Árfolyamnyereségből származó jövedelem

Egy magyar magánszemély tag értékesíteni kívánja a kft.-je üzletrészét. A vételár meghaladja a megszerzésére fordított értéket. Az szja-törvény 67. §-ban foglaltak szerint a magánszemélynél árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, mely a kapott bevétel és a megszerzésére fordított érték, továbbá a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegének a különbsége lesz az szja-törvény 67. § (1) bekezdése szerint. A járulékos költségek fogalmát az szja-törvény 67. §, (9) 2. pont bb) szabályozza. Az üzletrész értékesítését megelőzően a magánszemély megbíz egy tanácsadó céget, mely sikerdíj fejében vállalja az alábbi feladatokat: a megbízó stratégiájának átfogó megismerése menedzsment interjúk során, a társaság pénzügyi teljesítményét bemutató pénzügyi terv szakmai véleményezése, az érdeklődő befektető jelöltekkel folytatott kommunikáció koordinálása, tárgyalások szervezése és azokon a megbízó képviselete, a befektetői ajánlat bekérése és a megbízók szakmai támogatása azok értékelése során, a végleges tranzakciós struktúra kialakítása és letárgyalása a befektetővel, közreműködés a tranzakció pénzügyi lebonyolításában. Kérdéseink: 1. Általánosságban melyek azok a járulékos költségek, melyek az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapítása során járulékos költségként figyelembe vehetők [Szja-törvény 67. §, (9) 2. pont bb)]? 2. A felsorolt, a tanácsadó cég által teljesített feladatok ellenértéke (sikerdíj) tekinthető-e az szja-törvény 67. §, (9) 2. pont bb) szereplő járulékos költségnek?