adozona.hu
AVI 2012.11.122
AVI 2012.11.122
A REAV törvény nem teszi lehetővé a felsoroltakon kívül egyéb bizonyítékok, okiratok, okmányok elfogadását (2006. évi CXXX. tv. 2., 3. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság a B. Kft.-t (továbbiakban: Kft.) 567 000 Ft regisztrációs adó megfizetésére kötelezte a Crysler PT Cruiser típusú személygépkocsi (továbbiakban: személygépkocsi) után. E kötelezettségének a Kft. 2005. december 29-én eleget tett.
A felperes a 2006. április 12-i adásvételi szerződéssel vásárolta meg a Kft.-től a személygépkocsit. Az adásvételi szerződésben a vételár nem került feltüntetésre, de a tanúk aláírása és személyi adatai alatt kézírással rögzítésre került, hogy "a vételár...
AVI 2012.11.122 A REAV törvény nem teszi lehetővé a felsoroltakon kívül egyéb bizonyítékok, okiratok, okmányok elfogadását (2006. évi CXXX. tv. 2., 3. §)
A vámhatóság a B. Kft.-t (továbbiakban: Kft.) 567 000 Ft regisztrációs adó megfizetésére kötelezte a Crysler PT Cruiser típusú személygépkocsi (továbbiakban: személygépkocsi) után. E kötelezettségének a Kft. 2005. december 29-én eleget tett.A felperes a 2006. április 12-i adásvételi szerződéssel vásárolta meg a Kft.-től a személygépkocsit. Az adásvételi szerződésben a vételár nem került feltüntetésre, de a tanúk aláírása és személyi adatai alatt kézírással rögzítésre került, hogy "a vételár 567 000 Ft + áfa áthárított regisztrációs díjat tartalmaz!". A felek az adásvételi szerződés megkötését megelőzően 2006. április 3-án "foglaló szerződés"-t is kötöttek, ami tartalmazza, hogy a személygépkocsi kölcsönösen kialkudott vételára 2 650 000 Ft, amit a vevő készpénzzel egyenlít ki. 2006. április 12-i "átvételi elismervény" értelmében a felperes a vételárat teljes egészében kifizette, azt tőle P. T. a J. Kft., mint bizományos nevében átvette.
A felperes 2007. május 10-én nyújtotta be a regisztrációs adó részleges visszaigénylésére vonatkozó kérelmét, csatolta a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, a belföldi és külföldi forgalmi engedélyt, adatlapot, adásvételi szerződést. A hatóság hiánypótlási felhívására benyújtotta a Kft. által kiállított bevételi pénztárbizonylatot is, ami személygépkocsi vételárát 1 941 250 Ft-ban, a regisztrációs díjat 708 750 Ft-ban, azaz a befizetett összeget összesen 2 650 000 Ft-ban jelölte meg, befizetőként pedig a felperest, de az ő aláírása nem szerepel a bevételi pénztárbizonylaton.
Az elsőfokú hatóság a regisztrációs adó részleges visszatérítésére irányuló felperesi kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény (továbbiakban: REAV tv.) 2. § 1. pontjában, 4. pont a) és a) alpontjaiban, 3. § (1) bekezdésében, (4) bekezdés c) pontjában, 10-11. §-aiban, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 166. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem igazolta a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az adó áthárítását, nem csatolta kérelméhez az ezt igazoló számlát, illetve számviteli bizonylatot, az általa benyújtott adásvételi szerződés és egyéb okmányok pedig nem felelnek meg a számviteli bizonylatra előírt követelményeknek.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését, a regisztrációs adó visszatérítésére irányuló kérelmének teljesítését kérte. Azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződéssel és bevételi pénztárbizonylattal igazolta a regisztrációs adó áthárítását, kérelmének elutasítására jogsértően került sor.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte, jogi álláspontja a következő volt:
A felperes nem tartozik az Sztv. hatálya alá, az eladó céggel "az eseti ügyleten túlmenően kereskedelmi kapcsolatban nem állt." A Kft. bizonylatával kapcsolatos kifogások nem értékelhetők a felperes terhére, az összegszerűségben mutatkozó eltérés pedig az áfa téves felszámításából adódik. Azok a tények és körülmények, amelyekre a felperesnek nem volt ráhatása, nem róhatók a terhére és nem érinthetik az általa kötött adásvételi szerződés érvényességét sem. A jogszabály helyes értelmezése alapján a felperes jogosult volt az adó-visszatérítésre, ezért kérelmét a jogerős ítélettel elrendelt új eljárás során kedvezően kell elbírálni.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a REAV tv. 1. §-ában, 2. § 4. pont b) pontjában, 3. § (4) bekezdés c) pontjában, az Sztv. 166. § (1) bekezdésében, (2), (3) bekezdésében, 167. § (1) bekezdés c), h)</a>, i) pontjaiban foglaltaknak. A felperes esetében a kérelem teljesítésének törvényi feltételei nem álltak fenn, nem tudta megfelelő módon igazolni jogosulti pozícióját, ezért kérelme törvényesen került elutasításra.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A REAV tv. rendelkezései értelmében a regisztrációs adó visszatérítésére csak a jogosult kérelme alapján kerülhet sor és csak a törvényi feltételek megléte esetén, akkor, ha a kérelemhez benyújtásra kerülnek a REAV tv. 3. § (4) bekezdés a)-c) pontjában előírtak.
A REAV tv. 2. § 4. pontja b) alpontja értelmében jogosultnak az a személy tekintendő, akire az adónak vagy egy részének megfelelő összeget az a) pontban meghatározott személy regisztrációs adóként áthárította és azt az a) pontban meghatározott személy részére igazoltan megfizette abban az esetben, ha a gépjármű forgalomba helyezése miatt a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 2004. május 1. napja és 2005. december 31. napja között hatályos rendelkezései alapján az a) pontban meghatározott személy adófizetési kötelezettségének keletkezése nélkül közvetlenül keletkezett volna adófizetési kötelezettsége.
A REAV tv. 3. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a 2. § 4. pont b) alpontja szerinti jogosult kérelme esetén az adó teljes vagy részlegeges áthárítását igazoló számlát vagy egyéb számviteli bizonylatot, valamint az áthárított adónak a 2. § 4. pont a) alpontjában említett személy részére történt megfizetést igazoló bizonylatot a hatósághoz benyújtott kérelemhez kötelezően csatolni kell. Kiemeli e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a felsoroltakon kívül egyéb bizonyítékok, okiratok, dokumentumok, okmányok elfogadását, mással történő helyettesítését.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján eljárva az iratok alapján megállapította, hogy a felperes által csatolt bevételi pénztárbizonylat nem alkalmas az adó áthárításának igazolására. Nem felel meg az Sztv. 166. § (2) és (3) bekezdésében, 167. § (1) bekezdés c), h)</a>, i) pontjaiban előírt követelményeknek. Ezt a bizonylatot nem a vételár kiegyenlítésének napján (2006. április 12.), hanem 2006. április 19-én állították ki. A bizonylaton feltüntetett regisztrációs adó összege nem egyezik meg a Kft. által igazoltan megfizetett összeggel, és a befizető aláírását sem tartalmazza, és nem rögzít adatokat a könyvelés módjára, időpontjára nézve sem. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy nem áll rendelkezésre olyan számla, illetve számviteli bizonylat, amely hitelesen tartalmazná az áthárított regisztrációs adót. A törvényi előírásainak megfelelő számlát, egyéb számviteli bizonylatot a felperes nem tudott csatolni. E körben a tárgyaláson maga is úgy nyilatkozott, hogy a cégadatok szerinti ügyvezetőt felkereste a számla bekérése érdekében, de neki nem volt tudomása arról, hogy a cégben ügyvezető lett volna. Az alperes tehát alappal hivatkozott arra, hogy határozatát megalapozottan és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta meg, mivel a felperes nem tudta igazolni a REAV tv. 2. § 4. pont b) pontja szerinti minőségét.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.334/2008.)