Vámjogi képviselet – bevétel elszámolása

Megbízóm közvetett vámjogi képviseletet lát el. A vámhatározatok alapján a közvetett vámjogi képviselő kötelezett vámfizetésre, a kiszabott vámterhek a közvetett vámjogi képviselő NAV-folyószámláján kerülnek előírásra. Vámfizetés tekintetében egyetemleges a felelősség az ügyfelével. Ez annyit jelent, hogy ha a közvetett vámjogi képviselő nem fizeti ki a saját nevére szóló vámhatározat alapján a vámot, akkor kerül kiküldésre a vámhatározat az importőr részére, és ekkor, és csakis ebben az esetben köteles az importőr a vám kifizetésére. A vámot szerződés szerint áthárítja az importőrre, erről számlát állít ki. A számla alapján a könyvelésben ezeket a tételeket árbevételként, míg a vámterheket a vámfizetésre vonatkozó határozat alapján közvetített szolgáltatásként (815) számoljuk el. Alapesetben a képviseletet igénybevevő a számla alapján ügyfelem bankszámlájára utalja az ellenértéket, melyet ügyfelem fizet meg a vámszámlára. Más esetekben ügyfelem EORI-számára (gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító száma) hivatkozva fizeti meg az importőr közvetlenül a vámszámlára a kiszabott vámterhet. Helyes-e a kialakult gyakorlat, az, hogy a vámról számlát állít ki megbízóm, amikor a számviteli törvény és az Áfa tv. szerint a vám sem terméknek, sem szolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető? Minek kell tekinteni (követelés, kötelezettség, eredménykategória) a közvetett vámjogi képviselőnél az általa megfizetett majd továbbhárított vámot?