2003. évi CX. törvény

adozona.hu

2003. évi CX. törvény

a regisztrációs adóról

Hivatalos rövidítése: Rega tv.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Kereskedelmi jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.09.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása érdekében, figyelemmel az állam intézményvédelmi kötelezettségére a környezetvédelem terén, a személygépkocsik és a lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezésére az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakb...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

2003. évi CX. törvény

a regisztrációs adóról[1]

Általános rendelkezések

1. § (1)[2] E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén.
(2) Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.
2. § E törvény alkalmazásában
1.[3] forgalomba helyezés: a gépjármű
a) belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,
b) átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,
c)[4] 12. § a) pontjában meghatározott adómentességének megszűnése;
d)[5] törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott adómentesség megszűnése;
2.[6] átalakítás: a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül;
3.[7] személygépkocsi: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapot alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót, a halottszállító kocsit és az e törvény szerinti motorkerékpárt;
4.[8] új gépjármű: az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el;
5.[9] muzeális jellegű gépjármű: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 14. pontjában meghatározott gépjármű;
6.[10] nyilvántartásba vétel: a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti jármű nyilvántartásba vétele;
7.[11]
8.[12] import: a gépjárműnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területén kívülről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon való bejuttatása;
9. Közösség területe: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 227. cikke szerinti terület.
10.[13] motorkerékpár: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő gépjármű, valamint az a személygépkocsiként forgalomba helyezett négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege, valamint motorteljesítménye a KRESZ alapján motorkerékpárnak minősülő négykerekű gépjármű ismérveinek felel meg;
11.[14] Közösségen belüli beszerzés: új gépjármű másik tagállamból történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása, ahol az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 154. § (2) bekezdése alapján történik;
12.[15] importáló: az áfa-törvény szerinti importáló.
13.[16] referencia gépjármű:
a) az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárművel azonos gyártmányú, típusú, változatú és kivitelű gépjármű, amelyet az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjármű forgalomba helyezésének időszakában új állapotban vezettek be a belföldi piacra, vagy
b) azonos gépjármű vagy arra vonatkozó adatok hiányában az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárműhöz az a) pontban felsorolt ismérveket tekintve hasonló gépjármű.
14.[17]
15.[18] gépjárműflotta-üzemeltető: az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 50 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75%-a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.

Adókötelezettség[19]

3. §[20] (1) Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése.
(2) Adókötelezettséget keletkeztet továbbá
a) a gépjármű importálása,
b) a gépjármű Közösségen belüli beszerzése,
c) a gépjármű átalakítása,
feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.
(3)[21] Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.

Az adó alanya[22]

4. §[23] (1) Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.
(2) Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.
(3) Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy.
(4) Ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a gépjármű tulajdonosa.
(5) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
(6)[24] Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye Közösség területén kívül van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót, vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.) meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.

Adóelőleg fizetésére kötelezett személy

5. §[25]

Az adófizetési kötelezettség keletkezése[26]

6. §[27] (1) Az adófizetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.
(2) Az adófizetési kötelezettség
a) a 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján,
b) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában,
c) a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetben az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában
keletkezik.
7. § (1)[28] Az adót - a vámhatósághoz történt bejelentést követően - a 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanynak értékesítő, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, hogy az értékesítő belföldön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya. Az így megfizetett adó, mint más nevében és javára megfizetett összeg, nem tartozik bele a forgalomba helyezést megelőzően teljesített értékesítések, illetve az import áfa alapjába, feltéve, hogy az adó összegét az adót megfizető személy nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként szerepelteti. Nem része az adó az import, illetve a Közösségen belüli beszerzés áfa alapjának akkor sem, ha a 4. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti adóalany és a forgalomba helyezést saját nevére kezdeményező ugyanaz a személy. Nem tartozik bele továbbá az adó az áfa alapjába abban az esetben, ha a gépjármű e törvény szerinti átalakítása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.
(2)[29]
(3)[30] Az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg.

