adozona.hu
34/1991. (VI. 15.) AB határozat
34/1991. (VI. 15.) AB határozat
az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1989. évi LII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló bírói indítvány tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság a Zala Megyei Bírósági jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítványa tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1989. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése alkotmányellenes volt, ezért e törvény 4. §-ának a Zalaegerszegi Városi Bíróságon a P. 20867/1990. számon indult perben való alkalmazhatóságát kizárja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közl...
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A peres ügy tényállása szerint a felpereseknek az 1989. december 30. napján kelt ajándékozási szerződéssel szüleik nyaralót ajándékoztak olyan módon, hogy az ingatlanon - a maguk javára -20 évre szólóan haszonélvezeti jogot kötöttek ki. A felperesek az ajándékozási szerződést az illetékes földhivatalhoz 1990. január 3-án az ingatlan-nyilvántartást követő illetékkiszabásra bejelentették. A Zala Megyei Illetékhivatal határozatával - az 1990. január 1-jén hatályba lépő Itvm. 4. §-ában foglalt módosító rendelkezés alapján - felpereseket személyenként 20 471 Ft ajándékozási illeték megfizetésére kötelezte. E határozatot a Zala Megyei Tanács V.B. Közgazdasági Osztálya - mint másodfokú államigazgatási szerv -helybenhagyta. A felperesek keresetükben a jogerős államigazgatási határozat felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték azzal az indokkal, hogy az Itvm. - amely szerintük megszüntette a 20 évre szóló haszonélvezet fenntartásával ajándékozott ingatlanok illetékmentességét - a Magyar Közlönyben az ajándékozási szerződés bejelentésének napjáig nem került kihirdetésre, így az illeték megállapításánál e törvény nem alkalmazható. Felperesek csatolták a Posta Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodájának igazolását, amely szerint a Magyar Közlöny érintett 1989. évi 98. számát 1990. január 8. napján továbbították az előfizetőknek. Az első fokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező másodfokú bíróság álláspontja szerint a kihirdetés a jogszabály hivatalos közlöny által való nyilvánosságra hozatalát jelenti. Helyesnek ítélte meg azt a felperesi érvelést, hogy mindaddig, amíg a jogszabályt közlő hivatalos lap bárki által nem hozzáférhető, a jogszabály ténylegesen nem tekinthető kihirdetettnek. A peradatok arra utalnak, hogy a sérelmezett törvényt kihirdető Magyar Közlöny 1989. évi 98. száma valójában a törvény hatálybalépését és az ajándékozási szerződés bejelentését követően jelent meg. Így a Közlönyön feltüntetett hivatalos megjelenés napját jóval később követő nyilvánosságra hozatallal a törvény ténylegesen a kihirdetését megelőzően állapított meg kötelezettséget. Az Itvm. 5. § (1) bekezdése pedig a hatálybalépés időpontját - 1990. január 1-jét megjelölve - úgy határozta meg, hogy nem maradt kellő idő a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, illetőleg a jogszabályt - a megjelenés késedelme miatt - a hatálybalépés napján, illetve az ezt követő napokban a megjelenés hiányában nem is lehetett alkalmazni.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság álláspontja szerint az Itvm. 5. § (1) bekezdése - utalva az Alkotmány 7. § (2) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) - mint alkotmányerejű törvény - 12. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások sérelmére - alkotmánysértő. Ezért a bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: ABtv.) 38. § (1) bekezdése alapján végzésével a sérelmezett törvényi rendelkezésnek a hatálybalépés időpontját érintő megsemmisítése érdekében az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.
1. A Zala Megyei Bíróság eljárást kezdeményező végzésének meghozatala, illetőleg annak az Alkotmánybírósághoz való előterjesztése időpontjában az Itvm. hatályban volt. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 98. §-a alapján azonban e törvény hatálybalépésével - 1991. január 1-jével -hatályát vesztette az indítvánnyal kifogásolt Itvm. is.
Az Alkotmánybíróságnak az ABtv. 1. § b) pontjában foglalt hatásköre általában csak azoknak a jogszabályoknak az utólagos alkotmányossági vizsgálatára terjed ki, amelyek az elbírálás időpontjában hatályosak. Az Alkotmánybíróság azonban - az ABtv. 43. § (4) bekezdése alapján - a hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát is megvizsgálja, ha az egyedi (konkrét) esetben az ABtv. 38. §-a alapján az eljárást bíró kezdeményezi az előtte folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóság kérdésében. Az alkotmányosság visszamenőleges vizsgálatának terjedelme a vitás jogviszony körülményeitől függ. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben vizsgálta és bírálta el.
Az Itvm. kifogásolt 5. § (1) bekezdése szerint "Ez a törvény - a (3) bekezdés kivételével - 1990. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően illetékszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni."
Az Itv. 52. §-ának az Itvm. 4. §-ával megállapított (2) bekezdése szerint pedig a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat joga esetében a jog értéke az egy évi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét, egyéb használati jog esetében pedig a húszszorosát nem haladhatja meg.
2. A Jat. - az indítvány megállapításától eltérően - nem alkotmányerejű törvény, az Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján megalkotandó új jogalkotási törvény elfogadására pedig még nem került sor. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság gyakorlatában azt az elvi állásfoglalást követi, amely szerint a Jat. szabályainak megsértése csak akkor valósít meg alkotmánysértést, ha az egyben alkotmányi alapelvbe, illetve rendelkezésbe is ütközik.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánynak a Magyar Köztársaságot jogállamnak minősítő rendelkezése alapján a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglalt azt a garanciális rendelkezést - amely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé - alkotmányos jellegű szabálynak tekinti.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az Itvm. 5. § (1) bekezdése azért volt alkotmányellenes, mert a törvényhozó a hatály megállapításánál nem vette figyelembe a Jat. hivatkozott rendelkezését. Az Itvm. ugyanis csak 1989. december 28-án került kihirdetésre és 1990. január 1-jén már hatályba lépett.
Az Itvm. 4. §-a vagyonszerzési ügyekben állapított meg módosító rendelkezést, amelynek alkalmazhatósága vitatott a vizsgált ügyben. E módosító rendelkezésre tekintettel a törvényhozónak figyelemmel kellett volna lennie az Itv. végrehajtásáról rendelkező 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet (Itvhr.) 18. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség külön jogszabályban -nevezetesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. végrehajtásáról rendelkező 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. § (1) bekezdésében - megállapított 30 napos időtartamára.
Az Itvhr. e rendelkezése szerint "Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) tartalmazó szerződést (okiratot) illetékkiszabás céljából a földhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Itv. 58. §-át kell alkalmazni."
E rendelkezésből, valamint az Itvm. 5. § (1) bekezdésének második mondatában foglalt előírásból ugyanis az következik, hogy a törvénynek csak abban az esetben nincs visszaható hatálya, ha a törvény kihirdetése a hatálybalépést legalább 30 nappal megelőzi, vagy a törvény a vagyonszerzési ügyeket érintő rendelkezések tekintetében ilyen időtartamú későbbi hatálybalépést állapít meg. A Jat. 12. § (1) bekezdése szerint ugyanis a jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.
A jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti időtartam olyan bizalmi időszaknak minősül, amely alatt a jogszabály címzettjei még a korábbi rendelkezések szerint járhatnak el.
Mindezekből következően az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Itvm. 4. §-a az 1990. január 3-án szabályszerűen bejelentett vagyonszerzési ügy tekintetében nem alkalmazható, ezért e perben való alkalmazhatóságát - az ABtv. 43. § (4) bekezdésének második fordulata alapján - kizárta.
3. A Jat. 12. § (3) bekezdése szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A Jat. e rendelkezése nem alkotmányos jellegű előírás. Ezzel összefüggő alkotmánysértést csak a jogbiztonság súlyos sérelme esetén lehetne megállapítani.
A vizsgált ügyben a jogbiztonság súlyos sérelme nem állapítható meg.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megállapított jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a jogszabályok kihirdetése összhangban legyen a Jat. 12. § (2) bekezdésében megállapított alkotmányos jellegű előírással, amely szerint "a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé".
Az Alkotmánybíróság az utóbbi időben is többször észlelt olyan, a jogbiztonságot súlyosan sértő esetet, amikor a hivatalos lap a tényleges kibocsátásánál korábbi dátumozással jelent meg és ennek következtében a benne foglalt jogszabályok a Magyar Közlöny megjelenését megelőző hatálybaléptetéssel kerültek kihirdetésre. Az ilyen eljárás azzal a következménnyel jár, hogy a jogalkalmazó szervek, valamint az érintett polgárok és jogi személyek nem tudhatják, hogy valamely döntésük és magatartásuk utólag nem minősül-e jogellenesnek.
Az Alkotmánybíróság elengedhetetlennek tartja, hogy ez az alkotmányellenes gyakorlat megszűnjön. Ezért hatékony intézkedés megtétele végett az illetékes szerveket megkereste. Ennek megfelelően a jogszabályok kihirdetéséért felelős állami szerveknek biztosítaniuk kell, hogy a hivatalos lap és benne a jogszabályok olyan időpontban jelenjenek meg, amely nem sérti a Jat. hivatkozott előírásait.
Budapest, 1991.06.04
Hivatkozó joganyagok
39/1999. (XII. 21.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
45/1998. (X. 28.) AB határozat a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és közigazgatási perben való alkalmazhatósága tilalmának megállapítására irányuló indítvány tárgyában
68/2006. (XII. 6.) AB határozat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
74/2006. (XII. 15.) AB határozat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIX. törvény egésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
467/B/2005. AB határozat a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 218/B. § alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
675/B/1993. AB végzés a társadalombiztosításról szóló indítvány tárgyában
320/B/2005. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
613/B/2005. AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
454/B/2005. AB határozat A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 26. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról, valamint e rendelkezéssel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról
