adozona.hu
7/1992. (I. 30.) AB határozat
7/1992. (I. 30.) AB határozat
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 97. § (1) bekezdésének második mondata, amely szerint "Rendelkezéseit a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni", alkotmányellenes, ezér...
A megsemmisítés folytán a törvény 97. § (1) bekezdésének szövege 1992. október 1jétől - amennyiben azt addig törvény nem egészíti ki -a következő lesz: "Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1991. január 1-jén lép hatályba."
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Az Itv. 3. §-a a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésének főbb szabályait - a korábbi hatályos 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: IT.) 3. §-ával szövegszerűen is egyezően - a következők szerint állapítja meg:
"(1) Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
(2) Az ajándékozási illetékkötelezettség
a) ingatlanajándékozás esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megállapító esemény [2. § (3) bekezés] bekövetkezett,
c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerződés megkötése napján,
b) árverési vétel esetében az árverés napján,
c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján,
d) az a) - c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik."
Az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Jat. szabályainak megsértése csak akkor valósít meg alkotmányellenességet, ha az egyben alkotmányi alapelvbe, illetőleg rendelkezésbe is ütközik. Erre figyelemmel vizsgálta az Alkotmánybíróság a Jat. idézet előírásaira alapozott indítvány alapján az Itv. sérelmezett hatálybaléptető előírásai alkotmányosságát.
1. Az illetékek Itv. általi újraszabályozását elsődlegesen a korábbi kétszintű szabályozás - az IT. és a végrehajtásáról rendelkező 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet (a továbbiakban ITR.) -megszüntetése indokolta, mert az nem volt összhangban a Jat.-nak és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvénynek azzal a rendelkezésével, amely szerint az adókat, adójellegű kötelezettségeket, s így az illetékeket is törvényben kell szabályozni. Erre tekintettel az IT. módosításáról rendelkező 1989. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdése - a törvényi szintű szabályozás előkészítése érdekében - úgy rendelkezett, hogy a PM rendelettel megállapított illetékjogszabályok 1990. december 31-ig alkalmazhatók és ezáltal az új törvény 1991. január 1-jei hatálybalépésének követelményét támasztotta. E rendelkezésre figyelemmel a Kormány az illetékekre vonatkozó törvényjavaslatot a Parlamentnek már 1990. október 8-án benyújtotta. Az Országgyűlés az Itv.-t az 1990. december 10-i ülésén fogadta el, és az 1990. december 24-én, a Magyar Közlöny 132. számában került kihirdetésre.
A jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges "kellő idő" megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg. Mivel az Itv. sem az illetékezési rendszerben, sem az azt alkalmazó szervezetben nem idézett elő számottevő változást, az Alkotmánybíróság az új törvény alkalmazására való felkészüléshez feltétlenül szükséges idő hiányát nem minősítette olyan mértékűnek, amely a jogbiztonságot súlyosan sértette volna. Ezért az Alkotmánybíróság az Itv. 97. § (1) bekezdésének első mondata alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és a megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.
Az Alkotmánybíróság mégis megjegyzi, hogy előnyös lenne, ha a Jat. kiegészítése vagy az Alkotmány 7. § (2) bekezdésében kilátásba helyezett új jogalkotási törvény világos előírást tartalmazna a törvények és esetleg más jogszabályok alkalmazására való felkészüléshez szükséges időtartamra vonatkozóan. Természetesen addig sem hagyható figyelmen kívül a Jat. 12. § (3) bekezdésének általános előírása.
2. Az Itv. kifogásolt 97. § (1) bekezdésének második mondatában foglalt előírás a vagyonszerzési ügyeknél a törvény hatályát az illeték megállapítására irányadó rendelkezések alkalmazása szempontjából az illetékkiszabásra bejelentés, illetőleg a tudomásra jutás időpontjára tekintettel állapítja meg, tehát arra nem az illetékkötelezettség keletkezésének az időpontja irányadó. E hatálybaléptető rendelkezésből az következik, hogy az Itv. rendelkezéseit kell alkalmazni mindazon illetékügyekben is, amelyek e törvény hatálybalépése előtt keletkeztek és a szabályszerű vagy esetleg késedelmes bejelentésük vagy a tudomásra jutásuk a hatálybalépés után következett, illetve következik be. Az ilyen "átnyúló" ügyek száma pedig jelentős mértékű, mert az illetékezési gyakorlat azt mutatja, hogy az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási ügyeknél is számos esetben, az öröklési ügyeknél pedig - a hagyatéki eljárások időigényessége miatt - gyakrabban előfordul, hogy a vagyonszerzés az illetékkötelezettség keletkezését követően hosszabb idő elteltével kerül bejelentésre, vagy jut az illetékhivatal tudomására. Mivel az Itv. csak 1990. december 24-én került kihirdetésre és 1991. január 1-jén már hatályba lépett, ezáltal a kifogásolt rendelkezés a vagyonszerzési ügyek szabályszerű bejelentésének az illetékjogszabályok által előírt, az érintettek részére nyitva álló - 15, illetőleg 30 napos - időtartamát sem vette figyelembe [ITR. 16-18. §-ai és a 82. § (2) bekezdése, az Itv. 89-91. §-ai, valamint 76. §-a].
