Bérmunka vagy bérgyártás?

Száz százalékban egy német cég tulajdonában lévő, önálló jogi személy magyar kft., nem fióktelephely, eddig kizárólag az anyacégtől kapott alapanyagokból részösszeszerelési munkákat végzett instrukciók alapján ipari robotokon, amiket elkészültük után visszaküldött az anyavállalathoz. Gyakorlatilag eddig tisztán bérmunka került kiszámlázásra – a felmerült helyi költségek (bér, járulékok, egyéb közvetlen költségek) alapján kalkulált euró/nap bérmunka jogcímén. Márciustól azonban lesz magyarországi beszállító, és a beépített alapanyagok egy része a magyar cégben realizálódik mint költség (készlet stb.), de továbbra is lesznek olyan részelemek, amelyeket kizárólag az anyacégtől kapott alapanyagokból szerelnek össze. Hogyan változik az árazás? Továbbra is lehet-e csak bérmunkát számlázni, és napidíjban meghatározni az árat? Lehet-e vegyes módszerrel bérmunka és a beépített helyi alapanyagot tartalmazó áru – már gyártásnak minősül, és nem lehet napidíjat számlázni, hanem darabárat kell meghatározni minden egyes termékrésznél? Vagy onnantól kizárólag gyártást kell számlázni, azaz terméktípusonként meghatározni önköltségszámítással egy darabárat, és azoknál, ahol van helyi alapanyag, ott emelt ár lesz – ahol beépítésre kerül ez a költség is, és ahol továbbra is csak szerelés van, ott is darabár van – csak az nem tartalmaz alapanyagköltséget? Köszönöm.