Tényleges teljesítés

Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk számlát kiállítani időben. Gyakorlatunk szerint a késve érkezett bejövő számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, pl. 09. havi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla 09. hónapra kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozó számla továbbszámlázására 11. 21-én kerül sor, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptember teljesítéssel kerül be. 1. Ez a gyakorlat megfelelő-e? Helyesen szerepelnek-e ezek a tételek a könyveinkben, ha arra az időszakra könyveljük, amelyik időszakban a gazdasági esemény ténylegesen történt? 2. Helyes lehet-e az a gyakorlat, hogy a késett számlákat nem könyveljük visszamenőlegesen a tényleges teljesítés időpontjára, hanem a költséget és a kötelezettséget, valamint a követelést és az árbevételt a tárgyidőszakra (jelen példánál november hónapra – a vevő számla esetén a számla keltével egyező időpontra, a szállító esetén a bizonylat feldolgozásának napjára) könyveljük? 3.Helyes lehet-e áttérni egy olyan könyvelési-számlázási gyakorlatra, amelynél nemcsak a késve kiállított számlák vevő/árbevétel tételei kerülnek a számla kiállításával egyező dátumra, hanem valamennyi kimenő számlát ennek megfelelően készítünk el?