a 2022. évi XXIV. törvény 6. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[101]Módosította a 2020. évi CXVIII. törvény 106. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[102]Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 152. § -a. Hatályos 2015.01.01.

[103]Módosította a 2020. évi CXVIII. törvény 105. § 4. pontja. Hatályos 2021.01.01.

[104]Számozását módosította a 2008. évi LXXXI. törvény 86. § - a. Hatályos 2009.02.01.

[105]Módosította a 2004. évi CI. törvény 314. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[106]Módosította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 63. § 3. pontja. Hatályos 2016.01.01.

[107]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 98. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[108]Megállapította a 2003. évi XCI. törvény 148. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[109]Módosította a 2006. évi LXI. törvény 235. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[110]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 98. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[111]Módosította a 2002. évi XLII. törvény 311. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[112]Megállapította a 2020. évi CXVIII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[113]Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 109. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[114]Módosította a 2003. évi XCI. törvény 219. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[115]Megállapította a 2016. évi LXVI. törvény 99. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[116]Megállapította a 2009. évi CXVI. törvény 48. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[117]Megállapította a 2002. évi XLII. törvény 188. § -a. Hatályos 2003.01.01.

[118]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 98. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[119]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[120]Megállapította a 2012. évi CLXXVIII. törvény 169. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[121]Módosította a 2020. évi CXVIII. törvény 105. § 6. pontja. Hatályos 2021.01.01.

[122]Módosította a 2003. évi XCI. törvény 219. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[123]Megállapította a 2003. évi XCI. törvény 148. § -a. Hatályos 2004.01.01.

[124]Beiktatta az 1995. évi V. törvény 7. §-a. Hatályos 1996.01.01.

[125]Módosította a 2013. évi CXXXIII. törvény 33. § c) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[126]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 98. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[127]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 98. §-a. Hatályos 2007.01.01.

[128]Megállapította a 2020. évi CLXIV. törvény 3. §-a. Hatályos 2022.07.01.

[129]Beiktatta az 1997. évi CIX. törvény 25. §-a. Hatályos 1998.01.01.

[130]Beiktatta a 2000. évi CXIII. törvény 148. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[131]Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 153. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[132]Beiktatta a 2020. évi CXVIII. törvény 103. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[133]Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 153. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[134]Beiktatta a 2019. évi CXV. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[135]Beiktatta a 2019. évi CXV. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[136]Beiktatta a 2019. évi CXV. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[137]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[138]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[139]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[140]Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LXXIV. törvény 164. § -a. Hatálytalan 2002.01.01.

[141]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi IV. törvény 4. §-a. Hatálytalan 1995.07.01.

[142] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) bekezdés m) pontja. Hatályos 2007.01.01

[143]Beiktatta a 2010. évi XC. törvény 32. § - a. Hatályos 2010.08.16.

[144]Beiktatta a 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[145]Beiktatta a 2020. évi CXVIII. törvény 104. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[146]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi XLII. törvény 311. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[147]Módosította a 2002. évi XLII. törvény 311. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.01.

[148]A fejezetet beiktatta a 2015. évi CLXXXVII. törvény 61. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[149]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CXXV. törvény 120. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[150]Beiktatta a 2022. évi XXIV. törvény 7. §-a (lásd: 1. melléklet). Hatályos 2023.01.01.

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/2 «Előző Következő»

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1998. évi LXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról

1997. évi CIX. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról

1995. évi XCVIII. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról

1995. évi V. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról

127/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Pénzügyminisztériuma között az 1995. november 24-én, illetve az 1997. július 2-án aláírt Jegyzőkönyvekkel módosított, a Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Pénzügyminisztériuma között 1961. január 17-én aláírt, a határon átmenő közúti áruforgalommal kapcsolatos illetékeljárásról szóló Megállapodásnak a módosításokkal egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

60/1996. (IV. 24.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma és az Osztrák Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériuma között 1995. november 24-én aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és az Osztrák Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériuma között 1961. január 17-én aláírt, a határon átmenő közúti áruforgalommal kapcsolatos illetékeljárásról szóló Megállapodásnak a módosítással egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

56/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet a nemzetközi kombinált áruszállítást elősegítő kedvezményekről szóló 154/1995. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

33/1999. (XII. 22.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

41/1998. (XII. 27.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

42/1997. (XII. 30.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

29/1996. (XII. 17.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

42/2003. (XII. 29.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

52/2002. (XII. 29.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

34/2000. (X. 20.) AB határozat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi XCVIII. törvény, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezései, továbbá Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által az építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról alkotott 57/1996. (XII. 23.) számú önkormányzati rendelet alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2002. évi XLII. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról

49/2000. (XII. 18.) AB határozat Szárliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 19/1997. (XII. 15.) számú rendelete törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról

2001. évi LXXIV. törvény a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról

50/2001. (XII. 20.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

303/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyarországra belépő osztrák tehergépjárművek gépjárműadójáról

2004. évi CI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról

54/2004. (XII. 29.) PM rendelet a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

Bírósági jogesetek

BH+ 2003.1.13 A gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa volt. Ez az új tulajdonosra csak külön kikötés esetén hárítható át [Ptk. 98. §, 1991. évi LXXXII. tv. 2. § (1) bek.].

