Járulékalap kiküldetés esetén

Tisztelt Szakértő! 2020. július 01-től életbe lépő külföldi kiküldetéssel kapcsolatban kérem szíves tájékoztatásukat: Magyarországi székhelyű építőipari kft. Ausztriában vállalt munkát, Ausztriában nem rendelkezik sem telephellyel, sem székhellyel, dolgozóit kiküldetéssel foglalkoztatja. Jelenleg a kiküldött munkavállalók bérezése úgy történik, hogy egyrészt itthon megkapják a munkaszerződés szerinti alapbérüket, melyből levonjuk a 10% + 8,5% járulékot és a 15% szja-t. Ezen alapbér összege 165 ezer Ft, illetve 215 ezer Ft, szakképzettségtől függ, kiküldetésben vannak szakmunkások és segédmunkások is. Másrészt megkapják a kinti munkavégzés utáni bért, mely 3 elemből tevődik össze: kinti jogszabályok szerinti alapbér + napidíj + a 13. havi bér havi arányosítással, ezen jövedelemből csak szja-t vonnak (az osztrák bérszámfejtést külföldi bérszámfejtő végzi). Kérdésem, hogy a gyakorlatban hogyan kell helyesen alkalmaznunk az új tb-törvényt, az előírt 362 600 Ft járulékalapot hogyan kell helyesen értelmezni? Össze lehet-e számolni a belföldi és külföldi bér minden egyes elemét a mi esetünkben? Kell-e különbséget tenni a szakmunkás és segédmunkás járulékalapja között, illetve törthónap esetén hogyan kell számolni? A változás miatt szükséges-e a munkaszerződés módosítása? Előre is köszönöm szíves válaszát!