adozona.hu
BH 1994.10.565
BH 1994.10.565
A bíróságnak a munkavállalói résztulajdonosi program keretében működő szervezet bírósági nyilvántartásba vételét - végrehajtási rendelet hiányában is - el kell rendelnie [1992. évi XLIV. tv. 5. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei téglaipari vállalat t.-i téglagyártó leányvállalata mrp-szervezete nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Az alapszabály értelmében a szervezet célja a téglagyártó leányvállalatából átalakuló gazdasági társaság állami tulajdonban levő üzletrészének megvétele, a munkavállalói résztulajdonosi program és a kedvezményes állami tulajdonhoz való jutás keretein belül.
Az elsőfokú bíróság a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet megtagadta, mivel az 198...
BH 1994.10.565 A bíróságnak a munkavállalói résztulajdonosi program keretében működő szervezet bírósági nyilvántartásba vételét - végrehajtási rendelet hiányában is - el kell rendelnie [1992. évi XLIV. tv. 5. § (2) bek.].
A megyei téglaipari vállalat t.-i téglagyártó leányvállalata mrp-szervezete nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. Az alapszabály értelmében a szervezet célja a téglagyártó leányvállalatából átalakuló gazdasági társaság állami tulajdonban levő üzletrészének megvétele, a munkavállalói résztulajdonosi program és a kedvezményes állami tulajdonhoz való jutás keretein belül.Az elsőfokú bíróság a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet megtagadta, mivel az 1989. évi II. törvény 2. §-ának (3) bekezdése értelmében társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.
A végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezett és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új határozat hozatalára. Az indokolás szerint az elutasító végzés jogsértő, mivel az mrp-szervezet nyilvántartásba vételét az egyesülési jogról szóló törvény alapján tagadta meg az elsőfokú bíróság, noha a kérelmező az 1992. évi XLIV. törvény alapján jött létre, és a nyilvántartásba vétel során nem az egyesülési jogról szóló, hanem a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény rendelkezései alapján kell eljárni. A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést fenntartotta.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Mrp-tv.) 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a szervezet alapszabályát, valamint a társaság hozzájáruló nyilatkozatát. Az 5. § (2) bekezdése szerint a szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói a törvényben foglalt feltételeknek eleget tettek. Az Mrp-tv. 4. §-ának (3) bekezdése szerint az mrp-szervezet megalapításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40%-a a szervezet megalakulását az alakuló közgyűlésen kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintéző és képviseleti szervét megválassza. A megyei főügyészség fellebbezése helyesen mutatott rá arra, hogy a kérelmező alapítói a törvényi feltételeknek a kérelem benyújtásával egyidejűleg részben eleget tettek. A kérelemhez csatolták az alapszabályt, az alakuló ülés jegyzőkönyvét, a 40%-os szervezettség meglétét igazoló, a leányvállalat igazgatója által aláírt tanúsítványt. Az elutasító végzés meghozatala után pótlólag becsatolták a társaság hozzájáruló nyilatkozatát.
Helyesen mutat rá a fellebbezés arra is, hogy az mrp-szervezet nyilvántartásba vételekor nem az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem az Mrp-törvény előírásai szerint kell eljárni. A törvény rendelkezése értelmében a bíróságnak az mrp-szervezeteket - ha annak feltételei fennállnak - bírósági nyilvántartásba kell venni. Kétségtelen, hogy az Mrp-tv. végrehajtása érdekében nem jelent meg az az igazságügy-miniszteri rendelet, amely a bírósági nyilvántartás részletes szabályait tartalmazta volna. A törvény alapján ugyanakkor az eljáró bíróságoknak az mrp-szervezet bírósági nyilvántartásba vételét a végrehajtási rendelet hiányában is el kell rendelniük. A később megjelenő végrehajtási rendelkezés hatálybalépése után kell az esetleges külön lajstromszám alatt vezetendő mrp-szervezetek nyilvántartásába a kérelmezőt átvezetni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-a alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. 1. 25. 429/1993. sz.)