Közraktárjegy

Tisztelt Szakértő! Közraktározási folyamattal kapcsolatos könyvelési lépésekben kérném a segítséget. Cégünk kétféle esetben szeretne a jövőben közraktárjegyet használni 1. Megveszi a termelőtől a közraktárjegyet, és később, mikor szüksége lesz rá, beváltja a lerakott árura. 2. A közraktár hitelező bankként finanszírozza a termelőnek a letett áru értékét, és ha az határidőre nem fizeti vissza a hitelt, a közraktár elárverezi a készletet Az 1. folyamatot számvitelileg a következő módon kezelnénk. A letevő forgatással átruházza cégünkre a közraktárjegyet. (Fontos kérdés, hogy ebben az esetben áfakötelezettség van-e?) A letevő szállítót könyveljük az értékpapírral szemben, a számla bekerül a fizetési programba, és elutalják a bankból. T 37 – Közraktárjegy (letétbe helyezett áru értéke) plusz áfa? K – Szállító (454) T Szállító (454) – K Bank (384) Ezzel egy időben a közraktárjegyről DMS lapot kell kiállítani a közraktárjegy tartalmának megfelelően. A közraktári folyamatban, mikor az árujegyet beváltják és a készletet elszállítják, az eredeti letevő köteles a számlát kiállítani a közraktárjegyen szereplő mennyiségről. Itt is kérdés az áfarelevancia. Az áru jellege miatt előfordulhat, hogy a megrendelt mennyiség eltér a bevételezett mennyiségtől (például nedvességtartalom csökkenése miatt). A számlázott mennyiség a közraktárban eredetileg betárolt mennyiségről szól – a keletkezett különbözetet valamilyen módon el kell számolni tárolási vagy egyéb veszteségként?