Az adó összege

8. § (1)[31] A vámhatóság az adót a gépjárművek egyes kategóriájában a melléklet alapján állapítja meg. Azon gépjármű esetében, amelyre az adót a melléklet II. részének figyelembevételével kell megállapítani, az adóalany - választása szerint - indítványozhatja az adó 10/A-10/G. §-okban foglalt különös szabályok szerinti megállapítását.
(2)[32] Átalakítás esetén az átalakított gépjármű forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.
(3)[33] Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles a vámhatóságnak megfizetni.
(4)[34] Wankel-motoros személygépkocsi esetén a mellékletben szereplő besoroláshoz szükséges műszaki tulajdonságot a gépjármű műszaki adatlapján szereplő kamratérfogatának kétszeresével kell megállapítani.

Eljárási és adó-megállapítási szabályok

9. § (1)[35] Az adót a vámhatóság állapítja meg (kivetéses adózás).
(2)[36]
(3)[37] Import esetén az adót a vámhatóság a vámeljárás során állapítja meg.
(4)[38] Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A közlekedési hatóság az átalakítási engedély kiadásakor, annak egy példánya megküldésével haladéktalanul értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról, közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított gépjármű hengerűrtartalmát, üzemanyag fajtáját és környezetvédelmi osztályba sorolását, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).
(4a)[39]
(5)[40] A közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű alvázszámáról, gyártmányáról, típusáról és a motor egyedi azonosító jeléről, illetve kódjáról az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet a vámhatóságtól.
(6)[41] A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a tárgyhónapban forgalomba helyezett, e törvény alkalmazásában személygépkocsinak és motorkerékpárnak minősülő gépjárművekről a vámhatóság részére adatot szolgáltat a következő tartalommal:
a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, motorszáma;
b) a forgalomba helyezés időpontja.
(7)[42] Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos egyéb eljárásban az Air. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8)[43] Adóigazgatási eljárásban képviselőként vámjogi képviselőként eljáró személy is jogosult eljárni.
(9)[44] Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény tartalmazza.

Az elektronikus kapcsolattartás szabályai[45]

10. §[46] (1)[47] Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik.
(2) Ha az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az adózó a vámhatóság által biztosított informatikai rendszert veszi igénybe, úgy egy regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus sémát tölt ki, majd ezt egy elektronikus azonosítással egybekötve benyújtja a vámhatósághoz.

Az adó különös szabályok szerinti megállapítása[48]

