Ingatlan-adásvételi szerződés felbontása, annak illetékvonzata

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 'A' cégtől 2016-ban vásárolt egy építési telket. A NAV-tól kérte, és megkapta a 4 éves beépítés miatti illetékmentességet. A magánszemély 2017-ben eladta az ingatlant 'B' cégnek, aki aztán eladta 'C' cégnek, és mindkét cég kérte a beépítés miatti illetékmentességet. A pénzügyi rendezés mindegyik adásvétel esetében megtörtént, a földhivatal valamennyi tulajdonosváltozást bejegyzett a tulajdoni lapon. 2018-ban a szerződő felek ('C' és 'B' cég, valamint 'B' cég és a magánszemély) megállapodtak, hogy az adásvételi szerződéseket, az eredeti szerződések időpontjára visszamenőleges hatállyal fel akarják bontani, a vételárakat visszafizetik. Kérdések: 1. A megállapodások alapján adásvételi szerződés felbontása jogcímen a földhivatal visszajegyzi-e a tulajdonváltozásokat, vagy más egyéb dokumentum is szükséges ehhez? Ha nem jegyzi be, kérem jogszabályhellyel alátámasztva a válaszát. 2. Hogyan alakul a 4 éves illetékmentesség a felsorolt szereplők (magánszemély, 'B' cég, 'C' cég) esetében az adásvételi szerződés felbontása után (földhivatali bejegyzést követően)? A magánszemélynek az eltelt idővel csökkent a beépítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő (az illetékmentesség miatt), vagy a szerződés felbontásával újrakezdődött a 4 év? 3. Hogyan alakul (kinek kell kiállítani számlát) a számlaadási kötelezettség felbontáskor az egyes ügyletek esetében (magánszemély vs "B' cég, 'B' cég vs 'C' cég)? Köszönöm: Sz. Zsolt