Ingatlanáfa-levonhatóság és számlázás

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az előzetesen levont áfához kapcsolódik és az ingatlanértékesítés számlázásához. Egy építőipari vállalkozás társasházat épít 20 lakással (albetéttel). Fontos, hogy a vállalkozás nem választotta az ingatlanértékesítés áfássá tételét, az általános szabályokat alkalmazza. Ezeket a lakásokat elkészültük után, használatbavételi engedély birtokában hirdeti eladási céllal. Ebből a 20 lakásból 10-et értékesített. A maradék 10 lakást bérbe adja, de nem minősíti át tárgyi eszköznek, továbbra is a készleteken tartja. Megteheti-e ezt? Ezeket továbbra is értékesíteni kívánja, de addig bérbeadással hasznosítja. Az eladott lakások piaci ára 40-45 mFt/lakás. A megmaradt tízet is ezen az értéken hirdeti. A kérdés a következő: a bérbeadás áfássá lett téve, ekkor a levonható áfa esetében nem szükséges sem az áfatörvény 124. § szerinti levonhatóságot vizsgálni, az alól a 125. § ad „felmentést”, viszont a 135. § esetében muszáj minden évben korrekciót vizsgálni? Mivel csak áfásan ad bérbe, nincs áfamentes hasznosítás, értelmét nem látjuk. Kell-e a 136. §-t alkalmaznunk, ha áfás a hasznosítás? Az áfa levonhatósága ezeknek az ingatlanoknak hogyan alakulna, ha nem kerülnének be a cég tárgyi eszközei közé, azok továbbra is készleten maradnának? Hogyan alakulna a levonhatóság kérdése a korábbi áfára, ha a tárgyi eszközöknek minősítenénk, de azok közül átsorolnánk a készleteink közé és úgy kerülnének értékesítésre?