Még mindig reprezentáció

Tisztelt Szakértők! Többször hangzott már el kérdés a reprezentációs költségek elszámolásával kapcsolatban, de még mindig nagy a bizonytalanság és a káosz e téren. Egyrészt a magyar adótörvények igen szűkös keretet szabnak ehhez a költségtényezőhöz (holott egy vállalkozás életében nem elhanyagolható szempont a reprezentáció és annak üzleti szempontból vitathatatlan előnyei), másrészt ember legyen a talpán, aki a jogszabályok körmönfont megfogalmazásai alapján ki tudja bogarászni, valójában mi is minősül reprezentációnak, illetve mit írhat le plusz adóteher nélkül költségként a vállalkozás. Mindazonáltal roppant igazságtalannak tartom, hogy míg egy önkormányzat képviselő testülete egyszerűen megszavazhatja, hogy az éves költségvetésből (azaz az adózók pénzéből) mekkora keretet engedélyez reprezentációs célokra (a kormányról pedig már ne is beszéljünk, mely – ugyancsak a mi pénzünkből – többmilliárdos nagyságrendben költ reprezentációs kiadásokra), addig egy például két – vagy akár egy – tulajdonosból vállalkozásnak erre nincs lehetősége, annak ellenére, hogy utóbbi a saját maga által megtermelt nyereségéből tenné meg ugyanezt. Mégis, miért nem dönthetem el én mint a vállalkozásom tulajdonosa, hogy mekkora reprezentációs keretből költekezem, a reprezentációs ráfordítások révén egy várhatóan magasabb nyereség, azaz a cég érdekében, ha egyszer a cég eredményei ezt lehetővé teszik? Nálunk nyugatabbra már régóta tudják, hogy az üzleti kapcsolatok terén milyen sokat nyom a latban a reprezentáció bármilyen formája – mivel ez nyilván minden vállalkozásnál mást és mást jelent. Ellenben nálunk, mikor évekkel ezelőtt megszüntettem egy betéti társaságot, még abba is belekötött az adóellenőr, hogy az irodámba miért 8000 forintos faliórát vettem, mikor 3000-res is elég lett volna! Nem hiszem el, hogy ezen nem lehetne változtatni. Várható esetleg, hogy valamikor mégis?