Az Itv. a vagyonszerzési illetékek körében a korábban hatályos IT.-ben foglaltaknál általában és túlnyomórészt kedvezőbb, vagy azokkal azonos illetékkötelezettséget állapít meg. Az Itv. az illetékfizetésre kötelezettek rendkívül szűk körére vonatkozóan azonban a korábbiaknál hátrányosabb illetékfizetési feltételeket határoz meg. Így többek között:
- a gépjármű öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékek mértékét emelte (Itv. 24. §, IT. 16. §),
- az IT.-ben foglalt néhány illetékmentességet és kedvezményt [mint pl. az IT. 9. § (1) bekezdés f) és j) pontjában, valamint a g) pontjában az üdülő, hétvégi ház és zártkerti ingatlan tekintetében megállapított öröklési illetékmentességet, illetőleg kedvezményt, továbbá a 10. § (2) bekezdésben foglalt ajándékozási illeték kedvezményt] megszüntetett.
Az Alkotmánynak a Magyar Köztársaságot független, demokratikus jogállamnak minősítő 2. § (1) bekezdéséből elengedhetetlenül következik a jogbiztonság követelménye. Az Itv. 97. § (1) bekezdésének második mondata sérti a jogállam egyik lényeges jellemzőjéből, a jogbiztonságból fakadó -a Jat. 12. § (2) bekezdésében is megfogalmazott - tilalmat azáltal, hogy az illetékfizetésre kötelezettek meghatározott szűk köre tekintetében visszamenő hatállyal hátrányosabb illetékfizetési kötelezettséget eredményezett. Az Alkotmánybíróság ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi azt is, hogy az Itv. 97. § (1) bekezdésének második mondata akkor nem lett volna alkotmányellenes, ha a törvényalkotó az Itv. rendelkezéseinek alkalmazását kizárta volna azokban a hatálybalépését megelőzően keletkezett vagyonszerzési ügyekben, amelyek esetében az illetékezőre hátrányosabb illetékfizetési feltételeket eredményezett, illetve súlyosabb kötelezettséget állapított meg, vagy ha a törvény rendelkezéseinek alkalmazhatóságát a vagyonszerzési ügyek tekintetében nem a bejelentéshez vagy a más módon való tudomásra jutáshoz, hanem az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjához kötötte volna. Mivel az Alkotmánybíróságnak jogalkotási hatásköre nincs, az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítésén túlmenően a törvény kiegészítését, illetve módosítását nem végezhette el. Az alkotmányellenes rendelkezésnek a megsemmisítő határozat közzétételéhez viszonyított későbbi (1992. szeptember 30-i) hatályú megsemmisítésével az Alkotmánybíróság lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy a törvényalkotó időközben megalkossa az Itv. tartalmához illeszkedő, alkotmányos rendelkezést, illetőleg szabályozást.
Az Alkotmánybiróságnak az indítvány alapján elvégzett utólagos absztrakt normakontroll keretében a megsemmisítésen túl nem állt módjában, hogy az alkotmányellenes rendelkezés következtében hátrányt szenvedettek sérelmeit e határozatában általános előírással orvosolja. A visszamenő (ex tunc) hatályú megsemmisítés jogbiztonsági szempontból nem volt alkalmazható, mert a vagyonszerzési ügyek érintettjeinek túlnyomó többsége számára a megsemmisített rendelkezés nem eredményezett hátrányt. Ezek tekintetében az ilyen semmisítés a jóhiszeműen szerzett jogok sérelmével járna. Hátrányos hatás visszaható hatályú megszüntetése alkotmánybírósági döntéssel csak bírói kezdeményezés alapján folytatott konkrét normakontrollal, valamint alkotmányjogi panasszal összefüggő egyedi ügyben érvényesíthető. Ezért lenne célszerű, ha a törvényalkotó a megsemmisített rendelkezést felváltó új alkotmányos szabályozás keretében egyidejűleg rendezné a megsemmisített rendelkezés folytán hátrányt szenvedettek sérelmeinek orvoslási lehetőségét is.
Hivatkozó joganyagok
39/1999. (XII. 21.) AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában
33/1997. (V. 28.) AB határozat a személyi jövedelmadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
19/1992. (III. 30.) AB határozat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására kiadott 1990. évi CII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
44/1994. (IX. 13.) AB határozat az 1988. évi XX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
9/1994. (II. 25.) AB határozat a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 1990. évi XCVIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
66/2006. (XI. 29.) AB határozat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
68/2006. (XII. 6.) AB határozat a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
74/2006. (XII. 15.) AB határozat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIX. törvény egésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
721/B/2003. AB határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 127. § (1) bekezdése - a 49. § hatályba léptetése tekintetében fennálló - alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok elutasításáró
431/B/2002. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításáról
320/B/2005. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
653/B/2004. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
73/B/1996. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt benyújtott indítvány
454/B/2005. AB határozat A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 26. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról, valamint e rendelkezéssel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról
Bírósági jogesetek
AVI 1996.2.27 A "bányász sajátház" akció keretében épült családi ház öröklése nem illetékmentes (1990. évi XCIII. tv 16. §)