10/A. § (1) Az adóalany az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás kezdeményezésekor nyilatkozhat arról, hogy indítványozza az adó különös szabályok szerinti megállapítását.
(2)[49] Az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló indítvány (a továbbiakban: indítvány) írásban, az (1) bekezdésben említett nyilatkozattal egyidejűleg, de legkésőbb a nyilatkozat előterjesztésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vámhatóságnak. Az indítvány benyújtásával egyidejűleg az adóalanynak meg kell előlegeznie az adó különös szabályok szerinti megállapításának külön jogszabályban meghatározott díját (a továbbiakban: egyedi adó-megállapítás díja). Az indítvány megtételére és a díj megfizetésére vonatkozó határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(3) Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a melléklet II. részének táblázatában a gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma (a továbbiakban: gépjármű kora) szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét. A valószínűsítés alapjául szolgálhat különösen: a gépjármű gyártmánya, típusa, a megtett kilométerek száma, a motor típusa, a gépjármű műszaki és általános állapota, az első forgalomba helyezés idején a referencia gépjármű eredeti új belföldi árának és jelenlegi belföldi forgalmi értékének összevetése. A valószínűsítés megalapozottságát alátámasztó bizonyítékokat az indítványhoz csatolni kell.
10/B. § (1) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának, ha
a) a 10/A. § (1) bekezdésében említett nyilatkozattételre nem került sor, vagy
b) a 10/A. § (2) bekezdésében említett feltételek bármelyike nem teljesült, vagy
c) az indítvány nem tartalmazza a 10/A. § (3) bekezdése szerinti valószínűsítést arra vonatkozóan, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(2) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának akkor sem, ha az indítvány benyújtásának időpontjában a gépjármű kora elérte vagy meghaladta a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában meghatározott időtartamot.
10/C. § (1) Az indítványban valószínűsített tényállás tisztázása érdekében, ha az a gépjárműre vonatkozó műszaki, technikai ismérveket, illetőleg a kiválasztott referencia gépjárműre való hivatkozást tartalmaz, a vámhatóság megkeresi a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresés határideje az indítvány benyújtásától számított 15 nap.
(2) A szakhatóság a megkereséstől számított 15 napon belüli időpontra a gépjármű szemléjét elrendeli, és az adóalanyt és a vámhatóságot a szemle helyéről és időpontjáról értesíti. A szakhatóság - az indítványban foglaltak, valamint a gépjárműre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - a szemle befejezésétől számított 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást ad az indítványban valószínűsített tényállás alátámasztására megjelölt műszaki, technikai ismérvek, illetőleg a referencia gépjármű kiválasztásának megalapozottságáról.
10/D. § (1) A vámhatóság az indítványban foglaltak, illetőleg - a 10/C. §-ban meghatározott esetben - a szakhatósági állásfoglalás, valamint a rendelkezésére álló, e területre szakosított, a referencia gépjárműre vonatkozó, összehasonlító értékadatokat tartalmazó kiadványok, statisztikák alapján - figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott korlátra - becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét (a továbbiakban: egyedi mérték). Az egyedi mértéket a matematikai kerekítés szabályai szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(2) A vámhatóság a becslés során nem állapíthat meg a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában szereplő adótétel-csökkenés mértékénél magasabb egyedi mértéket.
(3) Az indítvány akkor megalapozott, ha az egyedi mérték meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(4) Megalapozott indítvány esetében a vámhatóság a melléklet I. része alapján meghatározott adótétel, valamint ezen adótétel és az egyedi mérték szorzatának különbségeként állapítja meg az adót.
10/E. § Nem megalapozott indítvány esetében, valamint a 10/B. §-ban említett esetekben a vámhatóság az adót a 8. § (1) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezés (a továbbiakban: általános szabályok) szerint állapítja meg.
10/F. § (1) A vámhatóság az elsőfokú adóigazgatási eljárás keretében dönt a megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díjának viseléséről is.
(2) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját az állam viseli, és a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik, ha az adó megállapítása a 10/D. § (4) bekezdése szerint történik.
(3) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adóalany viseli, ha a vámhatóság az adót az általános szabályok szerint állapítja meg.
(4) Ha az egyedi adó-megállapítási díj megelőlegezésére sor került, de az adó különös szabályok szerinti megállapításának a 10/B. § szerint nincs helye, a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik.
(5) Az ezen alcím alatti elsőfokú adóigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele a 10/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat és indítvány előterjesztése közötti időtartam, illetve a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilatkozat megtételétől számított 15 nap.
10/G. § A vámhatóság adót megállapító határozata ellen a gépjármű tényleges értékcsökkenésének figyelmen kívül hagyására történő hivatkozással az az adóalany élhet jogorvoslati kérelemmel, aki (amely) az elsőfokú adóigazgatási eljárásban indítványozta az adó különös szabályok szerinti megállapítását. A 10/E. § szerinti esetben a döntésnek az adó különös szabályok szerinti megállapítása iránti indítványt elutasító és a díj viseléséről szóló rendelkezése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
11. §[50]

Adómentességek

12. §[51] Az adót nem kell megfizetni
a) a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CD betűjelű különleges rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
b)[52] I betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén
ba) a belföldön vásárolt és Magyarországon forgalomba nem helyezett jármű kivitelére,
bb) a belföldön forgalomba helyezett és átmeneti időszakra a forgalomból kivont jármű kivitelére,
bc) indokolt esetben a Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállítására,
bd) az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára,
be) a Magyarországon elvesztett, megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására,
bf) a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új jármű külföldre vitelének és a 30 napon belüli visszahozatalának esetére;
c) CD betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó, az a) pontban meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint
d) ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény szerinti adót meg kell fizetni;
e) muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.

