adozona.hu
AVI 2009.1.5
AVI 2009.1.5
Az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott mögöttes felelősségi szabály alkalmazásakor nincs törvényi kötelezettség két határozat hozatalára [2003. évi XCII. tv. 35. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú helyi adóhatóság adóellenőrzést kezdett a C. Bt.-nél az 1999-2000. évek gépjárműadó vonatkozásában, majd az ellenőrzést kiterjesztette 2001. és 2002. évre.
Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával a Bt. terhére gépjárműadó-hiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg, ennek megfizetésére - mivel a társaság végelszámolással 2002. február 15-én megszűnt, és azt a Cégbíróság 2002. március 4-én törölte a nyilvántartásból - a felperest, mint beltago...
AVI 2009.1.5 Az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott mögöttes felelősségi szabály alkalmazásakor nincs törvényi kötelezettség két határozat hozatalára [2003. évi XCII. tv. 35. § (2) bek.]
Az elsőfokú helyi adóhatóság adóellenőrzést kezdett a C. Bt.-nél az 1999-2000. évek gépjárműadó vonatkozásában, majd az ellenőrzést kiterjesztette 2001. és 2002. évre.Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával a Bt. terhére gépjárműadó-hiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg, ennek megfizetésére - mivel a társaság végelszámolással 2002. február 15-én megszűnt, és azt a Cégbíróság 2002. március 4-én törölte a nyilvántartásból - a felperest, mint beltagot kötelezte.
Az alperes, mint másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította megállapítva, hogy a nem létező adóalannyal szemben folytatott le ellenőrzést, és hozta meg határozatát. Megállapította ugyanakkor, hogy a felperes, mint a társaság beltagja köteles helytállni a társaságot terhelő adótartozásért.
A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság 2004. szeptember 2-án kelt határozatával a felperest, mint a végelszámolással megszűnt C. Bt. terhére feltárt adótartozásért a törvény erejénél fogva helytállni köteles beltagot kötelezte adóhiány, bírság, késedelmi pótlék, összesen 11 703 062 Ft tartozás megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljáró alperesi jogelőd 2004. december 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen az volt az álláspontja, hogy a határozat jogszabálysértő, súlyosbítási tilalomba ütközik, másrészt az eljáró hatóság a Bt.-vel szemben sem rendelkezett illetékességgel, harmadrészt a beltag terhére utólagosan az adózó létezésének hiányában már nem állapítható meg adókötelezettség.
A felperes állította, hogy a megszűnt Bt. Z. város területén sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkezett, ezért az Art. 50. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elsőfokú hatóság nem volt illetékes az eljárásra, a 2003-ban elrendelt újabb adóvizsgálat jogszabálysértő, a jogutód nélkül megszűnt Bt.-vel kapcsolatosan.
Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltak alapján.
A megyei bíróság 3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság ítéletében ismertette a vonatkozó jogszabályokat, így a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) 2. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 6. § (1) bekezdését, 35. § (2) bekezdés f) pontját, 97. § i) pontját, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 55. § (2) bekezdését, 56. § (1) bekezdését, valamint 101. § (1) bekezdését. E jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy az önkormányzati adóhatóság illetékességét a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett székhely, illetve telephely határozza meg, nem pedig az adózó gazdasági társaságának a cégnyilvántartás szerinti székhelye. Az adóellenőrzéssel vizsgált gépjárművek forgalmi engedélyei a zalaegerszegi címeket tüntette fel, amely valamennyi gépjármű esetében megalapozta az Önkormányzati Adóhatóság illetékességét.
Téves volt a felperes álláspontja a tekintetben is, hogy a végelszámolás a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság adótartozása e megszűnéssel véglegesen elenyészne.
A felperes, mint az adó megfizetéséért helytállni köteles személy, az Art. 2. § f) pontja és a Gt.</a> rendelkezései szerint kötelezhető volt az adó megfizetésére, ha azt az adózó nem fizette meg, és tőle nem lehetett behajtani.
