adozona.hu
EH 2008.1919
EH 2008.1919
Adómentesség megállapítására adóalanyiság hiányában nem kerülhet sor [1991. évi LXXXII. tv. 1. §, 2. §, 5. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A járműnyilvántartás szerint a felperes az üzembentartója annak a személygépkocsinak (továbbiakban: személygépkocsi), amelynek a tulajdonosa a felperes felesége, aki 1997 óta súlyos mozgáskorlátozott.
Az elsőfokú adóhatóság kötelezte a felperest - 2007. január 1-jétől meghatározatlan időre - a személygépkocsi után évi 11 000 Ft gépjárműadó megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. április 24. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érde...
EH 2008.1919 Adómentesség megállapítására adóalanyiság hiányában nem kerülhet sor [1991. évi LXXXII. tv. 1. §, 2. §, 5. §]
A járműnyilvántartás szerint a felperes az üzembentartója annak a személygépkocsinak (továbbiakban: személygépkocsi), amelynek a tulajdonosa a felperes felesége, aki 1997 óta súlyos mozgáskorlátozott.Az elsőfokú adóhatóság kötelezte a felperest - 2007. január 1-jétől meghatározatlan időre - a személygépkocsi után évi 11 000 Ft gépjárműadó megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. április 24. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) 2. § (1) bekezdésében, 5. § f) pontjában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy nem a felperes felesége, hanem a felperes az adóalany, mivel 2007. január 1-jén ő szerepel üzembentartóként a járműnyilvántartásban. A felperest - felesége súlyos mozgáskorlátozottsága miatt - adómentesség nem illeti meg.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes érdemi döntése nem felel meg a Gjt. 5. § f) pontjában foglaltaknak, mivel felesége súlyos mozgáskorlátozottságára figyelemmel - tárgyi adómentesség miatt - nem kell gépjárműadót fizetnie.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, jogi álláspontja a következő volt:
A jogvita eldöntése szempontjából "döntő jelentősége" az adótárgynak van, amelyhez kapcsolódóan 2007. január 1-jei hatállyal a jogszabályi rendelkezések módosultak. A tárgyi adómentességnek két feltétele van: az egyik az, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonában kell, hogy legyen a személygépkocsi, a másik pedig, hogy a személygépkocsi a törvényben meghatározott teljesítményt nem haladhatja meg. A felperes helyesen utalt a Gjt.-t módosító 2006. évi LXI. törvény 94. §-ához fűzött indokolásra, mely szerint "a mentesség kizárólag azon gépjármű után biztosítható, ahol a kedvezményezett személy tulajdonjog és nem más jogcímen használja a gépjárművet". "Az eljárás során az alperes maga sem vitatta, hogy a fenti törvényi feltételek a perbeli esetben fennállnak, ezért a felperes házastársának tulajdonában álló tárgyi adómentes személygépkocsi után a felperes terhére adófizetési kötelezettség jogszerűen nem állapítható meg".
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását.
Az alperes azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Gjt. 2. § (1) bekezdésében, 5. § f) pontjában foglaltaknak, téves jogértelmezésen alapul. Mentesség csak adóalanyra vonatkozhat, adóalanyiság hiányában mentesség nem érvényesíthető, ezért határozata megalapozott és törvényes döntést tartalmaz.
A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Gjt. 1. § (1) bekezdése szerinti általános rendelkezés értelmében a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű után gépjárműadót kell fizetni. (Ez azt jelenti, hogy az adótárgy, azaz a gépjármű, a személygépkocsi adóköteles.)
Az adóköteles adótárgy után az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni [Gjt. 2. § (7) bekezdése]. Az adó alanya pedig az a személy, aki a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel [Gjt. 2. § (1) bekezdése]. Adóalany lehet tehát az üzembentartó és a tulajdonos is, ez utóbbi azonban csak akkor, ha a járműnyilvántartásban nem az üzembentartó, hanem ő szerepel.
A perbeli esetben üzembentartóként a járműnyilvántartásba a felperes került bejegyzésre, ennélfogva kizárólag ő minősíthető adóalanynak.
A Gjt. 5. § f) pontja értelmében mentes az adó alól "a súlyos mozgáskorlátozott személy, vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbefogadó szülője tulajdonában lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár." E törvényi szabályozásból következően a mentesség kizárólag a tulajdonosra vonatkozik, az üzembentartóra nem.
A felperes, aki üzembentartóként adóalanynak minősül, nem felel meg az adómentesség Gjt. 5. § f) pontja szerinti törvényi feltételeknek, mivel nem ő a gépjármű tulajdonosa és nem súlyosan mozgáskorlátozott, ezért az adóalany felperest az adómentesség nem illeti meg.
Adómentesség csak adóalany tekintetében és csak a törvény alapján fennálló adókötelezettség kapcsán értelmezhető, és kizárólag a törvény által szabályozott körben alkalmazható. Azt a személyt, aki nem adóalany, nem lehet mentesíteni az adófizetési kötelezettség alól, mivel nem adóalany, ezért nincs is adófizetési kötelezettsége.
Utal egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a törvény indokolása nem jogszabály, de az a perbeli esetben egyébként sem támasztja alá a megyei bíróság jogi álláspontját. A 2006. évi LXI. törvényhez fűzött indokolás ugyanis kifejezetten utal arra, hogy a törvény egyrészt pontosítást tartalmaz a gépjármű adóalanyának személyére, másrészt a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentességet szűkíti mind alanyi, mind tárgyi vonatkozásban. Az alperes helytállóan hivatkozott egyébként arra is, hogy - a jogerős ítélet indokolásában megállapítottakkal ellentétben - érdemi döntésében nem állapította meg, hogy a felperes esetében a mentesség törvényi feltételei fennállnának.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.507/2007.)