adozona.hu
Haladéktalan számlakibocsátási kötelezettség
http://test-adozona.hu/kerdesek/2024_1_9_Haladektalan_szamlakibocsatasi_ko_vql


Haladéktalan számlakibocsátási kötelezettség
Tisztelt Szakértő! Az Áfa tv. 163. § 2. bekezdés b.) pontjában előírt kötelezettség kimondja, hogy „olyan esetekben, ahol az ellenértéket az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig megtérítik, haladéktalan, számlakibocsátási kötelezettséget jelent”. Ezzel ügyfelem esetében a következő probléma keletkezett: Ügyfelem a kereskedelemben értékesített áruk minőségi kifogásainak kivizsgálásával és a szakvélemény elkészítésével foglalkozik. Amikor a vásárló bevisz egy minőségi hibás árut, akkor a pénztárba befizeti a szakvélemény díját. A szakvélemény 5-10 napon belül készül el. Ha jogos a reklamáció, akkor a szakvélemény díját a kereskedő cég fizeti, aki az árut értékesítette, és a számla a kereskedő nevére kerül kiállításra. Ebben az esetben a kereskedő visszafizeti a vásárlónak a befizetett szakértői díjat. Ha nem jogos, akkor a szakértői díj a vásárlót terheli, és a számla a vásárló nevére kerül kiállításra. Tehát a vizsgálati díj befizetésekor még nem ismert, hogy kinek a nevére kerül kiállításra a számla, ezért a vizsgálati díj befizetésével egyidejűleg nem áll módjukban a számlát kiállítani. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy a kiállított számlára milyen teljesítési időpontot, és milyen fizetési határidőt kell írni, annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások teljesüljenek? Megtisztelő válaszát nagyon szépen köszönöm.