Áfatörvény 58. §-a

Működésünk során szakmai vitákba ütköztünk az áfatörvény 58. §-ának értelmezésével kapcsolatosan. A probléma: Az egyes telephelyek napra lebontva adják meg az adatokat a beszállítóinknak. A beszállított termékek mennyiségi és minőségi átvétele szállítólevél alapján történik. A problémát az okozza, hogy egyes beszállítók a teljesítéseiket folyamatos termékértékesítésként értelmezik, míg mások a főszabályt alkalmazzák. A beszállítóinkkal egy keretszerződést kötöttünk, amely nem rendelkezik arról, hogy a beszállítók az áfa tv. 58. §-a alapján állítják ki a számlákat. Ezért egyik beszállítónk szállításonként, a másik hetente, a harmadik havonta küldi be a kiállított számláját, egyik gyűjtőszámlát ad, a másik a kiszállított mennyiségről összesítve, az adott időszakra vonatkozóan, egyik főszabály szerint, a másik az 58. § alapján állítja ki a számlát. Véleményünk szerint: – ha szerződésben nem lett rögzítve, hogy a beszállító a termékértékesítésekre az áfa tv. 58. §-át alkalmazhatja, akkor a főszabály az irányadó, független a beszállítások darabszámától; – a szóbeli megállapodás ebben az esetben nem lehet releváns, hiszen a megrendeléseink is írásban rögzítettek; – nem mondanak ellent az áfa tv. 58. §-a szerint számlázó azon beszállítóink, akik adott hónap beszállításait egyben számlázzák ki, hiszen az áfafizetési kötelezettségük és nekünk a levonhatóság abban a hónapban keletkezik, amikor a teljesítés megtörtént. Jó az értelmezésünk?