1992. évi XLIV. törvény

adozona.hu

1992. évi XLIV. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Munkajog , Társasági jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2012.07.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A privatizáció gyorsítása és annak előmozdítása érdekében, hogy a munkavállalók - a tulajdonhoz jutás eddigi formáin túlmenően - elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) részvényeit [üzletrészeit (a továbbiakban: vagyonrész)] a társa...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

1992. évi XLIV. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) részvényeit [üzletrészeit (a továbbiakban: vagyonrész)] a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg.
(2) Az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya - a társaság jogelődjét is beleértve - legalább 6 hónapja fennáll. Az MRP szervezet (a továbbiakban: szervezet) alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. A részvételre jogosult munkavállalók jogosultságukról csak írásban mondhatnak le.
(3)[2] Az MRP-ben azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek és részvételi szándékukat a szervezőbizottságnak írásban bejelentik [2. § (1) bekezdés], megalakult szervezet esetén pedig az ügyintéző és képviselő szerv (a továbbiakban: ügyintéző szerv) által - részvételi jogosultságuk megnyíltakor - részükre haladéktalanul megküldött alapszabályt írásbeli nyilatkozatukkal elfogadják.
(4)[3] A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága is megszűnik, kivéve, ha a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) munkavállaló a munkaviszonyának felmondással, közös megegyezéssel vagy az Mt. 66. § (8) bekezdése szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát szabályozhatja, azt feltételhez kötheti. Ennek során a nyugdíjas résztvevő számára legalább olyan mértékű részesedést kell biztosítani, amely őt a nyugdíjazásának évében vagy - ha a nyugdíjas ezt kívánja - az ezt megelőző 1-3 évben kapott rendszeres havi munkabér [9. § (2) bekezdés] átlagos összegének 25%-a alapján megilletné. A nyugdíjas résztvevő számára legalább ugyanilyen arányú szavazati jogot is biztosítani kell. Az alapszabály ugyanakkor előírhatja, hogy a közgyűlésről távol maradt nyugdíjas résztvevőt a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5)[4] Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező változás eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak az átadó munkáltatónál fennálló MRP-ben való részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha az átszállás időpontjában az átadó munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti az átvevő munkáltató döntéshozó szervében.
(6)[5] MRP állami vállalat, leányvállalat, valamint az egyes jogi személyek vállalatának átalakulása során is indítható. A szervező bizottság kérésére az állami vagyonkezelő szervezet az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát elvonhatja és társasággá alakíthatja abból a célból, hogy ott MRP induljon. Ezekben az esetekben a társaságot e törvény alapján megillető jogokat az a vagyonkezelő szervezet gyakorolja, amely mint alapító vesz részt az átalakulási folyamatban.
(7)[6] A hitelintézetekre és biztosító intézetekre e törvény hatálya nem terjed ki.
2. § (1) Ha a munkavállalók legalább 25%-a MRP keretében vagyonrészt kíván szerezni, e célból írásban 3 fős szervező bizottságot kell megbíznia. Ha az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát a vagyonkezelő szervezet MRP indításának céljából vonja el, a 25%-os részvételi arány kiszámításának alapja a vállalat elkülönült szervezeti egységénél foglalkoztatott munkavállalók létszáma. A szervezőbizottság azokkal a tulajdonosokkal, akik vagyonrészüket a munkavállalók által megalakítandó szervezet számára el kívánják adni, a megbízók nevében, velük egyeztetve - a szervezet megalakulása esetére - megállapodik az értékesítés feltételeiben, különösen a szolgáltatásban és ellenszolgáltatásban, részletfizetés esetén annak feltételeiben, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben.
(2)[7] Ha az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén lehetőség van Egzisztencia hitel igénybevételére, a vagyonértékesítési pályázat határideje 35 napnál kevesebb nem lehet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az állami vagyonkezelő szervezet részletfizetést enged.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás teljesíthetőségéről a szervező bizottság megvalósíthatósági tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) köteles készíttetni. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, és azt, hogy milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. A tanulmányt a társaság ellenjegyzi annak igazolásául, hogy az abban foglaltak szakmailag megalapozottak.
(4) A társaság köteles biztosítani a tanulmány elkészítéséhez igényelt adatokat. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos költségek - a szervezet megalakulása esetén - a társaságot terhelik.
3. § (1)[8] A szervező bizottság hitelkérelemmel fordulhat valamely hitelintézethez, illetve a vagyonrészt eladó tulajdonos számára részletfizetésre tehet ajánlatot.
(2)[9] A hitelvizsgálat eredményeképpen a hitelintézet hiteligérvényt állíthat ki, az eladó tulajdonos pedig olyan nyilatkozatot tehet, hogy a részletfizetési ajánlatot a szervezet megalakulása esetén elfogadja.
(3)[10] A szervezet alakuló közgyűlését a szervező bizottság hívja össze. Ehhez az előbbieken túl az is szükséges, hogy a társaság közgyűlése (taggyűlése) - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint - a szervezet megalakításához hozzájáruljon.
(4) Hozzájárulás esetén a társaság tagjait (részvényeseit) - a Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján - megillető elővásárlási jog a szervezet számára felajánlott vagyonrész tekintetében nem gyakorolható.
3/A. §[11] Ha a vagyonrészt nem az állam vállalkozói vagyonát kezelő szervezet értékesíti, és a vagyonrészét eladó tulajdonos a megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését, valamint annak társasági ellenjegyzését nem kívánja, vagy a társaság a szervezetet terhelő hitel visszafizetésének, illetve a részletfizetés teljesítésének biztosítására kezességet vagy bármely más kötelezettséget (a továbbiakban: kezesség) nem vállal, a 2. § (3) bekezdésében és a 3. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.
3/B. §[12] (1) A szervezet a működése során a társaság tulajdonosaitól az MRP keretében újabb vagyonrészeket is megvásárolhat. Az erre irányuló ügyletet a szervezet ügyintéző szerve készíti elő, annak megkötése tárgyában pedig a közgyűlés dönt.
(2) A megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésével, illetve a társaság hozzájárulásával kapcsolatos rendelkezéseket (ideértve a 3/A. §-ban foglaltakat is) az újabb ügylet tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

Az MRP szervezet megalakulása

4. § (1)[13] A szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. Az alapszabály e bekezdésben foglalt céltól nem térhet el.
(2) A szervezet által megszerzett vagyonrész a szervezet tulajdonába kerül, amely ezeket az e törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.
(3)[14] A szervezet megalakításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40 százaléka a szervezet megalakulását az alakuló közgyűlésen - személyesen gyakorolt szavazati jogával élve - kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek (9. §) megfelelő alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintéző szervét megválassza. A szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.
(4) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy szervezetben vehet részt.
5. § (1)[15] A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint - ha annak megszerzése a 3/A. § alapján nem mellőzhető - a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés].
(2) A szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben foglalt feltételeknek eleget tettek. A szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
6. § (1)[16] A szervezetet a székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba.
(2) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi az ügyészségnek.
(3) Az alapszabály adatainak megváltozását a változás megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

Az MRP szervezet működése

7. § (1) A szervezet legfelsőbb szerve a résztvevők összességéből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv megválasztása és visszahívása, tagjai díjazásának megállapítása;
d) az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása;
e) a résztvevők tulajdonába kerülő vagyonrész mértékének megállapítása;
f)[17] döntés a hitelfelvétel, illetve részletfizetés feltételeinek elfogadásáról, az újabb vagyonrész megvásárlásáról, valamint a résztvevők - vagyonrészük erejéig történő - egyetemleges felelősségvállalásának elhatározásáról,
g)[18] döntés a társaság közgyűlésén (taggyűlésén) napirendi pontként szereplő ügyben képviselendő álláspontról, kivéve azokat az ügyeket, amelyek tekintetében a szervezet alapszabálya az ügyintéző szervet jogosítja fel az álláspont kialakítására,
h)[19] határozathozatal mindazon további ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a résztvevők egyharmada, vagy az alapszabályban meghatározott ennél kisebb hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.
(4)[20] A közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon részközgyűlés - több telephellyel rendelkező társaság esetén -, küldöttgyűlés formájában is megtartható azzal, hogy egy küldött legfeljebb 10 résztvevőt képviselhet.
(5)[21] A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - minden résztvevő egy szavazattal rendelkezik és szavazati jogát csak személyesen, vagy olyan résztvevő által képviselve gyakorolhatja, aki rajta kívül legfeljebb további egy résztvevőt vagy vele együtt a szervezet összes résztvevője legfeljebb 3 százalékának megfelelő számú résztvevőt képvisel. Az alapszabály módosításához - az adatváltozás miatti módosítás kivételével - a résztvevők legalább 25 százalékának személyes jelenlétében megtartott közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(6)[22] A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyekben a résztvevőt a 18. § (1) bekezdése szerinti számláin nyilvántartott vagyonrésze arányában, legfeljebb azonban a szervezet által az MRP keretében vásárolt vagyonrészek 5 százalékos mértékéig, nyilvántartott vagyonrészek hiányában pedig a szervezet alapszabályában meghatározott mértékben illeti meg a szavazati jog. Ez a rendelkezés a résztvevő által a szervezet képviseletében gyakorolt szavazati jogra nem vonatkozik. A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek körét az alapszabály megállapíthatja.
8. § (1)[23] Az ügyintéző szerv elnökét és tagjait a közgyűlés titkos szavazással, határozott időre választja meg.
(2)[24] Az ügyintéző szerv az elnöke útján képviseli a szervezetet harmadik személlyel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. A közgyűlés azonban az elnök mellett vagy helyett az ügyintéző szerv más - alapszabályban megnevezett - tagját is megválaszthatja a szervezet képviselőjének.
(3) Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintéző szerv valamennyi tagja jogosult az ügyvezetésre.
(4)[25] A szervezet ügyintéző szervének tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tagok legalább felét a szervezetben részt vevők közül kell megválasztani. Ha a szervezet tartozásának teljesítéséért a társaságot kezesség terheli - ennek fennállása alatt - az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja.
(5) Az ügyintéző szerv tagjai tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.
(6)[26] Ha a társaság munkavállalóinak legalább egynegyede a szervezet résztvevője, és a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője tagja az MRP szervezetek országos szövetségének (a továbbiakban: szövetség), annak előzetes egyetértése szükséges az ügyintéző szerv - társasággal munkaviszonyban álló - választott tagjának (ideértve az ügyintéző szerv elnökét és képviselőjét is)
a) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához,
b) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.
(7)[27] A választott tagot az Mt. 273. §-a szerinti védelem illeti meg.
(8)[28] Ha a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője nem tagja a szövetségnek, a (6) és (7) bekezdésekben meghatározott jogokat a szervezet közgyűlése gyakorolja.
(9)[29] A szövetség (közgyűlés) az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, a közlésnek az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szövetség (közgyűlés) a véleményét az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.
(10)[30] A választott taggal szembeni azonnali hatályú felmondás esetén a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetség (közgyűlés) a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három napon belül köteles közölni.
(11)[31] A (6) és (7) bekezdésekben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.
9. §[32] (1)[33] A szervezet alapszabályában kell meghatározni
a) a szervezet nevét, célját, székhelyét és annak a társaságnak a nevét, amelynek vagyonrészét a szervezet megvásárolja;
b) a szervezet képviselőjének nevét;
c) a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;
d) az ügyintéző szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát;
e) a résztvevők befizetéseinek módját és mértékét;
f) a szervezet tulajdonában lévő vagyonrésznek a résztvevők tulajdonába kerülésének módját, elosztásának elveit;
g) a résztvevők tulajdonába került vagyonrész visszavásárlásának szabályait, értékesítésük esetén az elővásárlási jog gyakorlásának módját;
h) a határozatok közzétételének módját;
i) a szervezet megalakulását követően a munkavállalók csatlakozásának szabályait;
j)[34] a résztvevők jogait és kötelezettségeit, ideértve a társaság kezessége hiányában (3/A. §) a résztvevőket - elhatározásuk alapján - terhelő egyetemleges felelősség módját és feltételeit;
k) a hitel, illetőleg a részletek teljes törlesztése után a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész elidegenítésének szabályait;
l) a szervezet megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit;
m) mindazt, amit a résztvevők az alapszabályban szabályozni kívánnak.
(2)[35] Az (1) bekezdés f) pontja szerinti elvek alapján olyan elosztási arányokat kell megállapítani, amelyeknél -a saját erőből megvásárolt vagyonrészeket figyelmen kívül hagyva - érvényesül az a követelmény, hogy az egyes résztvevők által - azonos időtartamra vonatkozóan - megszerezhető vagyonrész
a) mennyisége nem lehet nagyobb arányú, mint amilyen arányt a résztvevők által a társaságtól - azonos időszakra vonatkozóan - összesen felvett rendszeres munkabér összegében a résztvevő munkabére - annak legfeljebb 25 százalékával megnövelve - képvisel,
b) a szervezet általi tulajdonszerzés időpontjában egy résztvevőre átlagosan eső és a résztvevő által ténylegesen megszerezhető vagyonrész legnagyobb mértéke között tizenötszörösnél nagyobb különbség nem keletkezik.
(3)[36] A rendszeres havi munkabér (2) bekezdés szerinti megállapítása során a távolléti díj kiszámítása esetén figyelembe veendő jövedelmek együttes nettó összegét kell irányadónak tekinteni. Ha a munkaviszonyban álló résztvevő az elszámolási időszakban vagy ezek egy részében havi munkabérben nem részesült, úgy az említett időtartamra vagy annak megfelelő részére a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott, és a munkáltatónál azonos vagy hasonló időtartamban fennálló munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló előbbiek szerint számított havi munkabérét kell figyelembe venni.
10. § (1) A szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének törvénysértő határozatát bármely résztvevő - tudomására jutásától számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
11. §[37] A szervezet működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható az ügyészség a bírósághoz fordulhat.
12. § A bíróság az ügyész és a résztvevő keresete alapján:
a) megsemmisítheti a szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést;
c) ha a szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, és ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.
13. §[38] A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevők saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért -a társaság kezessége hiányában a tulajdonukba adott minden, egyébként pedig a 19. § (1) bekezdése szerinti vagyonrész kivételével - nem tartoznak felelősséggel.
14. § (1) A szervezet az eladásra kínált vagyonrészt hitel vagy részletfizetés igénybevételével, valamint a (4) bekezdés szerinti saját pénzforrás felhasználásával vásárolja meg. Az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén a kárpótlási jegyet névértéken, a hitel, illetve részletfizetéshez szükséges saját pénzforrásként kell figyelembe venni.
(2)[39] A szervezet a hitel vagy részletfizetés igénybevételével megszerzett vagyonrészt - a résztvevők részére való átruházás kivételével - a törlesztés befejezéséig nem idegenítheti el, azon a hitelező hitelintézetet, illetve részletfizetés esetén az eladót zálogjog illeti meg.
(3)[40] A törlesztés tartama alatt a szervezet által bármely forrásból megszerzett vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) az esedékes éves kamat és az esedékes éves törlesztő részlet mértékéig a fennálló tartozás kielégítésére kell fordítani. Ez az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre jutó nyereség (osztalék) tekintetében is. A társaságot - kezesi felelőssége körében - az esedékessé vált kamatkövetelés és törlesztő részlet mértékéig készfizető kezesség terheli, ha ennek összege az adózott nyereség és az eredménytartalék szervezetre jutó részéből fedezhető lenne, de a társaság ennek kifizetését - a szervezet kifejezett kérése ellenére- megtagadja.
(4)[41] A hitel és részletfizetés nyújtásának feltétele, hogy a szervezet saját pénzforrással rendelkezzen. A saját pénzforrás mértéke az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében az alábbiak szerint alakul:

Az egy főre átlagosan jutó vételársávok	A saját pénzforrás alapja	A sávba tartozó rész %-a
0 és 5 M Ft között	0 Ft és	2%
5 M Ft felett	100 000 Ft és	15%

A saját erő fentiek szerinti részarányát a szervezet által megvásárolt vagyonrészre vetítve kell megállapítani.
(5) A hitel és részletfizetés futamideje legfeljebb 15 év, amelyből legfeljebb 3 év a türelmi idő.
(6) A hitel visszafizetéséért, illetőleg a részletfizetés teljesítéséért - a 14. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglalt zálogjogot meghaladóan nyújtott egyéb biztosíték hiányában - a társaság kezesként felel.
(7)[42]
15. § (1) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata az Egzisztencia hitel mindenkori kamatfeltételeivel azonos. Az állami vagyonkezelő szervezetnek a kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozott bevételét teljes egészében az államadósság csökkentésére kell fordítania.
(2) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész részletfizetés keretében történő értékesítésének feltételei - a kamatrés kivételével - megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.
16. § (1)[43] A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet csak a célja megvalósításának elősegítése érdekében folytathat. A társaság e törvény alapján fennálló kezesi felelőssége a szervezet egyéb gazdasági tevékenysége során keletkezett tartozásokra nem terjed ki.
(2) A szervezetre beszámolás és könyvvezetés szempontjából az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.
(3) A szervezet bevételei közé tartozik a társaság által átutalt összeg, a résztvevők, más természetes és jogi személyek befizetései, valamint a szervezet tulajdonában lévő vagyonrész után járó osztalék (hozadék), továbbá a vagyonrész elidegenítéséből származó bevétel.
(4)[44]
17. §[45] (1)[46] A szervezet a vagyonrész tulajdonából eredő tagsági jogait - az alapszabálynak megfelelően - képviselője útján gyakorolja. A szavazati jog gyakorlásával az alapszabályban meghatározott módon más résztvevők is megbízhatók.
(2)[47] Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a törlesztés tartama alatt a társaság közgyűlésén (taggyűlésén) az általa megszerzett és a kezelésében lévő valamennyi vagyonrész tekintetében a szervezet gyakorolja a részvényesi (tagsági) jogokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés e körben is irányadó.
18. § (1)[48] A résztvevők számára az ügyintéző szerv elszámolási számlát, valamint részvény-, illetve üzletrész-számlát (a továbbiakban: részvényszámla) nyit. A részvényszámlán a résztvevő tulajdonába kerülő vagyonrész névértékét, az elszámolási számlán pedig azt az értéket kell feltüntetni, amelyre vonatkozóan a résztvevő már jogosultságot szerzett.
(2)[49] A résztvevők számláin lévő összeg együttesen nem lehet több, mint a már letörlesztett vagyonrész névértéke.
(3)[50] A vagyonrész akkor kerülhet a résztvevő tulajdonába, és vezethető át a részvényszámlára, ha az elszámolási számlán szereplő összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a korlátolt felelősségű társaság tagjainak törzsbetétjei mértékére irányadó előírásoknak.
(4) A (3) bekezdés alapján történő tulajdonszerzés illetékmentes.
(5)[51] Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet az általa megszerzett vagyonrészekből - a saját erőből megvásároltak kivételével - bizonyos mennyiségű vagyonrészt a belső vagyonrész-forgalmazás és a munkavállalói tulajdonlás e törvényben szabályozott formájának további működtetése érdekében a törlesztés befejezése után is a tulajdonában tart.
(6)[52] A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevők tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthető, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban az elszámolási számlán kell nyilvántartani. A társaság kezessége hiányában vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, a saját erőből megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály rendelkezése az irányadó.
19. § (1)[53] A szervezet tulajdonából a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a résztvevő tulajdonába került vagyonrészek a még fennálló hiteltartozás, illetve részletek törlesztésének befejezéséig nem idegeníthetők el, azon a hitelező hitelintézetet, illetve részletfizetés esetén az eladót zálogjog illeti meg. Ezek a vagyonrészek továbbra is a szervezet kezelésében maradnak, ez azonban - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a társasági, tagsági jogviszonyból eredő részvényesi (tagsági) jogokat, illetve ezek gyakorlását nem érinti. Az elidegenítés tilalma a vagyonrészeknek a résztvevők egymás közötti, továbbá a résztvevők és a szervezet közötti átruházását nem akadályozza, a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
(2)[54] A szervezet kezelésében maradó (1) bekezdés szerinti vagyonrészekre jutó nyereséget (osztalékot) a társaság - elszámolási kötelezettséggel - a szervezet részére utalja át, amely azt az osztalékra jogosult javára használja fel, az osztalék ellenében szerzett vagyonrészek tulajdonjoga pedig - az alapszabály rendelkezése szerint - az osztalékra jogosult résztvevőt illeti meg.
(3)[55][56] Ha a törlesztési időszak alatt a résztvevői viszony a résztvevő nyugdíjba vonulása vagy halála miatt szűnik meg, a résztvevő tulajdonába került vagyonrészekre a szervezetet elővásárlási jog illeti meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom és zálogjog, valamint a szervezet kezelési joga a nyugdíjba vonulás, illetve a halál időpontjában megszűnik.
(4)[57] A résztvevői viszonynak a törlesztési időszak alatti egyéb megszűnése esetén a szervezet az alapszabályban meghatározott időtartamon, legfeljebb azonban 6 hónapon belül a résztvevő tulajdonába került vagyonrészeket visszavásárolhatja. A visszavásárlás jogát a szervezet az alapszabályban meghatározott értéken gyakorolja, amely azonban nem lehet kevesebb a forgalmi érték felénél. A szervezet a vételárat abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, legfeljebb öt éven belül, egyéb esetekben két éven belül részletekben is teljesítheti. Ha a szervezet visszavásárlási jogával nem él, a törlesztés befejezéséig az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(5)[58][59] A visszavásárolt vagyonrészekre - az alapszabályban meghatározott feltételekkel - résztvevőket, a társaság többi munkavállalóját és a társaság tagjait - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg.
(6)[60][61] Az alapszabály előírhatja, hogy a szervezetet az általa tulajdonba adott vagyonrészek tekintetében a törlesztés befejezése, illetve a résztvevői viszony megszűnése után is - visszavásárlási jogának gyakorlásától függetlenül - megilleti az elővásárlási jog, ha a vagyonrészt a résztvevő (volt résztvevő) kívánja értékesíteni.
(7)[62] E § rendelkezéseit a saját erő felhasználásával vásárolt vagyonrészek tekintetében nem kell alkalmazni, a társaság kezessége hiányában azonban vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, e rendelkezések alkalmazását illetően az alapszabály rendelkezése az irányadó.
20. § (1)[63] Ha a szervezet a hitelintézettel vagy az állami vagyonkezelő szervezettel szemben fennálló kötelezettségeinek esedékességkor nem tesz eleget, a további eljárásra a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet az irányadó.
(2)[64] Ha a szervezettel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt, erről a hitelintézet vagy az állami vagyonkezelő szervezet az okiratok egyidejű megküldésével köteles a bíróságot értesíteni, amely az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a szervezetet azonnali hatállyal megszünteti. A megszüntető határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
21. § A vagyonrészeknek nem az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítése esetén a 14. § (1) és (4)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésektől az érdekeltek eltérhetnek.
22. § Ha más törvény rendelkezése alapján az állami vagyonkezelő szervezet privatizációs bevételének meghatározott része más szervezetet illet, úgy erre az e törvényben szabályozott kedvezményes hitelkonstrukció helyett - azzal megegyező feltételek szerint - részletfizetési kedvezmény nyújtható.
23. §[65] Ha az állami vagyonkezelő szervezet a szervezet számára értékesít vagyonrészeket, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
23/A. §[66] Ha a társaság állami tulajdonban maradt vagyonrészét értékesítik, a társaságban részesedéssel rendelkező szervezetet az értékesítendő vagyonrészre elővásárlási jog illeti meg.

Az MRP szervezet megszűnése

24. § (1)[67] Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, vagy ha a törlesztés befejezése után - a társaságnak más társasággal való egyesülése kivételével - az MRP-ben résztvevők létszáma a társaság munkavállalóinak legalább 25 százalékát éves átlagban nem éri el, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vagyonának felosztásáról határoz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.
(3)[68] A szervezet e § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 20. §-ban foglalt eseteken kívül csak a résztvevők többségi kezdeményezése alapján a társasággal, a hitelező hitelintézettel, illetőleg a részletfizetési kedvezményt nyújtó eladóval kötött megállapodást és a résztvevőkkel való végelszámolást követően szüntethető meg.

Záró rendelkezések[69]

25. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
26. §[70] (1) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § j) pontját és 13. §-át a 2004. január 21-ét követően új szervezet alapítása vagy új vagyonrész vásárlása során - az újabb ügylet tárgyát képező vagyonrészek tekintetében - kell alkalmazni.
(2) Ha 2004. január 21-jét megelőzően megszűnt részvételi jogviszony e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint fennmaradhatott volna, a volt résztvevő kérelmére ennek résztvevői jogviszonyát a szervezet köteles - az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően - a jövőre vonatkozó hatállyal helyreállítani. A nyugdíjas résztvevő számára biztosítandó nyugdíjas részesedési és szavazati jog tekintetében a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 1. § (4) bekezdése alkalmazása a résztvevő tulajdonába adott vagyonrészeknek a szervezet kezelésébe való visszabocsátásának feltételéhez köthető.
(3) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése, 19. § (2) bekezdése, valamint 19. § (6) és (7) bekezdése szerinti rendelkezések 2004. január 21-jén már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett - elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott - vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.
(4) Ha 2004. január 21-én a szervezet alapszabályának valamely rendelkezése megfelelt e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek, illetve azokkal összhangban állt, a szervezettel szemben nem alkalmazható törvényességi intézkedés arra hivatkozással, hogy az alapszabályi rendelkezés az a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos törvényi szabályozást sértette.

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés az 1992. június 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. június 29.

[2]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[3]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[4]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[5]Számozását módosította a 2003. évi CXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[6]Számozását módosította a 2003. évi CXIX. törvény 1. § (2) bekezdése, szövegét módosította a 16. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[7]Lásd a 28/1991. (II. 21.) Korm. rendeletet.

[8]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a), és c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[9]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[10]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[11]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[12]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[13]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[14]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[15]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[16]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 58. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[17]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[18]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[19]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[20]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[21]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[22]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[23]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[24]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[25]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[26]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[27]Megállapította a 2012. évi LXXXVI. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[28]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[29]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[30]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 27. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.07.01.

[31]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[32]Szerkezetét módosította a 2003. évi CXIX. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[33]Szerkezetét módosította a 2003. évi CXIX. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[34]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[35]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[36]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[37]Megállapította a 2011. évi CLXIII. törvény 47. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[38]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[39]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése b)-c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[40]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 9 §-a. Hatályos 2004.01.21.

[41]A 14. § (4)-(5) bekezdése az 1993. évi XLIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

[42]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2004.01.21.

[43]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 10 §-a. Hatályos 2004.01.21.

[44]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2004.01.21.

[45]Szerkezetét módosította a 2003. évi CXIX. törvény 11. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[46]Szerkezetét módosította a 2003. évi CXIX. törvény 11. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[47]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 11. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[48]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[49]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[50]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[51]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[52]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[53]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[54]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[55]Számozását módosította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[56]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[57]Számozását módosította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[58]Számozását módosította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[59]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[60]Számozását módosította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[61]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[62]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.21.

[63]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[64]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[65]Lásd az 1992. évi LV. törvény 13. §-ának (1) bekezdését.

[66]Beiktatta a 2003. évi CXIX. törvény 14. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[67]Megállapította a 2003. évi CXIX. törvény 15. §-a. Hatályos 2004.01.21.

[68]Módosította a 2003. évi CXIX. törvény 16. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2004.01.21.

[69]

[70]Beiktatta a 2012. évi LXXVI. törvény 23. §-a. Hatályos 2012.06.27.

Hivatkozó joganyagok

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulatok, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról

2003. évi CXIX. törvény a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról

40/2002. (IX. 25.) AB határozat a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 23. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

864/B/2004. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról

2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

Bírósági jogesetek

BH+ 2001.8.394 Az MRP Szervezet közgyűlési határozatának megtámadása iránti per az alperes MRP Szervezet székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi XLIV. tv. 10. § (1) bek., 12. §, 18. § (6) bek., Pp. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 129. §, 158. § (2) bek., 251. § (1) bek.].

BH+ 2002.8.401 Az MRP Szervezet csak az anyacég vagyonának megszerzése érdekében fejtheti ki törvényben írt tevékenységét. E körben azonban tevékenysége nem csak az induláskori vagyon megszerzésére terjed ki, hanem az adott társaság részvényeinek vagy üzletrészének megszerzésétől a későbbi értékesítések során sincs eltiltva [Ptk. 28. § (3) bek., 200. § (2) bek., 201. § (2) bek., 202. §, 207. § (5) bek., 210. §, 1992. évi XLIV. tv. (a továbbiakban: MRP tv.) 1. § (1) bek., 2. § (1) és (3) bek., 4. § (3) bek., 7. § (1) bek.

BH 1994.10.565 A bíróságnak a munkavállalói résztulajdonosi program keretében működő szervezet bírósági nyilvántartásba vételét - végrehajtási rendelet hiányában is - el kell rendelnie [1992. évi XLIV. tv. 5. § (2) bek.].