AVI 2000.7.86 A termék adókötelezettségét a termékhez tartozó termékszám alapján kell meghatározni. Gépjármű esetén tehát a forgalmi engedély bejegyzései csak a forgalomba hozatal szempontjából bírnak jelentőséggel (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)

EH 2001.493 Gépjárműadó bevallás késedelme esetén a mulasztási bírság alapja a teljes évi adó összege [1990. évi XCI. tv. 74. §]

EH 2006.1573 A CEMT fuvarozási engedély jogszerűtlen felhasználásával a felperes a Magyar Köztársaság jogszabályait is megsértette, ezért a szankció alkalmazása jogszerű volt [1988. évi I. tv. 48. §; 1991. évi LXXXII. tv. 11. §, 15. §].

BH+ 2007.8.377 Gépjárműadó fizetési kötelezettség [35/2000. (XI. 30.) BM r. 103. §]

EH 2007.1649 Magyarország területére belépő érvénytelen engedélyt használó fuvarozó a törvény rendelkezése értelmében gépjárműadó fizetésére köteles, erre vonatkozóan a viszonosság kérdésében nincs szükség a pénzügyminiszter külön megkeresésére [1991. évi LXXXII. törvény 15. §, 3/1990. (I. 16.) MT r.].

AVI 2011.9.97 A bíróság az adófizetési kötelezettségről való döntéskor méltányosságot nem gyakorolhat [2003. évi XCII. tv. 1. § (2) bek., 143. § (1) bek.]

AVI 2007.11.111 A vámeljárásban a meghallgatott ügyfélnek joga van anyanyelvét használni. Figyelembe kell venni azonban, ha a tolmács hiányát az eljárás során a fél nem kifogásolja [1957. évi IV. tv. 2. § (5) bek.]

AVI 2013.5.51 A Gyt. 17. § (2) bekezdésében írt mulasztás vétkességtől független [1991. évi LXXXII. tv. 17. § (2) bek.]

BH+ 2009.2.92 A gépjárműadó alóli mentesség törvényi feltételeit az adózónak kell igazolnia (1991. évi LXXXII. tv. 1. §, 2. §, 5. §, 18. §, 164/1995. (XII. 27.) Korm. r. 9. §, 13. §]

BH 2009.10.311 Adómentesség csak adóalany tekintetében és csak a törvény alapján fennálló adókötelezettség kapcsán értelmezhető [1991. évi LXXXII. tv. 2. §, 5. §].

BH 2009.11.340 Az ellenőrzés kapcsán - a bizonyítás, a tényállás megállapítása szempontjából - ügydöntő jelentősége lehet az erről készült feljegyzésnek, illetve jegyzőkönyvnek [1952. III. tv. 336/A. §, 2004. évi CXL. tv. 4. §, 39. §, 50. §].

EH 2008.1919 Adómentesség megállapítására adóalanyiság hiányában nem kerülhet sor [1991. évi LXXXII. tv. 1. §, 2. §, 5. §]

EH 2008.1920 Adómentesség megállapítására adóalanyiság hiányában nem kerülhet sor [1991. évi LXXXII. tv. 1. §, 2. §, 5. §]

AVI 2009.1.5 Az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott mögöttes felelősségi szabály alkalmazásakor nincs törvényi kötelezettség két határozat hozatalára [2003. évi XCII. tv. 35. § (2) bek.]

AVI 2009.4.47 A CEMT engedélyre nézve hazai jogi szabályozás érvényben van, és azt is alkalmazni kell [1987. évi XI. tv. 16. § (1) és (2) bek.]

AVI 2009.6.70 Az adómentesség csak akkor vehető igénybe, ha a fuvarozási engedély érvényes [3/1990. (I. 16.) Mt. r. 12. § (3) bek.]

AVI 2010.5.54 A gépjármű adó megállapítása szempontjából jelentősége van annak, hogy az EU valamely tagállamának vagy azon kívüli államból származó gépjármű kíván áthaladni az ország területén (1991. évi LXXXII. tv. 15., 17. §)

AVI 2010.5.60 A fuvarozási engedély javítása érvénytelenséget eredményez [1988. évi I. tv. 20. § (1) bek.]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu