adozona.hu
675/B/1993. AB végzés
675/B/1993. AB végzés
a társadalombiztosításról szóló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában - dr. Bagi István, dr. Lábady Tamás és dr. Tersztyánszky Ödön alkotmánybírák különvéleményével - meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1992. évi IX. törvény 49. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást me...
675/B/1993. AB végzés
a társadalombiztosításról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában - dr. Bagi István, dr. Lábady Tamás és dr. Tersztyánszky Ödön alkotmánybírák különvéleményével - meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1992. évi IX. törvény 49. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.INDOKOLÁS
Az indítványozó 1988. szeptember 16-án vált nyugdíjjogosulttá, de nyugdíjazását csak 1992. június l-jével kérte, miután 1992. május 31-ével kereken 38 év szolgálati időt szerzett. Nyugellátásának összegét a Társadalombiztosítási Igazgatóság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 44/A. §-ának alkalmazásával állapította meg. E rendelkezést a T. módosításáról szóló, 1991. január 28-án kihirdetett 1991. évi II. tv. 4. §-a iktatta be a T.-be oly módon, hogy a 10. § (3) bekezdése szerint: "a T. 44/A. §-ának rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő időponttól nyugdíjra jogosultak nyugdíj-megállapításánál kell alkalmazni."Az 1991. évi II. tv. 10. § (3) bekezdését azonban az 1992. évi EX. törvény 49. § (1) bekezdése 1992. március l-jével hatályon kívül helyezte, és az indítványozó álláspontja szerint ez azért alkotmányellenes, mert sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságot, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) és (3) bekezdéseibe foglalt, a jogszabályok hatályára vonatkozó rendelkezéseit. Erre tekintettel kérte az Alkotmánybíróságtól az idézett hatályon kívül helyező rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó 1992. november 4-én a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság 11-83901/92/06. számú nyugdíjmegállapító határozata ellen pert is indított, amelyben az átlagkereset számításának módját kifogásolta.
Ebben a perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szakértői bizonyítás után 20.K.65152/1997/4. szám alatt 1997. június 18-án elutasító ítéletet hozott. Az ítélet ellen az indítványozó a Fővárosi Bírósághoz fellebbezett. A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a per tárgyalását az 1952. évi III. törvény 152. § (1) bekezdése alapján az indítványozónak az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, utólagos normakontroll iránti kérelmének elbírálásáig felfüggesztette.
Az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárás ideje alatt az Országgyűlés megalkotta a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, amely törvény mellékletének a) pontja a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte a társadalombiztosításról szóló teljes 1975. évi II. törvényt. Ennek következtében értelmetlenné vált a hatályon kívül helyezett törvény egyes szakaszait módosító törvény utólagos normakontroll keretében való vizsgálata is.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság csak bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja, ha konkrét ügyben a már hatályon kívül helyezett jogszabályt a bíróságnak alkalmaznia kellene, illetve ha az indítványozót konkrét ügyben egy már hatályon kívül helyezett alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán érte jogsérelem.
Jelen esetben azonban az alkotmányjogi panasznak még nincsenek meg a törvényi előfeltételei, mivel a polgári peres ügyben nem született jogerős határozat. Bírói kezdeményezésre pedig nem került sor, ugyanis a Fővárosi Bíróság - az Alkotmánybíróság ismételt megkeresésére - 1998. október 8-i keltezésű, 48.Kf.33824/1997/5. számú átiratában azt közölte, hogy "nem kíván alkotmánybírósági eljárást kezdeményezni a peres felek jogvitájában alkalmazandó jogszabályok miatt, az iratokat a felperes által kezdeményezett eljárásra tekintettel hivatalos használatra küldte meg." Ennek megfelelően a Fővárosi Bíróság az eljárását nem az Abtv. 38. § (1) bekezdésére tekintettel, hanem a felperes által utólagos normakontroll iránt előterjesztett indítvány elbírálásáig, a Pp. 152. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel. Így az Alkotmánybíróságnak nincsen hatásköre a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára.
A fentiek figyelembevételével az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1992. évi IX. törvény 49. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában folyó eljárását megszüntette. Egyúttal azonban felhívja az indítványozó figyelmét arra, hogy a polgári peres eljárás jogerős befejezéssel követő 60 napon belül módjában áll majd indítványát alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybíróság elé terjeszteni.
Budapest, 1999. január 25.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró különvéleménye
Nem értek egyet az eljárást megszüntető többségi határozattal és a végzés indokaival sem.Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak az indítványt érdemben kellett volna elbírálni és érdemi határozatot kellett volna hozni.
1. A többségi határozat az eljárást arra figyelemmel szüntette meg, hogy "Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik." Csakhogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz, miként arra vonatkozóan sem tartalmaz szabályt, hogy "hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság csak bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja".
Az, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabályok tekintetében az alkotmányossági vizsgálatot érdemben általában nem folytatja le - erre vonatkozó kifejezett rendelkezés hiányában - az Abtv. 40. §-ából következik. E szerint ugyanis, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés pedig az Abtv. 42. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozata közzétételének napján veszti hatályát. Tekintve, hogy hatályon kívül helyezett jogszabály megsemmisítése és ismételt hatályvesztésének a megállapítása fogalmilag és normatanilag kizárt, az Abtv.-nek ezekből a felhívott rendelkezéseiből következik, hogy az Alkotmánybíróság már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányosságát általában nem vizsgálja.
Az Abtv. 43. § (4) bekezdése azonban lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározza az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy a konkrét esetben történő alkalmazását, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. E rendelkezés szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat eredményeként nemcsak a jogszabály megsemmisítését rendelheti el, hanem - önálló jogkövetkezményként is - kizárhatja az alkotmányellenes jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazását.
Tekintve, hogy az egyes jogalkalmazási eljárásokban gyakran fordul elő, hogy a közigazgatási hatóságoknak vagy a bíróságoknak a jogvitát a jogviszonyok keletkezésekor még hatályban volt, de utóbb hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kell elbírálniuk, előfordulhat, hogy ezekben a jogviszonyokban olyan jogszabályokat is alkalmazni kellene, amelyek alkotmányellenesek voltak. Erre a körülményre figyelemmel alakította ki az Alkotmánybíróság azt a gyakorlatát, amely szerint mindazokban az esetekben, amelyekben a konkrét jogviszonyok már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkalmazhatóságát is felvetik, az Alkotmánybíróság a már hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát is lefolytatja, ha a vizsgálat eredményeként a jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának a kizárása is felmerülhet.
2. A különböző alkotmánybírósági eljárások közül tipikusan az ún. konkrét normakontrollal kapcsolatos eljárások azok, amelyeket megelőző közigazgatási vagy bírósági jogvitákban a már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkalmazhatósága egyáltalában szóba jöhet. Ezért az Alkotmánybíróság már 1991 márciusában az 1163/B/1990/2. AB határozatában (ABH 1991, 752-755.) úgy foglalt állást, hogy az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján bírói kezdeményezéssel indult konkrét normakontroll iránti eljárásban a már hatályon kívül helyezett jogszabály érdemi alkotmányossági vizsgálatát is lefolytatja, éspedig azért, mert a hatályon kívül helyezett szabályt a bíróságnak, "mint a jogvitára hatályos szabályt kétség nélkül alkalmaznia kell". Ezt az álláspontját azután az Alkotmánybíróság a 34/1991. (VI. 15.) AB határozatában (ABH 1991, 172.) megerősítette, kimondva azt, hogy az Alkotmánybíróság a hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát is megvizsgálja "az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján", ha annak az egyedi, konkrét ügyben való alkalmazhatósága felmerülhet.
A konkrét normakontroll iránti eljárások másik esetköre az alkotmányjogi panasz. Az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasszal összefüggésben az Alkotmánybíróság a 38/1992. (IV. 22.) AB határozatában (ABH 1992, 356.) a következőket mondta ki: "Az Alkotmánybíróság - szűk körű kivételektől eltekintve - nem bocsátkozik már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányosságának érdemi vizsgálatába. Az említett kivételek közé tartozik azonban az az eset, amikor a törvényes határidőn belül alkotmányjogi panaszt benyújtó indítványozó ügyében az eljárt szervek a sérelmezett jogszabályokat alkalmazták." Így 1992-re már kialakult - és a későbbi években megerősödött és általánossá vált - az Alkotmánybíróságnak az a gyakorlata, hogy az Abtv. 38. §-a és 48. §-a szerinti konkrét normakontroll eljárásokban a már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányosságát is érdemben vizsgálja, ha azokat konkrét egyedi eljárásban még alkalmazni kell.
Szükségesnek tartom azonban kiemelni, hogy az érdemi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának indoka mindkét esetkörben - és valamennyi alkotmánybírósági határozatban - a már hatályon kívül helyezett jogszabály konkrét eljárásban való alkalmazhatósága, és ennek folytán az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazhatósága volt.
3. Bár a már hatályon kívül helyezett jogszabályok egyedi esetben való alkalmazhatósága - az alkotmánybírósági eljárások típusait tekintve - elsősorban a konkrét normakontroll iránti eljárásokban merül fel, ez az előfordulás azonban nem kizárólagos. Ugyancsak, már 1992-ben az Alkotmánybíróság elé került az adózás rendjéről szóló törvénynek az a rendelkezése, amely szerint az ötéves elévülési időn belül az évi adókötelezettségek megállapítására és vizsgálatára az adott időszakra vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak akkor is, ha időközben azokat a törvényhozó hatályon kívül helyezte. Ezért az Alkotmánybíróság a 4/1992. (I. 28.) AB határozatában (ABH 1992, 334.) kimondta, hogy az Alkotmánybíróság kivételesen egy időközben hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében is megállapíthatja az alkotmányellenességet, és rendelkezhet úgy, "hogy a jogszabály rendelkezései a határozat közzététele napjától a jövőre nézve nem alkalmazhatók", mert az adóhatóság az Alkotmánybíróság ilyen rendelkezése nélkül az alkotmányellenes rendelkezést az adózás rendjéről szóló törvény alapján, az ötéves elévülési időt figyelembe véve, még a jövőben is alkalmazhatná. E határozatban foglalt elvi megállapítástól kezdődően az Alkotmánybíróság következetesen olyan gyakorlatot folytatott, hogy az Abtv. 38. §-a és 48. §-a szerinti konkrét normakontroll iránti eljárások mellett a már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát adóügyekben is érdemben lefolytatta - éspedig utólagos, absztrakt normakontrollra irányuló eljárások keretében is -, ha a már hatályon kívül helyezett adóügyi jogszabályok alkalmazhatósága az ötéves elévülési időn belül konkrét esetben szóba jöhetett. Először a 21/1992. AB (IV. 7.) AB határozatban (ABH 1992, 344.) mondta ki az Alkotmánybíróság - jogszabályok alkotmányellenessége utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárásban -, hogy: "Mivel az adóellenőrzések során az ötéves elévülési időn belül az adó esedékességekor érvényes jogszabályi rendelkezések az irányadóak, az Alkotmánybíróság az indítványokkal érintett jogszabályokat - hatályon kívül helyezésük ellenére - érdemben vizsgálta."
Ettől kezdve az Alkotmánybíróság következetes és töretlen gyakorlatot folytatott a tekintetben, hogy az Abtv. szerinti konkrét normakontroll iránti eljárásokban, továbbá adóügyekben az absztrakt, utólagos normakontroll iránti eljárásokban is lefolytatta az érdemi alkotmányossági vizsgálatot akkor, ha a már hatályon kívül helyezett jogszabály konkrét esetben való alkalmazására sor kerülhetett. Ilyen értelemben foglalt állást az utóbbi években is az Alkotmánybíróság például az 585/D/1995. AB határozatában (ABH 1996, 703.). A 117/B/1994. AB végzésében (ABK 1998. október, 485.) pedig általánosságban azt mondta ki, hogy: "Az Alkotmánybíróság a hatályát vesztett jogszabály alkotmányosságát csak kivételesen akkor vizsgálja, amikor a hatályon kívül helyezett jogszabály - annak továbbha-tása folytán - még konkrét eljárásokban alkalmazható."
Ugyancsak általános érvénnyel állapította meg az Alkotmánybíróság az 1613/B/1991. AB végzésében - 1998 szeptemberében - (ABK 1998. augusztus-szeptember, 445.), hogy: "Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint... a nem hatályos jogszabály tekintetében nincs helye utólagos és elvont normakontroll eljárásnak, ha annak egyedüli eljárásjogi következménye - az alkotmányellenesség megállapítása esetén is - a jogszabály hatályvesztésének kimondása lehetne." E megállapításból pedig a contrario következik, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdése körében eljárva a jogszabály alkalmazását a konkrét közigazgatási vagy bírósági eljárásban kizárhatja, az érdemi alkotmányossági vizsgálatot a már hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében is lefolytatja, függetlenül attól, hogy az alkotmányossági vizsgálatra konkrét vagy absztrakt utólagos normakontroll iránti eljárásban kerül sor. Nem az alkotmánybírósági eljárás jellege (típusa), hanem az Abtv. 43. § (4) bekezdésének elvi alkalmazhatósága dönti tehát el, hogy az Alkotmánybíróság az érdemi alkotmányossági vizsgálatot lefolytatja-e, vagy sem.
4. Az Alkotmánybíróság a 335/D/1990/13. AB végzésében (ABH 1990, 262.) már elvi éllel mondta ki azt, hogy: "Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés." Ezt az elvi megállapítást követően - a fentebb kifejtettek szerint - kilenc év óta töretlen és következetes gyakorlata, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát érdemben elvégzi, ha a jogszabály konkrét egyedi ügyben való alkalmazhatósága felmerülhet. Ennek az eljárásnak törvényi alapja pedig az Abtv. 43. § (4) bekezdésének idézett rendelkezése, alkotmányos alapja pedig az, hogy alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán konkrét ügyében senki ne szenvedjen jogsérelmet. Nem látok törvényes alapot és indokot arra, hogy az Alkotmánybíróság jelen határozatával eddigi következetes és szilárd gyakorlatától eltérjen.
A konkrét ügyben az indítványozó által utólagos normakontroll iránti eljárásban támadott, már hatályon kívül helyezett jogszabályt a perben az elsőfokú bíróság alkalmazta. A fellebbviteli bíróság az előtte folyó peres eljárást a benyújtott indítványra tekintettel - "az Alkotmánybíróság állásfoglalásának beszerzéséig" - felfüggesztette, "mert úgy ítélte meg, hogy a per eldöntése függ a felperes által előterjesztett normakontroll iránti kérelem elbírálásától." Kétségtelen tehát, hogy a támadott jogszabályt a másodfokú bíróságnak is alkalmaznia kell. Ha pedig a bíróság az alkotmányossági vizsgálatot előkérdésnek tekintette, az Alkotmánybíróságnak - eddigi gyakorlatával összhangban - a felvetett alkotmányossági kérdésre érdemi választ kellett volna adnia. Annál is inkább, mert az Alkotmánybíróságnak a támadott jogszabály érdemi alkotmányossági vizsgálatát mégiscsak le kell folytatnia, ha az indítványozó utóbb él az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó jogával, amely jogosultságára egyébként az Alkotmánybíróság többségi határozata ki is tanítja. A magam részéről ezért sem látom az eljárás formális megszüntetésének törvényi és ésszerű indokát.
Budapest, 1998. január 25.
