Iparűzésiadó-megosztás

Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., amelynek a székhelye 2016. augusztusban áthelyezésre került Budapestről vidékre. A bt. ügyvezetője a budapesti időszak alatt egy nyugdíjas személy volt (tulajdonos is volt), aki nem vett fel semmilyen jövedelmet, csak a 7050 Ft-ot fizette a vállalkozás. A székhelyáthelyezéskor új ügyvezető került kinevezésre, aki szintén tulajdonosa a bt.-nek, de van 36 órát elérő munkaviszonya máshol, és ő sem vesz fel jövedelmet. Tehát jelenleg nincsen személyi jellegű ráfordítás a cégnél. Szolgáltató tevékenységet folytat a cég, és a mérlegében az eszközérték nulla , és értékcsökkenést sem számolt el 2016-ban. A székhelyáthelyezés miatt az iparűzésiadó-alapot meg kellene osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást választja a cég. A helyi iparűzési adóról szóló törvény mellékletében az adóalap-megosztásnál a következő kitétel szerepel: a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A kérdésem az lenne, hogy ez a fenti esetben mit jelentene? Nem telephely és székhely közötti megosztásról van szó. Illetve milyen elvek mellett célszerű ilyen eseten a megosztást elvégezni azt is szem előtt tartva, hogy nulla nem lehet egyik önkormányzatra eső összeg sem? Köszönettel.