BH 2000.2.65 A részvénytársasággá átalakuló állami vállalat MRP szervezetét megillető privatizációs ellenértékhányad megállapításánál irányadó szabályok [1989. évi XIII. tv. 21. § (1) bek., 1992. évi XLIV. tv. 23. §, 1995. évi XXXIX. tv. 71. § (1) bek., 2/1998. PJE hat.].

BH 2001.4.181 I. Ha az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) a részvénytársaságnál létrehozott MRP-szervezet részére értékesíti a részvényeket, nem terheli a privatizációs ellenértékhányad megtérítésére vonatkozó kötelezettség [1989. évi XIII. tv. 21. § (1) bek., 1992. évi XLIV. tv. 23. §]. II. A kereseti kérelemhez kötöttség és a keresetváltoztatás körében vizsgálandó körülmények [Pp. 121. § (1) bek e) pont, 213. § (1) bek., 220. § (1) bek. d) pont, 221. § (1) bek., 247. §]. III. A kamat mértékére vonatkozó

BH 2004.4.150 I. A felek nyilatkozatainak értelmezésére nemcsak a szerződés tartalmának megállapítása, hanem a szerződés létrejötte körében is sor kerülhet [Ptk. 207. § (1) bek.]. II. A részvényjegyzés fogalmának értelmezése [1996. évi CXI. tv. (Épt.) 3. § (2) bek. 27. pont]. III. Az MRP Szervezet működésének megkezdésekor maga szerzi meg az ÁPV Rt. által felajánlott részvények tulajdonjogát [1992. évi XLIV. tv. 4. §, 1995. évi XXXIX. tv. 56. § (1) és (2) bek.].

BH 2004.10.419 I. Az ügyészt a keresetindítás joga akkor illeti meg, ha a semmis szerződés miatt a társadalom egészének vagy valamely közösségének érdeksérelme ténylegesen bekövetkezik [1960. évi 11. tvr. (továbbiakban: Ptké.) 36/A. §]. II. Az MRP szervezet által hitelből vásárolt, de a résztvevő tulajdonába még nem került részvényeknek a résztvevő tagsági viszonyának megszűnésekor történő visszavásárlása jogszabályba ütközik és a közérdeket is sérti [1992. évi XLIV. tv. (továbbiakban: MRP. tv.) 18. § (3) bek., 19. § (3)

EH 2004.1043 I. A Ptké. 36/A. §-ának célja a közérdekben okozott sérelem orvoslása, ezért az ügyészt a keresetindítás joga akkor illeti meg, ha a semmis szerződés miatt a társadalom egészének vagy valamely közösségének érdeksérelme ténylegesen bekövetkezik [1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 36/A. §]. II. Az MRP szervezet által hitelből vásárolt, de a résztvevő tulajdonába még nem került részvényeknek a résztvevő tagsági viszonyának megszűnésekor történő visszavásárlása jogszabályba ütközik és a közérdeket is sérti [1992. évi X

BH+ 2005.7.340 Természetbeni juttatásnak minősül az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke és az adásvétel szerinti vételár különbözete [1995. évi CXVII. tv. 69. §]

ÍH 2004.88 MRP SZERVEZET TÖRLÉSE - MRP SZERVEZET JOGI SZEMÉLYISÉGÉNEK KEZDETE ÉS VÉGE

ÍH 2004.94 A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének állásfoglalása

BH+ 2008.9.418 Az MRP Szervezet visszavásárlási jogának gyakorlása körében vizsgálandó körülmények [1992. évi XLIV. tv. (továbbiakban: MRP tv.) 1. § (1) bek., 19. § (4) bek.].

BH+ 2013.11.476 Az MRP szervezet jogellenesen összehívott közgyűlésén hozott határozatokkal szemben benyújtott kereset elbírálásának szempontjai [1992. évi XLIV. tv. (továbbiakban: MRP.tv.) 9. §, 10. § (1) bek., 12. §]

AVI 2006.8.82 Az adóhatóság az adóellenőrzéskor az ellenőrzött időszak idején hatályos jogszabály alapján köteles vizsgálni az adózói magatartást (1995. évi CXVII. tv. 69. §)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu