K+F – tao.

Tisztelt Dr. Verbai Tamás Szakértő Úr! Korábban feltett kérdésemre (http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_14_KF_TAMOGATAS_AFA_TAO_umx) adott válaszát köszönöm. Nem sikerült azonban közelebb jutnom az ön által is hivatkozott törvényhelyek céljának megértéséhez. Pontosítanom kell a kérdésfeltevés hátterét, ugyanis az a korábban felvetett formában nem tükrözi a probléma forrását. A diszkréció érdekében felvázolok egy virtuális körülményt, és az általam relevánsnak ítélt szempontokat, amelyeket mérlegeltem, és az ügy megítélése szempontjából véleményem szerint fontosak. Adott egy gazdasági társaság, tevékenysége építőipari tervezés, kivitelezés és építőanyag-kereskedelem. E tevékenység ellátásához megfelelő szakembergárdával rendelkezik, de eddig saját tevékenység keretében az adott területen K+F tevékenységet nem végzett. E társaság jelentősnek mondható támogatási összeget nyert (9 karakter) a mézpergetés technológiai megújítása, a virágpor molekuláris roncsolásmentes feldolgozás témakörben. A társaság nem hoz létre külön kutatócsoportot, a tevékenységi körét nem bővíti, meglévő szakembergárdával eredeti munkaköri feladatai meghagyása mellett utalványoz közvetlen bér- és járulékköltségeket, az adott témakörre önköltségszámítási szabályzattal nem rendelkezik, az egyes tevékenységek közvetlen és közvetett költségeit nem különíti el. A pályázathoz kapcsolódóan szerez be eszközöket, és bevon külső szakértőket. A bevont szakember kompetenciája nem kérdőjelezhető meg. Álláspontom szerint három témakört, bár azok összefüggnek és egymásra épülnek, önmagában is vizsgálni és értékelni kell. 1. A pályázati feltétel teljesítése: el lehet költeni x mennyiségű pénzt előfinanszírozott támogatásból és 1/2 x-et saját forrásból 3 év alatt. A kedvezményezett vállalja, hogy a projekt pénzügyi befejezéséig tesztelt prototípust és/vagy piacra vihető terméket állít elő. Opcionálisan választható kötelezettséggel. 2. A törvényi feltételeknek megfelelő számviteli nyilvántartások vezetése. A támogatási jogcímek elkülönítése (eszközbeszerzés és K+F tevékenység támogatása) a közvetlen és közvetett költségek helyes elkülönítése és utalványozása. 3. Az adókötelezettség kérdése, az adóalap helyes meghatározása. Az 1-2. pont a pályázat kiírójának, míg a 3. pont a megbízott könyvelőnek bír jelentőséggel. A Tao. törvény 4. § 32. pontja és a korábbi levelem jogszabályhelyei az én értelmezésem szerint az árbevétel realizálása a megrendelésre végzett tevékenység esetében mint nyújtott szolgáltatás nyilvánvaló, de a K+F tevékenységre eredmény kötelme nem logikus. E tevékenység lényege a jobbítás, a fejlesztés, melynek végső célja közvetlenül vagy közvetetten a jövedelmezőségre pozitívan hat, de a siker nem garantált. A K+F vagy sikeres vagy nem, az eredményt vagy piacra tudom vinni vagy nem; és semmi nem garantálja egy prototípus szűk körű forgalmazhatóságát. Ez a fejlesztés csak ekkor szolgálná a bevételszerző tevékenységet. Ugyanakkor a fogalom megfogalmazásából az alábbiakat következtetem: a tevékenység vagy szakosodott kutatási tevékenység vagy a tevékenységi körhöz kapcsolható műszaki fejlesztés, tudatos tevékenység, amely a K+F tevékenység fogalmának is megfelel. A bevezetőben vázolt eset véleményem szerint nem azonosítható e kritériumokkal, ezért kérem ismételt segítségét. Ha a logikám hibás és továbbra is úgy ítéli meg, hogy egy jövőbeni esetleges opcionálisan választható bevétel igazolja a jelen adódöntéseit, akkor kérem, hogy hozzám hasonlóan hipotetikusan mutasson be egy olyan esetet, amely a jogalkotó adóalapvédő szándékát tükrözi. A tét túlságosan nagy, a hiba lehetőségét nem engedhetem meg. Köszönettel és tisztelettel.