Kitért az elsőfokú bíróság arra is, hogy a perbeli esetben a felperes által hivatkozott súlyosítási tilalom fel sem merülhet. Nem volt szó korábbi ellenőrzésről, illetve annak alapján hozott határozatról, és ahhoz képest hozott terhesebben megállapító új határozatról.
Az elsőfokú bíróság helytállónak találta a határozatok döntését a bírság és a késedelmi pótlék vonatkozásában is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes hangsúlyozta, hogy a C. Bt. 2002. év márciusában végelszámolással jogutód nélkül megszűnt, a cégnyilvántartásból jogerősen törölték, ezért az eljárást meg is szüntették. Ennek ellenére 2003-ban újabb vizsgálatot rendeltek el, és ennek eredményeképpen született a keresetben támadott jogsértő határozat.
A felperes álláspontja szerint mivel a cég működésének, illetve létezésének ideje alatt nem hoztak vele szemben adótartozás megfizetésére kötelező határidőt, így a beltag sem volt fizetési kötelezettséggel terhelhető.
Sérelmezte a felperes, hogy mivel az ítélet is burkoltan elismerte, miszerint kizárólag a cég eshetett késedelemben az adófizetési kötelezettséggel, ez a késedelem csak a törléséig tarthatott, tehát jogellenesen kötelezték a felperest késedelmi pótlék fizetésére.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta az elsőfokú bíróság és az adóhatóság jogi álláspontját, mind az adóhatóság illetékessége, mind a beltag mögöttes felelősségével kapcsolatosan.
A felperesi állásponttal ellentételesen ugyanis a Gjt. 2. § (1) bekezdése speciális szabályozást rendelt a gépjárműadó fizetéssel kapcsolatosan, ezért helyesen állapította meg az adóhatóság és az elsőfokú bíróság, hogy figyelemmel a 9. § (1) bekezdésében foglaltakat, az adóztatási feladatokat a gépjármű forgalmi engedélyében bejegyzett lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.
Az adóellenőrzés során vizsgált gépjárművek forgalmi engedélyei a telephelyüket, (Zalaegerszeg) tüntették fel, így az Önkormányzati Adóhatóság illetékessége megalapozott volt.
Az Önkormányzati Adóhatóság részére fizetendő gépjárműadó szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a felperes fizetett-e adót más önkormányzati adóhatósághoz.
Az elsőfokú bíróság által helyesen idézett Gt. 55. § (2) bekezdése, 56. § (1) bekezdése és 101. § (1) bekezdése szerint a felperesnek, mint a megszűnő betéti társaság beltagjának korlátlan felelőssége van a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségéért. Az e szabállyal összhangban lévő Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja szerint a végelszámolással megszűnt betéti társaság adótartozásának megfizetésére a felperes, mint korlátlan felelősséggel tartozó személy kötelezhető volt. Az Art. 35. § (2) bekezdésében meghatározott mögöttes felelősségi szabály alkalmazásakor nincs törvényi kötelezettség két határozat hozatalára. Így amennyiben e rendelkezés alkalmazási feltételei fennállnak, és a gazdasági társaság kötelezettségéért korlátlan felelősségű, vele egy sorban kötelezhető személy kiléte megállapítható, egy határozat hozatala sem kizárt. A perbeli esetben a felperest, mint korlátlan felelőst, ezért jogszerűen kötelezte az adóhatóság az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján a helytállásra.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megállapításával kapcsolatban a súlyosítási tilalom, illetőleg a bírság és a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget illetően is.
A felperes által becsatolt és hivatkozott legfelsőbb bírósági ítélet nem jelen ügy tényállására vonatkozik, e Kfv. I. 35.072/2005/5. számú ítéletében a Legfelsőbb Bíróság csak azt állapította meg, hogy a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társasággal szemben nincs helye utólagos adó-megállapításnak. Ez a rendelkezés nem érinti azt a perbeli esetet, amikor a mögöttes felelősség alapján az adóhatóság a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság adótartozásáért a felperest kötelezte, akinek helytállási kötelezettsége korlátlan volt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.072/2006.)