adozona.hu
44/1994. (IX. 13.) AB határozat
44/1994. (IX. 13.) AB határozat
az 1988. évi XX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 98. §-ával hatályon kívül helyezett 1988. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdés első mondata alkotmányellenes, ezért az a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál 3. Pf. 21210/1993. szám alatt indult ügy tárgyát képező illetékkiszabási eljárásban nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság ezt a ...
44/1994. (IX. 13.) AB határozat
az 1988. évi XX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következőhatározatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 98. §-ával hatályon kívül helyezett 1988. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdés első mondata alkotmányellenes, ezért az a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál 3. Pf. 21210/1993. szám alatt indult ügy tárgyát képező illetékkiszabási eljárásban nem alkalmazható.Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A kezdeményező bíró az előtte közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt folyó eljárás egyidejű felfüggesztése mellett az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló 1988. évi XX. törvény alkotmányossági vizsgálatát és esetleges visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint az 1986. évi I. törvény alapján személyes illetékmentességre jogosultak számára a mentességet megszüntető 1988. évi XX. törvény visszamenő hatállyal hátrányos illetékfizetési kötelezettséget ír elő. E törvény 14. § (2) bekezdése szerint ugyanis szabályait a hatálybalépése után illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon a hatóság tudomására jutott ügyekben is alkalmazni kell. Ez illetékfizetésre kötelezi azokat a jogalanyokat, akiknek az illetékkötelezettség keletkezésekor még fennállt a személyes mentessége, de a hatósághoz történő bejelentés a törvény hatálybalépése után történt. Az indítvánnyal támadott törvényt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 98. §-a hatályon kívül helyezte, rendelkezéseit azonban a bíróság előtt folyamatban levő ügyben alkalmazni kell. A per felperesei ugyanis - mindannyian korábban illetékmentességre jogosult takarékszövetkezetek - 1986. december 16-án vásárolták a telket, és az arra épült társasház alapító okiratát 1989. szeptember 12-én nyújtották be az illetékes földhivatalhoz. Az illetékkiszabásról szóló határozat 1990. február 13-án kelt.II.
Az indítvány megalapozott.Az Alkotmánybíróság a 7/1992. (I. 30.) AB (ABH 1992, 45, 49.) határozatában foglalkozott az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 97. § (1) bekezdés második mondatának utólagos alkotmányossági vizsgálatával. E rendelkezés szerint "Rendelkezéseit a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetén kell alkalmazni." Ez a szabályozási mód az utóbbi évtized illetéktörvényeiben visszatérő volt, és ez nemcsak akkor lehet alkotmányellenes, ha a törvény kihirdetése és hatálybalépése között kellő időtartam nincs. Ez a rendelkezés ugyanis - amelyet a már nem hatályos 1988. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdés első mondata is szó szerint tartalmazott - a törvény hatályát az illeték megállapítására irányadó rendelkezések alkalmazása szempontjából az illetékkiszabásra bejelentés, illetőleg a tudomásra jutás időpontjára tekintettel állapítja meg, tehát arra nem az illetékkötelezettség keletkezésének az időpontja irányadó. E hatálybaléptető rendelkezésből az következik, hogy a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az illetékügyekben is, amelyek a törvény hatálybalépése előtt keletkeztek, és a szabályszerű vagy esetleg késedelmes bejelentésük vagy a tudomásra jutásuk a hatálybalépés után következett, illetve következik be. Nem alkotmányellenes ez, ha az új jogszabály a korábbinál kedvezőbb illetékfizetési feltételeket állapít meg. Más azonban a helyzet, ha a feltételek súlyosabbak.
A konkrét ügyben a személyes illetékmentességet élvező felperesek ingatlanszerzése az építkezés befejezése után az alapító okiratok ingatlan-nyilvántartási bejegyzése kapcsán jutott az illetékhivatal tudomására.
Az 1988. évi XX. törvény 1. §-a az illetékfizetésre kötelezettek szűk körére a korábbiaknál hátrányosabb illetékfizetési feltételeket határozott meg. Néhány illetékmentességet és kedvezményt megszüntetett.
A pénzintézetek vagyonszerzési illeték alóli személyes mentessége a törvény hatálybalépésével szűnt meg. Ez a konkrét per felpereseire nézve visszamenő hatállyal illetékfizetési kötelezettséget keletkeztetett.
Az Alkotmánybíróság 7/1992. (I. 30.) AB határozata is tartalmazza, hogy az Alkotmánynak a Magyar Köztársaságot független, demokratikus jogállamnak minősítő 2. § (1) bekezdéséből elengedhetetlenül következik a jogbiztonság követelménye. Az 1988. évi XX. törvény 14. § (2) bekezdésének első mondata sérti a jogállam egyik lényeges jellemzőjéből, a jogbiztonságból fakadó tilalmat azáltal, hogy az illetékfizetésre kötelezettek meghatározott szűk köre tekintetében visszamenő hatállyal utólag ír elő illetékfizetési kötelezettséget mentesség helyett.
Az Abtv. 38. §-án alapuló kezdeményezés tárgyát képező törvényi rendelkezés már nincs hatályban, tehát a megsemmisítésére irányuló kérelem túlhaladott volt. Indokolt volt azonban az alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány. Az Alkotmánybíróság tehát a már nem hatályos törvényi rendelkezés alkotmányellenességére tekintettel az Abtv. 43. § (1) bekezdésének alkalmazásával kimondta, hogy az a kezdeményezés alapjául szolgáló perben vagy illetékkiszabási eljárásban nem alkalmazható.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíróDr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíróDr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíróDr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíróDr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíróDr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíróDr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíróDr. Zlinszky János s. k.,
előadó alkotmánybíró