adozona.hu
BH+ 2007.7.325
BH+ 2007.7.325
A 2001. június 1-jétől hatályos szabályok alapján csak a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatánál (TESZ) terrorelhárító beosztásban szolgálatot teljesítőket illeti meg ezen a címen pótszabadság és a szolgálati idő kétszeres szorzóval való számítása [Hszt. 92. §, 329. §, 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklete].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek szolgálati jegyen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 92. § (1) bekezdés b) pontjára és 329. § (1) bekezdésére hivatkozással 2001. július 16-ától évi 14 munkanap pótszabadság és a szolgálati idő kétszeres szorzóval történő számítására való jogosultságuk megállapítását kérték. Az állományilletékes parancsnok a kérést nem tartotta teljesíthetőnek, azt felterjesztette az országos rendőr-főkapitányság vezetőj...
BH+ 2007.7.325 A 2001. június 1-jétől hatályos szabályok alapján csak a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatánál (TESZ) terrorelhárító beosztásban szolgálatot teljesítőket illeti meg ezen a címen pótszabadság és a szolgálati idő kétszeres szorzóval való számítása [Hszt. 92. §, 329. §, 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklete].
A felperesek szolgálati jegyen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 92. § (1) bekezdés b) pontjára és 329. § (1) bekezdésére hivatkozással 2001. július 16-ától évi 14 munkanap pótszabadság és a szolgálati idő kétszeres szorzóval történő számítására való jogosultságuk megállapítását kérték. Az állományilletékes parancsnok a kérést nem tartotta teljesíthetőnek, azt felterjesztette az országos rendőr-főkapitányság vezetőjének, aki a szolgálati panaszt, mint megalapozatlant elutasította.A felperesek a szolgálati panaszuk elutasítása ellen benyújtott keresetükben előadták, hogy a megyei Közrendvédelmi Osztály Bevetési Alosztály állományában teljesítenek szolgálatot, és a 21/1992. számú ORFK intézkedésben meghatározott szolgálati feladataikra figyelemmel pótszabadságban és a szolgálati idő kedvezményes számításában is részesültek. A 18/2001. ORFK intézkedés a 21/1992. ORFK intézkedést hatályon kívül helyezte, amelynek következtében a terror jellegű cselekmények megakadályozása már nem tartozik a bevetési alegységek körébe, azonban továbbra is olyan feladatokat látnak el, amelyekre figyelemmel őket a korábbi kedvezmények megilletik.
Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 2001. július 1. napjával a 7/2001. (V. 21.) ORFK utasítás a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsoksága Terrorelhárító Szolgálatának (TESZ) bevetési rendjéről rendelkezett, és a TESZ kizárólagos hatáskörébe utalta a terrorcselekmény, a légi jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények elkövetésének megszakítását, súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén a fegyveres, vagy felfegyverkezett ön- és közveszélyes személyek megfékezését. Ettől kezdve a beavatkozó alegységek tagjai terrorelhárító feladatokat nem látnak el, és a korábban őket e címen megillető kedvezményre sem jogosultak.
A munkaügyi bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a felperesek szolgálati idejét 2001. július 1. napjától kétszeres szorzóval számolja. A bíróság a felperesek 63 nap pótszabadságra jogosultságát is megállapította.
A bíróság a felperesek által betöltött munkakör tartalmát vizsgálta, és megállapította, hogy 2001. június 1. napját követően a jogszabályok a beavatkozó alosztályokon nem teszik lehetővé ugyan a terrorelhárító beosztás létrehozását, a felperesek munkaköre azonban, kisebb részben mint a TESZ állományába tartozóké, de a Csapatszolgálati Szabályzat 147. pontja szerint olyan feladatokat tartalmaz, amelyek a terrorelhárítók munkaköri feladataival azonosíthatók. A bíróság döntése során a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt tágabban értelmezte, és figyelembe vette a 21/1992. számú ORFK utasítást, amely az ott felsorolt magatartásokat összefoglalóan nevezi terrorcselekménynek.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mélységben feltárta, azonban abból téves jogi következtetést vont le, amikor a felpereseket terrorelhárítónak minősítette. A 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2001. június 1-jétől hatályos rendelkezései és a 7/2001. (V. 21.) ORFK utasítás, valamint a 18/2001. (V. 21.) ORFK intézkedés alapján megállapította, hogy a hatásköri szabályozás megváltozása folytán a bevetési egységeknél terrorelhárító beosztás nem lehet, ezért felperesek ilyen beosztásra igényüket nem alapíthatták.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére hivatkoztak, miszerint a kedvezményekre való jogosultság megállapításakor nem a beosztás megnevezését, hanem a szolgálat tartalmát kell figyelembe venni (BH 2001.496.). A Csapatszolgálati Szabályzat 147. pontjában meghatározott feladataik és az 149. pontjában rögzített követelmény alapján vitatták, hogy 2001. július 1-jétől a hatályos jogszabályok a bevetési egységeknek terrorelhárító feladatot nem adnak. Előadták, hogy 2001. júliusát követően négy alkalommal került sor olyan beavatkozásra, amely a terrorelhárító szolgálat feladata lett volna, de a szolgálat a bűncselekmények helyszínén nem jelent meg, és ők oldották meg a TESZ hatáskörébe tartozó feladatokat. Munkaköri leírásukban is szerepel, hogy kötelesek végrehajtani a 18/2001. ORFK intézkedésben előírtakat.
A felperesek a későbbiekben érkeztetett beadványukban a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat kiegészítették.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 272. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál, a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani, és a jogszabálysértés megjelölése mellett elő kell adni, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánják.
Az előbbiekből következően a törvényes határidőn túl benyújtott, a felülvizsgálati kérelem kiegészítését tartalmazó beadványban foglaltak a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezhették.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet a 2. számú mellékletében 2001. június 1-jétől felszámoló-terrorelhárító beosztást a Készenléti Rendőrségen nevesített.
A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának (TESZ) bevetési rendjéről szóló 7/2001. (V. 21.) ORFK utasítás 2. pontja pedig 2001. június 1-jétől a TESZ kizárólagos hatáskörébe utalta a terrorcselekmény, a légi jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények elkövetésének megszakítását, és a súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén a fegyveres vagy felfegyverkezett ön- és közveszélyes személyek megfékezését.
A rendőrség szerveinél bevetési egységek létrehozásáról, feladataikról és működtetésük rendjéről szóló 18/2001. (V. 21.) ORFK intézkedés ugyancsak 2001. június 1-jétől akként rendelkezett, hogy a bevetési alegységek feladatát képezi az erőszakos jellegű bűncselekmény megelőzése, megszakítása, fegyveres bűnözők elfogása, kivéve a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálata hatáskörébe utalt eseteket.
Az előbbi rendelkezések összevetéséből a másodfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a 2001. június 1-jétől hatályos szabályok alapján kizárólag a TESZ-nél terrorelhárító beosztásban szolgálatot teljesítők minősülnek terrorelhárítóknak, és ezen a címen pótszabadság (Hszt. 92. §), illetve a szolgálati idő kétszeres szorzóval való számítása (Hszt. 329. §) őket illeti meg. A felperesek keresetbe vett követelése nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem a fenti jogszabályváltozást figyelmen kívül hagyva hivatkozott olyan eseti döntésre, amelynek idején a jogszabály terrorelhárító beosztást nem rendszeresített.
A kifejtettekre tekintettel - minthogy a felperesek keresetét elutasító jogerős ítélet jogszabályt nem sért - a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.833/2006.)