Az adó visszaigénylése és törlése[53]

13. §[54] (1) A forgalomba helyezés előtt megfizetett adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha[55]
a) a gépjárművet - forgalomba helyezés nélkül - végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik;
b) a forgalomba helyezés előtt a gépjármű
ba) műszaki állapota miatt a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált;
bb) megsemmisülése vagy eltulajdonítása (ellopása, elrablása) miatt a forgalomba helyezése igazoltan ellehetetlenült;
c) a gépjármű forgalomba helyezése adómentes.
d)[56] a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasította.
(1a)[57] A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy
b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból
törli.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét
a) a Közösség területén kívüli területre történő kiszállítás, kivitel esetében a kiléptetést igazoló okmánnyal,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig
ba) saját fuvareszközzel történő kiszállításnál belső elszámolással,
bb)[58] fuvareszköz igénybevétele nélküli kivitelnél a 12. § b) pontban meghatározott betűjelű rendszám visszajuttatásával,
bc) harmadik személy közreműködésével történő kiszállításnál nemzetközi fuvarlevéllel
bd)[59] a Közösség más tagállamában történő forgalomba helyezés esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv eredeti példányának bemutatásával
kell igazolni.
(3)[60]
(4) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározottakhoz képest a gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, újból adókötelezettség keletkezik.
(5)[61] Ha a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsira kötött bérleti szerződés az abban foglalt bérleti időtartam lejártát megelőzően megszűnik, akkor a bérbe adott személygépkocsi után megfizetett adó és a szerződés lejárta alapján számított adó különbözetét az adóalany visszaigényelheti.
14. §[62] (1)[63] Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha az átalakítást követő forgalomba helyezéskor a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása jobb, mint az átalakítás előtti forgalomba helyezéskori környezetvédelmi osztályba sorolása.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a kérelemhez csatolni kell az átalakítás változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát.

Környezetvédelmi osztályba sorolás

15. §[64] A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. fejezetének 2015. július 1. napján hatályos állapota szerint történik.

Módosuló jogszabály

16. §[65]

Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége[66]

16/A. § (1)[67] A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek - 1 napon túli időtartamra - bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet szerinti adófizetési kötelezettség terheli.
(2)[68] Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsik és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magyar fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja.
(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerződését - annak megkötésétől számított - 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére.
(4)[69] A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, a bérlet időtartamát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt esetben a Kkt. 20. § (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő - elektronikus igazolást továbbít a rendőrség részére az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül.

Záró és átmeneti rendelkezések

17. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben és a 18. §-ban megfogalmazott eltéréssel - 2004. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően forgalomba helyezett gépjárművek esetén kell alkalmazni.
(2) A Kkt.-nek az e törvénnyel megállapított 9/B. §-ának (1) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.
18. § (1)[70] 2004. február 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget a Fat. 2004. január 31. napján hatályos előírásai szerint kell teljesíteni.
(2)[71] A 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az Art. előírásai szerint kell teljesíteni.
(3)[72] E törvény 2. §-ának 4. pontja és 11. §-ának (3) bekezdése a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4)[73]
(5)[74]
(6)[75]
(7)[76]
19. § (1)[77] A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót megfizette, de a személygépkocsit 2004. február 1. napjáig nem helyezték forgalomba, jogosult arra, hogy a személygépkocsi 2004. február 1. napját követően történő forgalomba helyezésekor a befizetett fogyasztási adót - a forgalomba helyezés időpontja szerinti általános forgalmi adó-megállapítási időszakáról készített általános forgalmi adó bevallásában - adókötelezettséget csökkentő tételként elszámolja.
(2)[78] Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, aki az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a nevére szóló vámhatósági határozat alapján megfizette, de a személygépkocsit e törvény hatálybalépését követően helyezteti forgalomba. Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is, aki (amely) olyan, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsit helyeztet forgalomba, amelyről a vámhatóság - a vámeljárást kezdeményező, a fogyasztási adó alanyának kérésére - külön igazolta, hogy a személygépkocsit 2004. január 1. napja előtt hozták be belföldre, és a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a fogyasztási adó alanya megfizette.
(3)[79]
(4)[80] A 14. § (1) bekezdése alapján az adó visszafizetése kizárólag olyan személygépkocsi átalakítása során történhet, amelynek a forgalomba helyezésekor az e törvény szerinti adót fizették meg.
20. §[81] (1)[82] Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az egyedi adó-megállapítás díját, valamint az annak megfizetésre vonatkozó egyéb eljárási szabályokat.
(2)[83]
20/A. §[84] A Mellékletnek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított II. részét a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
21. §[85] A 2. § 3. pontjának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított módosítását az e módosítás hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
21/A. §[86]
22. §[87]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2003. évi CX. törvényhez[88]

I. rész[89]

Adótételek az egyes adókategóriákban

1. Adótételek személygépkocsik esetén

Adó- kate- gória	A személygépkocsi műszaki tulajdonságai	Adótétel [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]
		11-nél jobb	9-11	5-8	4	4-nél rosszabb
1.	Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm³-ig	45 000 Ft/db	180 000 Ft/db	270 000 Ft/db	360 000 Ft/db	540 000 Ft/db
2.	Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm³-ig	65 000 Ft/db	260 000 Ft/db	390 000 Ft/db	520 000 Ft/db	780 000 Ft/db
3.	Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm³-ig	85 000 Ft/db	340 000 Ft/db	510 000 Ft/db	680 000 Ft/db	1 020 000 Ft/db
4.	Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm³-ig	135 000 Ft/db	540 000 Ft/db	810 000 Ft/db	1 080 000 Ft/db	1 620 000 Ft/db
5.	Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm³-ig	185 000 Ft/db	740 000 Ft/db	1 110 000 Ft/db	1 480 000 Ft/db	2 220 000 Ft/db
6.	Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm³-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm³-ig	265 000 Ft/db	1 060 000 Ft/db	1 590 000 Ft/db	2 120 000 Ft/db	3 180 000 Ft/db
7.	Otto-motoros személygépkocsi 2500 cm³ felett és dízelmotoros személygépkocsi 3000 cm³ felett	400 000 Ft/db	1 600 000 Ft/db	2 400 000 Ft/db	3 200 000 Ft/db	4 800 000 Ft/db
8.	A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezet- védelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z)	0 Ft/db
9.	A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, vagy az 1.-8. kategória alá nem tartozó más személygépkocsi.	76 000 Ft/db

[90]

2. Az adó összege motorkerékpárok esetén[91]

Adókategória	A motorkerékpár műszaki tulajdonságai	Adótétel
1.	80 cm³-ig	15 000 Ft/db
2.	81-125 cm³-ig	50 000 Ft/db
3.	126-500 cm³-ig	85 000 Ft/db
4.	501-900 cm³-ig	180 000 Ft/db
5.	901 cm³-től	230 000 Ft/db
6.	Elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok	0 Ft/db

A gépjármű e törvény szerinti kategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon rögzíti.

II. rész

Az adó összegének meghatározása a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam figyelembevételével

Az adó összegét a vámhatóság az alábbi táblázat és képlet együttes alkalmazásával állapítja meg. A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül. E melléklet alkalmazásában forgalomba helyezés alatt a közlekedési hatóság által lefolytatott eljárásban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon vagy az egyedi forgalomba helyezési engedélyen rögzített első forgalomba helyezés vagy az első hazai nyilvántartásba vétel időpontja értendő. Ezen adatok hiányában a gépjármű esetében e melléklet I. részében meghatározott adótételek e melléklet II. részében található előírások figyelembevétele nélkül alkalmazandók.[92]
A Műszaki adatlap meglétét és adatai valódiságát a vámhatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a vámhatóság között fennálló elektronikus adatkapcsolaton keresztül ellenőrzi.[93]

I. A gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma	II. A Melléklet I. része szerinti adótétel csökkenés mértéke
2-ig	0,06
3-4	0,10
5-6	0,14
7-12	0,20
13-24	0,31
25-36	0,41
37-48	0,49
49-60	0,56
61-72	0,62
73-84	0,68
85-96	0,72
97-108	0,76
109-120	0,79
121-132	0,82
133-144	0,85
145-156	0,87
157-168	0,89
169-	0,90

[94]

