adozona.hu
BH 2001.10.496
BH 2001.10.496
A hivatásos állományú rendőr esetében nem a beosztás megnevezése, hanem a szolgálat ellátásának konkrét körülményei döntik el a kedvezményre való jogosultságot [1996. évi XLIII. tv. 90. § (2)-(3) bek., 92. § (1) bek. b) pont, 251. § (1) bek., 329. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 3/1995. (III. 1.) BM r. 71. § (1) és (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alezredes rendfokozatú felperes az alperes Beavatkozó Osztályának helyettes osztályvezetője. Szolgálati panaszában a szolgálati jogviszonyban töltött idejének kétszeres szorzóval történő figyelembevételét és jubileumi jutalom kifizetését kérte arra tekintettel, hogy terrorelhárítónak minősül. Panaszának elutasítását követően keresetet indított az alperes ellen, mellyel a korábbi kérelmein túl a ki nem adott pótszabadság megváltását is kérte.
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével megál...
A munkaügyi bíróság a közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes beosztása terrorelhárítónak minősül. A munkaügyi bíróság a beszerzett bizonyítékok, különösen az osztály feladatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes annak ellenére terrorelhárító beosztást tölt be, hogy ilyen beosztást a szervezési állománytáblázat nem tartalmaz.
A közbenső ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a közbenső ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az 1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 251. §-ának (1) bekezdése szerint a belügyminiszter határozza meg a fejezet hatálya alá tartozó beosztásokat. Sem a Hszt. végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet, sem a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet nem tartalmazza a terrorelhárító beosztást, ennél fogva a bíróságnak nincs hatásköre a felperes beosztásának terrorelhárítóvá minősítéséhez. A perben csak azt lehet vizsgálni, hogy a felperes jogosult-e a kétszeres szorzó kedvezményére, ehhez képest megilleti-e, és milyen mértékű pótszabadság, valamint jubileumi jutalom. A munkaügyi bíróság rendelkezése oda vezetne, hogy a bíróság a fegyveres szerveknél munkaköröket rendszeresíthetne. Kizárólag a Rendőrség Különleges Szolgálatáról szóló 19/1991. BM utasítás rendelkezik arról, hogy a szolgálat hivatásos állományú tagjai terrorelhárítónak minősülnek, ezért a felperes keresete nem alapos.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú közbenső ítélet helybenhagyása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a bíróság jogosult vizsgálni a keresetével érvényesített jog fennállását. Pontos meghatározás hiányában a munkavégzés körülményeire vonatkozó törvényi szabályozás alapján kell a keresetét elbírálni. A 9/1992. ORFK intézkedés szerint az egység terrorelhárító cselekményeket végez, a 16/1995. számú ORFK intézkedés 1. pontja az egységet helyi terrorelhárító szervként jelöli meg. Az egység terrorelhárító feladatát különböző rendőri vezetők országos értekezleten is hangsúlyozták. Az egység tagjaival szemben ugyanolyanok a követelmények, mint a Rendőrségi Készenléti Szolgálat tagjaival szemben.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely a repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint a közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, terrorelhárító beosztásban évente 14 munkanap.
A Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése szerint a szolgálati viszonyban eltöltött idő megállapításánál kétszeresen kell számítani a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak a beosztásuknak megfelelő feladat ellátásával kapcsolatos idejét.
A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg: a perben arról kellett dönteni, hogy a felperes a beosztásával járó kötelezettségek folytán pótszabadságra és a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosult-e. Tévedett azonban, amikor nem ennek megfelelően, hanem egy olyan ORFK intézkedés alapján bírálta el a felperes keresetét, amely a Rendőrség Különleges Szolgálatának hivatásos állományú tagjait minősítette a kedvezményekre jogosultnak. Mivel a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet terrorelhárító beosztást nem rendszeresített, az ORFK intézkedéséből is arra kell következtetni, hogy nem a beosztás megnevezése, hanem a szolgálat ellátásának konkrét körülményei döntik el a kedvezményekre való jogosultságot. Ellenkező esetben a szolgálat tagjait sem illethetné meg a kedvezmény. A Hszt. vonatkozó rendelkezéséből egyértelműen ki is tűnik, hogy nem a szolgálati beosztásokhoz, hanem a szolgálati feladat ellátásnak különös körülményeihez kapcsolódnak a kedvezmények.
Az alperesnél a beavatkozó egységet a 9/1992. ORFK intézkedés hozta létre. Az egység feladata - többek között - a Paksi Atomerőmű Vállalat területén bekövetkezett terrorcselekmény halaszthatatlan esetben történő megszakítása, a Rendőrség Különleges Szolgálata helyszínre érkezéséig történő szakszerű elsődleges intézkedések megtétele.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 71. §-a (1) bekezdése szerint a rendőrség a terrorcselekmények megelőzése, felderítése és felszámolása érdekében intézkedik:
a) a terrorcselekmények felderítésére a hatáskörébe tartozó esetekben;
b) terrorcselekmény bekövetkezésének megakadályozására;
c) bekövetkezett terrorcselekmény megszakítására és káros következményei felszámolására;
d) a terrorelhárításhoz szükséges adatok gyűjtése, nyilvántartása és elemzése iránt.
A (3) bekezdés értelmében a rendőrség a terrorelhárítási feladatok végrehajtása érdekében állandó és ideiglenes terrorelhárítási szervezetet hozhat létre, gondoskodik ezek felkészítéséről és felszereléséről.
A szolgálati szabályzatban meghatározott terrorelhárítás a beavatkozó egységnek, így a felperesnek is feladata, amin nem változtat az a körülmény sem, hogy a rendőrség terrorcselekményekkel kapcsolatos feladatai megoszlanak a különböző rendőrségi szervek között, az alperes beavatkozó egysége annak csak egy részét látja el. A Hszt. idézett rendelkezései nem írják elő, hogy a kedvezményre csak az jogosult, aki a terrorellenes feladatok mindegyikét ellátja, ezért a felperes kellő alappal kérte a kedvezmények biztosítását.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a szükséges pontosítással hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a pontosítással kapcsolatban utal a megyei bíróság egyébként helytálló álláspontjára, hogy a közbenső ítélettel nem a beosztásról, hanem a kereseti kérelem jogalapjáról dönthetett csak a munkaügyi bíróság.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.296/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2007.7.325 A 2001. június 1-jétől hatályos szabályok alapján csak a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatánál (TESZ) terrorelhárító beosztásban szolgálatot teljesítőket illeti meg ezen a címen pótszabadság és a szolgálati idő kétszeres szorzóval való számítása [Hszt. 92. §, 329. §, 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklete].
EH 2010.2258 I. A különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére, a pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. Az itt felsoroltaktól eltérő beosztásban foglalkoztatás a pótlékra jogosultak foglalkoztatásához való egyes hasonlóságok esetén sem alapozhatja
BH 2011.6.172 I. A csapaterő alkalmazása kényszerítő eszköznek minősül [1994. évi XXXIV. tv. 58. §, 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 67. §, 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 73. §]. II. A különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére. A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri
