adozona.hu
AVI 2012.11.121
AVI 2012.11.121
A törvény a másodlagos jogosultak esetében több együttes feltételhez köti a jogosulti minőség megállapíthatóságát [2006. évi CXXX. tv. 2. § (4) bek. b) pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Hungary Kft. (továbbiakban: Kft.) 2004. július 29-én 240 000 Ft regisztrációs adót fizetett be a vámhatósághoz az Opel Astra típusú személygépkocsi (továbbiakban: személygépkocsi) után. A Kft. a személygépkocsit 2004. július 1-jén értékesítette az M. Kft. részére, amely a rá áthárított regisztrációs adót megfizette.
A felperes a személygépkocsit a 2004. október 12-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg az M. Kft.-től a kölcsönösen kialkudott 2 599 000 Ft-ért, azzal, hogy ez az ö...
A felperes a személygépkocsit a 2004. október 12-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg az M. Kft.-től a kölcsönösen kialkudott 2 599 000 Ft-ért, azzal, hogy ez az összeg tartalmazza a regisztrációs díjat is. Az M. Kft. által felperes felé 2004. október 12-én kibocsátott számla tartalmazza, hogy a teljes vételárnak része a 240 000 Ft összegű regisztrációs díj is. A felperes a vételárat az adásvételi szerződés szerint a szerződés aláírásakor készpénzben és egy összegben egyenlítette ki.
A felperes 2007. február 26-án regisztrációs adó részleges visszaigénylésére vonatkozó kérelmet nyújtott be a közigazgatási szervhez, amely határozatában 86 800 Ft regisztrációs adó és 18 564 Ft kamat visszatérítését rendelte el.
A közigazgatási szerv 2007. június 11-én kelt határozatában a korábbi határozatát visszavonta, és az ezzel egyidejűleg hozott határozatában a felperes kérelmét elutasította.
A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2007. július 24. napján hozott határozatában a korábbi határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Rega. tv.) 2. § 1. pontjában, 4. pont a) és b) alpontjaiban, 3. § (1) bekezdésében, (4) bekezdés c) pontjában, 10. és 11. §-aiban foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy csak annak a személynek téríthető vissza részlegesen a regisztrációs adó, aki az adó alanyaként a vámhatóság részére az adót megfizette, vagy járműkereskedő közbenjárása nélkül az adó alanyaként közvetlenül az adó megfizetésére lett volna köteles. A felperes, mint "további vevő", egy már Magyarországon továbbértékesített gépjárművet vásárolt meg, illetve a regisztrációs adót nem a Kft. részére fizette meg, ezért kérelme törvényi feltételek hiányában nem teljesíthető.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és a 86 800 Ft regisztrációs adó, a 18 564 Ft kamat részére történő megfizetését kérte. Azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződésből és számlából megállapíthatóan rá a regisztrációs adót áthárították, azt megfizette, ennél fogva jogosult a visszatérítésre.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte azzal, hogy a regisztrációs adó felperes részére történő visszatérítéséről kell döntenie.
A megyei bíróságnak az volt a jogi álláspontja, hogy a regisztrációs adó visszatérítése iránti kérelem benyújtására mindazon személyek jogosultak, akik bármilyen jogcímen azt megfizették. Visszatérítésre jogosultak azok is, akik a regisztrációs adó megfizetésére "végső soron kötelezettek lettek volna, amennyiben a kialakított szabályozás nem tette volna lehetővé, hogy a forgalomba helyezést megelőzően valaki más megfizesse helyettük a regisztrációs adót. E másodlagos jogosultak azok, akik nevére a helyettük eljáró kereskedők a forgalomba helyezést kezdeményezték, vagy akik a kereskedő által már forgalomba helyezett gépjárműveket vásároltak azzal a feltétellel, hogy mindkét típusú adóterhet viselő személynek rendelkeznie kell a kereskedő által kibocsátott olyan számlával, számviteli bizonylattal, amely tételesen tartalmazza az áthárított regisztrációs adót". Mivel a felperes részére értékesítő gazdasági társaság nem élt a regisztrációs adó visszaigénylésének jogával, hanem azt a felperesre áthárította, a felperes részleges visszatérítésre irányuló kérelme alapos volt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Rega. tv. 1. §-ában, 2. § 4. pont b) pontjában, a Pp. 339. § (1) bekezdésében foglaltaknak, téves jogértelmezésen alapul, a felperes nem tartozik az adó-visszatérítésre jogosultak körébe, ennél fogva határozata nem volt jogszabálysértő.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A Rega. tv. 1. §-a értelmében a 2004. május 1. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség teljesítése esetén a vámhatóság kizárólag a jogosult kérelmére dönthet az adó e törvényben meghatározott feltételek szerint megállapított részének visszatérítéséről.
A Rega. tv. 2. § (4) bekezdésének a) és b) pontja határozza meg, hogy a Rega. tv. alkalmazása során ki tekinthető jogosultnak. E törvényhely akként rendelkezik, hogy jogosult: az a személy,
a) aki gépjármű forgalomba helyezése miatt a Rega. tv. 2004. május 1. napja és 2005. december 31. napja között hatályos rendelkezései alapján adót fizetett a vámhatóság részére, illetve
b) akire az adónak vagy egy részének megfelelő összeget az a) pontban meghatározott személy "regisztrációs adó"-ként áthárította és azt az a) pontban meghatározott személy részére igazoltan megfizette abban az esetben, ha a gépjármű forgalomba helyezése miatt a Rega. tv. 2004. május 1. napja és 2005. december 31. napja között hatályos rendelkezései alapján az a) pontban meghatározott személy adófizetési kötelezettségének keletkezése nélkül közvetlenül keletkezett volna adófizetési kötelezettsége.
A Rega. tv. 3. § (1) és (2) bekezdése alapján kérelem előterjesztésére kizárólag a Rega. tv. által adott fogalom-meghatározásnak megfelelő személy jogosult. A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult és a gépjármű adóigazgatási azonosításához szükséges adatokon felül a kérelem benyújtásáig megfizetett adót, és annak a végrehajtható okiratnak az adóigazgatási azonosításához szükséges adatokat, amelyen az adó megfizetése alapult, és az adó-visszatérítési jogosultság jogcímét is [2. § 4. pontjának a) vagy b) alpontját]. A Rega. tv. 3. § (4) bekezdése c) pontja pedig akként rendelkezik, hogy a kérelemhez csatolni kell többek között a 2. § 4. pont b) alpontja szerinti jogosult kérelme esetén az adó teljes vagy részleges áthárítását igazoló számlát, vagy egyéb számviteli bizonylatot, valamint az áthárított adónak a 2. § 4. pontjának a) alpontjában említett személy részére történt megfizetését igazoló bizonylatot is.
Az ismertetett rendelkezések és a perben megállapítható tényállásnak az egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy a felperes nem tekinthető a Rega. tv. 2. § 4. pont a) pontja szerinti elsődleges jogosultnak, a 240 000 Ft-os regisztrációs adót ugyanis 2004. július 29-én a Kft. fizette meg.
A Rega. tv. 2. § 4. pont b) alpontja pedig az ún. másodlagos jogosultak esetén több együttes törvényi feltételhez köti a jogosulti minőség megállapíthatóságát.
A felperes esetében az e törvényhely szerinti utolsó feltétel nem állt fenn. A személygépkocsi forgalomba helyezésének időpontja 2004. október 12. napja. Az ekkor hatályos regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban: Rat.) 5. § (1) bekezdése szerint, ha a Kft.-nek nem keletkezett volna regisztrációs adófizetési kötelezettsége, akkor azt nem a felperesnek, hanem az M. Kft.-nek kellett volna megfizetnie.
A felperes nem tartozik a Rega. tv. 2. § 4. pont b) alpontja által meghatározott személyi körbe, mivel a regisztrációs adót nem a 2. § 4. pont a) alpontja szerinti személy, hanem az M. Kft. részére fizette meg. A felperes tehát a megyei bíróság érvelésével ellentétben nem tekinthető másodlagos jogosultnak. A Rega. tv. a további ún. harmadlagos jogosultak számára nem teszi lehetővé a továbbhárított adó részleges visszatérítését. Törvényi rendelkezés hiányában a kérelem nem teljesíthető, ezért az alperesi határozat tekintetében jogszabálysértés nem állapítható meg.
A Rega. tv.-hez fűzött miniszteri indokolás - amely nem jogszabály - használja az ún. "másodlagos" jogosultak megnevezést. Ez azonban az előzőekben részletesen ismertetett törvényi rendelkezésekre figyelemmel csak azon ún. másodlagos jogosultak részére teszi lehetővé az adó-visszatérítést, akikre az adót az azt megfizető kereskedő közvetlenül áthárította. A felperes részére a Kft. közvetlenül adót nem hárított át, és a felperes a Kft. részére regisztrációs adót nem fizetett meg.
A bíróság közigazgatási perekben kizárólag a keresettel támadott határozatok jogszerűségéről, vagy jogszerűtlenségéről dönthet. Eljárása során - jogszabályi lehetőség hiányában - méltányosságot nem gyakorolhat. Ezért a felülvizsgálni kért határozatok hatályon kívül helyezésére - mivel azok a kereset által vitatott körben nem voltak jogszabálysértők - tévesen került sor.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.333/2008.)