F = A×(1-K-k×t/T)
F= fizetendő adó;
A = adótétel (a Melléklet I. részének adókategóriáiban az adott gépjármű motortípusának, hengerűrtartalmának és környezetvédelmi besorolásának megfelelően meghatározott forintban kifejezett összeg);
K = Az adó csökkentésének a táblázat II. oszlopában meghatározott mértéke, amely a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam alapján az adócsökkentő mértékek alkalmazása tekintetében az utolsó előtti időszakra vonatkozik;
k = A gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam utolsó időszakára irányadó, a táblázat II. oszlopában meghatározott mérték csökkentve a "K" mértékével;
T = Az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapját magában foglaló, a táblázat I. oszlopában meghatározott időtartamon belüli hónapok száma;
t = a gépjármű forgalomba helyezésétől számított hónapok száma csökkentve a "K" adócsökkentő mértékhez tartozó, a táblázat I. oszlopa szerinti, felső korlátként megállapított hónapok számával.

III. [95]

Az adó összege a flotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi vonatkozásában

I. A személygépkocsi Magyarországon való közlekedésének megkezdése és a bérleti szerződésből hátra levő időtartam közötti hónapok száma	II. Fizetendő adó a Melléklet I. és II. része szerint számított adó százalékában
2-ig	4%
3-6	8%
7-12	16%
13-18	24%
19-24	32%
25-30	40%
31-36	48%
37-42	56%
43-48	64%
49-54	72%
55-60	80%
61-90	87%
91-120	94%
121-	100%

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 8-i ülésnapján fogadta el.

[2]Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 55. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[3]Megállapította a 2004. évi CI. törvény 78. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[4]Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 46. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[5]Beiktatta a 2011. évi XXXIV. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.05.01.

[6]Megállapította a 2004. évi CI. törvény 78. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[7]Megállapította a 2018. évi XLI. törvény 118. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[8]Megállapította a 2005. évi CXIX. törvény 47. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[9]Megállapította a 2005. évi CXIX. törvény 47. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[10]Megállapította a 2004. évi CI. törvény 78. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[11]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 90. § c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[12]Módosította a 2004. évi CI. törvény 306. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[13]Megállapította a 2005. évi CXIX. törvény 47. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[14]Megállapította a 2012. évi CLXXVIII. törvény 74. §-a. Hatályos 2012.11.30.

[15]Megállapította a 2005. évi CLXIII. törvény 21. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[16]Beiktatta a 2007. évi CXXVI. törvény 358. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.04.01.

[17]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CXXI. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2017.01.01.

[18]Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 72. § 1. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[19]Módosította a 2004. évi CI. törvény 79. § -a. Hatályos 2005.01.01.

[20]Megállapította a 2005. évi CLXIII. törvény 22. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[21]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 57. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[22]Módosította a 2004. évi CI. törvény 80. § -a. Hatályos 2005.01.01.

[23]Megállapította a 2005. évi CLXIII. törvény 23. §-a. Hatályos 2006.01.01.

[24]Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 115. § 1. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[25]Hatályon kívül helyezte a 2004. évi CI. törvény 306. § (2) bekezdése, valamint a 2004. évi CXXXV. törvény 119. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.

[26]Módosította a 2004. évi CI. törvény 81. § -a. Hatályos 2005.01.01.

[27]Megállapította a 2005. évi CLXIII. törvény 24. §-a. Hatályos 2006.01.01.

[28]Módosította a 2013. évi CC. törvény 60. § 1. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[29]Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CC. törvény 60. § 2. pontja. Hatálytalan 2014.01.01.

[30]Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[31]Megállapította a 2007. évi CXXVI. törvény 359. § - a. Hatályos 2008.04.01.

[32]Megállapította a 2011. évi CLVI. törvény 58. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[33]Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[34]Beiktatta a 2004. évi CI. törvény 82. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[35]Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[36]Hatályon kívül helyezte a 2004. évi CI. törvény 306. § (2) bekezdése, valamint a 2004. évi CXXXV. törvény 119. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2005.01.01.

[37]Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[38]Megállapította a 2013. évi CC. törvény 56. § - a. Hatályos 2014.01.01.

[39]Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CX. törvény 49. §-a. Hatálytalan 2020.03.01.

[40]Módosította a 2013. évi CC. törvény 59. § 2., valamint 60. § 3. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[41]Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[42]Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 115. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[43]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 59. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[44]Módosította a 2016. évi XIII. törvény 127. §-a. Hatályos 2016.05.01.

[45]Beiktatta a 2023. évi LIX. törvény 47. §-a. Hatályos 2023.08.14.

[46]Beiktatta a 2023. évi LIX. törvény 47. §-a. Hatályos 2023.08.14.

[47]Megállapította a 2024. évi XII. törvény 71. §-a. Hatályos 2024.09.01.

[48]Beiktatta a 2007. évi CXXVI. törvény 360. § - a. Hatályos 2008.04.01.

[49]Módosította a 2008. évi LXXXI. törvény 217. § - a. Hatályos 2009.01.01.

[50]A §-t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2013. évi CC. törvény 60. § 4. pontja. Hatálytalan 2014.01.01.

[51]Megállapította a 2017. évi LXXVII. törvény 45. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[52]Megállapította a 2019. évi CXV. törvény 21. §-a. Hatályos 2022.07.01.

[53]Az alcímet megállapította a 2020. évi CXVIII. törvény 23. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[54]Megállapította a 2008. évi LXXXI. törvény 45. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[55]A felvezető szöveget módosította a 2013. évi CC. törvény 59. § 3. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[56]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 61. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[57]Beiktatta a 2020. évi CXVIII. törvény 24. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[58]Módosította a 2019. évi CXV. törvény 22. §-a. Hatályos 2022.07.01.

[59]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 61. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[60]Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CC. törvény 60. § 5. pontja. Hatálytalan 2014.01.01.

[61]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 61. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[62]Beiktatta a 2008. évi LXXXI. törvény 45. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[63]Megállapította a 2013. évi CC. törvény 57. § - a. Hatályos 2014.01.01.

[64]Módosította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 92. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[65]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 636. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[66]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 62. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[67]Módosította a 2012. évi CLXXVIII. törvény 78. §-a. Hatályos 2012.11.30.

[68]Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 72. § 3. pontja. Hatályos 2015.01.01.

[69]Módosította a 2013. évi CC. törvény 59. § 4. és 60. § 6. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[70]Módosította a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 636. pontja. Hatályos 2007.07.01.

[71]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 63. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[72]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 63. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[73]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 636. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[74]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 636. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[75]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 636. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[76]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 636. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[77]Megállapította a 2004. évi XII. törvény 1. § - a. Hatályos 2004.05.14.

[78]Megállapította a 2004. évi XII. törvény 1. § - a. Hatályos 2004.05.14.

[79]Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LIX. törvény 48. § 1. pontja. Hatálytalan 2023.08.14.

[80]Módosította a 2013. évi CC. törvény 59. § 5. pontja. Hatályos 2014.01.01.

[81]Beiktatta a 2007. évi CXXVI. törvény 362. § - a. Hatályos 2008.04.01.

[82]Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 188. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[83]Hatályon kívül helyezte a 2008. évi LXXXI. törvény 244. § - a. Hatálytalan 2009.01.01.

[84]Beiktatta a 2011. évi XCVI. törvény 1. §-a. Hatályos 2011.07.22.

[85]Beiktatta a 2013. évi CC. törvény 58. § - a. Hatályos 2014.01.01.

[86]Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LIX. törvény 48. § 2. pontja. Hatálytalan 2023.08.14.

[87]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CXXV. törvény 102. §-a. Hatálytalan 2017.01.01.

[88]Megállapította a 2006. évi CXXXI. törvény 32. § - a. Hatályos 2007.02.05.

[89]Megállapította a 2015. évi CLXXXVII. törvény 94. §-a (lásd 5. melléklet). Hatályos 2016.01.01.

[90]Módosította a 2018. évi XLI. törvény 119. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[91]Megállapította a 2018. évi XLI. törvény 120. §-a (ld. 18. melléklet). Hatályos 2019.01.01.

[92]Módosította a 2011. évi CLVI. törvény 65. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[93]Módosította a 2016. évi CXXI. törvény 41. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[94]Megállapította a 2011. évi XCVI. törvény 2. §-a. Hatályos 2011.07.22.

[95]Beiktatta a 2011. évi CLVI. törvény 65. § - a. Hatályos 2012.01.01.

Hivatkozó joganyagok

2004. évi XII. törvény a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról

217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról

APEH tájékoztató (AEÉ 1./2006.) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 2006. január 1-jével hatályba lépő általános forgalmi adót érintő változásairól

2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról

13/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/1.) A regisztrációs adó áfa-alapként kezelése 2006. január 1-jétől [a Regadó tv. 4. §-ához és 7. §-ához]

2007. évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról

91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

2008. évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról

292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Bírósági jogesetek

BH 2008.5.135 A folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell az EU Bíróságnak a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ítéletét [2003. évi CX. tv. 8. §].

BH 2008.6.169 A vámjogi sors rendezése nélküli forgalomba helyezés utáni felhasználó felelős a vámteher fizetéséért [1995. évi C. tv. 125. §].

EH 2008.1815 Az Európai Bíróság magyar regisztrációs adó ügyben hozott ítélete a folyamatban lévő eljárásban sem hagyható figyelmen kívül azon az alapon, hogy az ítélet az alperes határozatának meghozatalakor még nem született meg [2003. évi CX. tv.].

AVI 2009.12.132 A magyar bíróság az Európai Bíróság ítéletét vámperben is figyelembe veszi [2003. évi CX. tv. 8. § (1) bek.]

AVI 2010.4.46 A vámfizetési kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a felperes tudata átfogta-e azt az tényt, mely szerint a forgalomba hozatal jogellenesen történt [1995. évi C. tv. 126. § a) pont]

AVI 2010.4.48 A magyar bíróságok az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát nem hagyhatják figyelmen kívül (EK-Szerződés 90. cikk)

EH 2010.2288 Regisztrációs adófizetési kötelezettséget keletkeztet a gépjármű Áfa. tv. hatálya alá tartozó értékesítése, feltéve, hogy annak következményeként a gépjárművet forgalomba helyezték [1992. évi LXXIV. tv. 16. §; 2003. évi CX. tv. 4. §].

AVI 2011.7.78 Nem vehető figyelembe olyan új tény, vagy jogcím, amely a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem merült fel [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]

AVI 2012.11.121 A törvény a másodlagos jogosultak esetében több együttes feltételhez köti a jogosulti minőség megállapíthatóságát [2006. évi CXXX. tv. 2. § (4) bek. b) pont]

BH 2012.8.211 Jármű átalakításának engedélyezése során vizsgálni kell, hogy regisztrációs adó kategória módosulás történt-e, az áruosztályozás során a vámtarifaszámhoz tartozó konstrukciós jellemzők szerint kell a besorolásról dönteni [2003. évi CX. tv. 3. §, 2. §, 1952. évi IV. tv. 221. §].

AVI 2012.2.14 A jogutód adózót azok a jogok illetik meg, amelyek a jogelődöt megillették [2003. évi XCII. tv. 6. § (3) bek.]

AVI 2012.11.122 A REAV törvény nem teszi lehetővé a felsoroltakon kívül egyéb bizonyítékok, okiratok, okmányok elfogadását (2006. évi CXXX. tv. 2., 3. §)

AVI 2012.4.38 A regisztrációs adófizetési kötelezettség a forgalomba helyezés tényéhez kötődik [2003. évi CX. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 12. §]

ÍH 2019.133 BOJKOTT FELHÍVÁS TILALMA A bojkott felhívás tilalmára alapítani kívánt keresettel szemben követelmény, hogy a tényállásból pontosan beazonosítható legyen a bojkottra felhívó, a címzett és a bojkottált személye. A versenyjogot sértő szándékos célzatos magatartás valósíthatja meg a tiltott bojkott felhívás törvényi tényállását. [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 5. §]

AVI 2014.1.9 A bíróság nem foglalhat állást abban a kérdésbe, hogy az adózó helyett más személy adófizetési kötelezettsége megállapítható-e? [2003. évi XCII. tv. 143. § (1) bek.]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu