adozona.hu
9/1990. (IV. 25.) AB határozat
9/1990. (IV. 25.) AB határozat
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. tv. egyes rendlekezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Bruzák István budapesti (1119 Simonyi út 5.) lakos, úgyis mint kiskorú Bruzák Gabriella és kiskorú Bruzák István
gondviselője által az 1989. évi XLV. tv. 34. § (3) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett indítvány ügyében az Alkotmánybíróság meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. tv. 34. § (3) bekezdés a) és b) pontja nem alkotmányellenes, ezért a sérelmez...
gondviselője által az 1989. évi XLV. tv. 34. § (3) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett indítvány ügyében az Alkotmánybíróság meghozta a következő
A sérelmezett jogszabályhely által biztosított adóalap-csökkentési lehetőséget az állam szociális gondoskodásának minősítette.
1. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a gyermekeknek arra vonatkozóan semmiféle joguk nincs, hogy szüleik adókedvezményt (adóalap-csökkentési lehetőséget) kapjanak. Joguk van viszont arra, hogy szüleik (eltartóik), illetve az állam megfelelő gondoskodásában részesüljenek. Az indítvány megítélése szempontjából elvi jelentőségű az Alkotmány 70/A § (3) bekezdése, amely szerint "a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
A jogegyenlőség megvalósításáról, az esélyegyenlőtlenség kiküszöböléséről a gyermekek vonatkozásában a jogalkotó az Alkotmány más, önálló rendelkezéseivel is lényeges szabályokat állapított meg. Így az Alkotmánybíróság figyelembe veendőnek tartja az Alkotmány 16. és 17. §-aiban foglaltakat.
Az Alkotmány 16. §-a kijelenti, hogy a "Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit."
A 17. § pedig leszögezi, hogy a "Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik".
Az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy a sérelmezett rendelkezések a gyermekek megfelelő gondozása, szociális biztonsága érdekében alkotott - esélyeik egyenlőtlenségének kiküszöbölésére irányuló - előírások.
A gyermekek jogait, így egyenlőségüket sem sérti - épp esélyeik egyenlőségét célozza -, hogy a kifogásolt törvényhelyek tekintettel vannak arra: szüleik (eltartóik) közös háztartásban gondoskodnak-e róluk, illetve e háztartásban hány gyermeket nevelnek.
2. Az indítványozó álláspontja szerint a jogalkotó nemcsak a gyermekek között hozott létre eltérő joghelyzetet, hanem Alkotmányba ütköző módon hátrányosan érintette az adózó szülők jogait.
E megállapítás elbírálásához mellőzhetetlen az Alkotmány 70/A § (1) bekezdésének felidézése. Eszerint ugyanis "a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül".
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a sérelmezett törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyet az Alkotmány fenti előírása tilt. Az adózó szülőknek az indítványozó által hátrányosnak minősített megkülönböztetése tehát nem alkotmányellenes.
Mindebből következik, hogy a gyermekek számától, vagy családi helyzetétől függő - és így egyenlőtlen - elosztás egyrészt nem nyugodhat olyan szempontokon, amelyek a gyermekeket mint személyeket nem egyenlően kezelik, és ezek nem különböztethetnek meg valamely más szabadságjog megsértésével (például vallás vagy faj, nemzetiség stb. szerint).
A három vagy több gyermek, illetve egyedülállóként legalább két gyermek nevelése az adóalany számára esélyegyenlőtlenséget jelentő, hátrányos helyzetnek minősül.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény kifogásolt pontjaiban ennek az esélyegyenlőtlenséget teremtő hátrányos helyzetnek a kiküszöbölését célozza a jogalkotó.
Mindezek alapján foglalt állást úgy az Alkotmánybíróság, hogy az 1989. évi XLV. törvény 34. § (3) bekezdése a) és b) pontja nem az Alkotmány által tiltott módon tesz különbséget a gyermekek, illetve az adózó polgárok között.
Az Alkotmánybíróság a fenti ügy kapcsán szükségesnek tartja megállapítani: az azonos személyi méltóság jogából esetenként következhet olyan jog is, hogy a javakat és esélyeket mindenki számára (mennyiségileg is) egyenlően osszák el. De ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél, vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni.
A pozitív diszkrimináció korlátjának a tágabb értelemben leírt, tehát az egyenlő méltóságra vonatkozó megkülönböztetés tilalma, illetve az Alkotmányban pozitívan megfogalmazott alapjogok tekintendők. Bár a társadalmi egyenlőség mint cél, mint társadalmi érdek, megelőzhet egyéni érdekeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos jogai elé.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/3 «Előző Következő»17/2000. (V. 26.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
39/1999. (XII. 21.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
23/1999. (VI. 30.) AB határozat az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény, valamint az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény egyes rendelkezései végrehajtásával és az állampolgári megkeresésekkel kapcsolatos feladatokról szóló 8/1995. NbH utasítás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványok t
42/1997. (VII. 1.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
35/1997. (VI. 11.) AB határozat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
34/1997. (VI. 11.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
32/1997. (V. 16.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megálapítására irányuló indítványok tárgyában
6/1997. (II. 7.) AB határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
40/2002. (IX. 25.) AB határozat a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 23. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
28/2000. (IX. 8.) AB határozat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó 181/199
11/2003. (IV. 9.) AB határozat az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló, többször módosított 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamitn az ennek módosításáról szóló 267/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet és 314/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
24/1990. (XI. 8.) AB határozat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
33/1990. (XII. 26.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
49/1991. (IX. 27.) AB határozat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1989. évi XLV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizgsálatára irányuló indítvány tárgyában
56/1995. (IX. 15.) AB határozat a társadalombiztosításról alkotott 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről alkotott 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi LV. törvény, továbbá a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és térítésük módjáról szóló 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 71/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet, valamint az 1975. évi II. törv
59/1995. (X. 6.) AB határozat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
25/2003. (V. 21.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában
21/2001. (VI. 21.) AB határozat a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
36/1997. (VI. 11.) AB határozat a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és az 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
39/2001. (X. 19.) AB határozat a Veszprém Megyei Önkormányzat megyei közgyűlés tisztségviselőinek és tagjainak juttatásairól szóló 10/2000. (IX. 28.) MÖK rendelet törvényellenességének felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
6/2005. (III. 11.) AB határozat a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. § (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
25/2005. (VI. 24.) AB határozat Egyek Nagyközség Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 19/1999. (XII. 15.) Önk. sz. rendelete egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
40/2005. (X. 19.) AB határozat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában
66/2006. (XI. 29.) AB határozat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
68/2006. (XII. 6.) AB határozat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Bírósági jogesetek
BH+ 2012.11.487 Tanulmányi szerződés megszegése esetén a kapott támogatás visszafizetésénél a munkáltató méltányosságot gyakorolhat. Ennek során az egyenlő bánásmód követelményét nem sérti, ha az azonos méltányossági szempontok tekintetében fennálló különbségek tárgyilagos mérlegelése alapján tesz különbséget [2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélytv.) 7. § (2) bekezdés, 8. § k) és q) pont].
BH 2011.12.349 I. A munkáltató diszkrecionális jogkörében a tanulmányi szerződés megszegéséből eredően a tanulmányi támogatás visszafizetésére kötelezés körében méltányosságot gyakorolhat, amelynek során az összehasonlítható helyzetben lévő személyek között az egyenlő bánásmód követelményét sértő különbségtételt nem alkalmazhat [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés, Esélytv. 5. § d) pont, 8. §, Hszt. 6. § (1) bekezdés]. II. Az egyenlő bánásmód követelménye megtartásánál nemcsak a tanulmányi szerződés megszegése, hanem a munkált
EH 2007.1629 Az egyenlő bánásmód követelménye a munkaviszony létesítésénél is irányadó, a munkáltató bizonyíthatja, hogy döntésének a jogviszonnyal összefüggő ésszerű indoka volt [Mt. 5. § (1) bekezdés, 2003. évi CXXV. törvény 7. § (2) bekezdés].