Dr. Lábady Tamás s. k.
alkotmánybíró
A különvéleményhez csatlakozom.Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön alkotmánybíró különvéleménye
Az Abtv. szabályai szerint az indítványban "javasolni kell ...a jogszabály megsemmisítését" (37. §). Az Alkotmánybíróságnak alkotmányellenesség megállapításánál meg kell semmisítenie a jogszabályt [40. §, Alkotmány 32/A. (2) bek.]. A megsemmisített jogszabály - főszabály szerint - a határozat közzétételének napján veszti hatályát [42. § (1) bek.], és ez nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket [43. § (2) bek.].Az Abtv. 43. § (4) bekezdése kivételes szabálya azonban feljogosítja az Alkotmánybíróságot, hogy az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatánál ettől eltérően határozza meg az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. § b) pontja szerinti eljárásban a jogszabály hatályon kívül helyezését meghatározhatja ex tunc vagy pro futuro, és dönthet konkrét esetben történő alkalmazhatóságról is.
Az utólagos konkrét normakontroll eseteiben, bírói kezdeményezésnél [Abtv. 1. § b) pont, 38. §] és alkotmányjogi panasznál [Abtv. 1. § d) pont, 48. §] az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál szükségszerűen érdemben vizsgálja a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét, a konkrét ügyben való alkalmazhatósága kizárása végett.
Az Abtv. nem zárja ki azt, hogy az Alkotmánybíróság - a konkrét normakontroll említett esetein kívül is - belátása szerint alkalmazza az alkotmányellenesség 43. § (4) bekezdésében meghatározott lehetséges következményeit, akár hatályon kívül helyezett jogszabály esetében is. [Erre példa a 21/1992. (IV. 7.) AB határozattal (ABH 1992, 343.) lezárt ügy.]
Az Alkotmánybíróságnak ezt a gyakorlatát az 1449/B/1992/13. számú határozat a következőképpen fejezte ki: "az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 1., 37., 40. §-ára és a 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a nem hatályos jogszabály tekintetében nincs helye utólagos és elvont normakontroll eljárásnak, ha annak egyedüli eljárásjogi következménye - az alkotmányellenesség megállapítása esetén is - a jogszabály hatályvesztésének kimondása lehetne". (ABH 1994, 561., 564/859.)
Az indítványhoz tartozó ügyben az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna vizsgálnia, hogy az tartalmaz-e olyan kivételes körülményeket, amelyek az időközben hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében, utólagos és elvont normakontroll eljárásban az Alkotmánybíróság érdemi eljárását szükségessé teszik.
Az indítványra okot adó konkrét ügyben bírósági eljárás van folyamatban. Az indítványozó beadványa szerint "az ügy elbíráláshoz azt kell eldönteni, hogy az alperes által hivatkozott jogszabály Alkotmányba ütközik-e." Kérte "panaszának megvizsgálását és orvoslását". Az Alkotmánybíróságot második beadványában arról is tájékoztatta, hogy a bíróság "a tárgyalást elhalasztva, határozatában megállapította, hogy az Alkotmánybíróság döntése után folytatja az eljárást".
Utóbb a bíróság is beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A peres iratokat mellékelten megküldve utalt arra is, hogy a felperes az alkalmazandó jogszabály "alkotmányellenességének megállapítását és a megsemmisítésről való rendelkezés meghozatalát kérte az Alkotmánybíróságtól"; "a bíróság úgy ítélte meg, hogy a per eldöntése függ az Alkotmánybíróság állásfoglalásától, ezért a per tárgyalását a Pp. 152. § (1) bekezdésére figyelemmel felfüggesztette az állásfoglalás beszerzéséig."
Az Abtv.-javaslat 43. § (4) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás így szól: "Indokolt lehet ...az alkotmányellenes rendelkezés ex tunc hatályú vagy az alkotmánybíróság határozatától megelőző időpontú hatályon kívül helyezése is, akár általános jelleggel, akár egyedi ügyben. Ezt a jogsérelem jellege, annak következményei, anyagi vonzata és a kérelmező jogaira gyakorolt hatása döntheti el."
A szóban lévő esetben a kivételes körülményekre tekintettel az Alkotmánybíróságnak érdemben kellett volna vizsgálódnia és döntenie.
Budapest, 1999. január 25.
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró