adozona.hu
ÍH 2004.88
ÍH 2004.88
MRP SZERVEZET TÖRLÉSE - MRP SZERVEZET JOGI SZEMÉLYISÉGÉNEK KEZDETE ÉS VÉGE
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 1993. április 15. napján kelt 1. sorszámú határozatával vette nyilvántartásba az MRP szervezetet, amelynek egyik alapító tagja a fellebbező. A szervezet 2003. április 15. napján tartott közgyűlésének 2. számú határozatával rendelkezett valamennyi üzletrész jogosultság szerinti tulajdonba adásáról, az 5. számú határozatával a szervezet megszüntetéséről. A fellebbező tag a határozatok megsemmisítése iránt keresetlevelet terjesztett elő, amellyel kapcsolatos per folyik. A sze...
ÍH 2004.88 MRP SZERVEZET TÖRLÉSE - MRP SZERVEZET JOGI SZEMÉLYISÉGÉNEK KEZDETE ÉS VÉGE
Az MRP szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé, és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg [1992. évi XLIV. tv. 5. § (2) bek., 24. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság 1993. április 15. napján kelt 1. sorszámú határozatával vette nyilvántartásba az MRP szervezetet, amelynek egyik alapító tagja a fellebbező. A szervezet 2003. április 15. napján tartott közgyűlésének 2. számú határozatával rendelkezett valamennyi üzletrész jogosultság szerinti tulajdonba adásáról, az 5. számú határozatával a szervezet megszüntetéséről. A fellebbező tag a határozatok megsemmisítése iránt keresetlevelet terjesztett elő, amellyel kapcsolatos per folyik. A szervezet képviselője kérelmére, a közgyűlés határozata alapján az elsőfokú bíróság végzésével A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24. §-ának (1) bekezdése felhívásával a szervezetet a nyilvántartásból törölte.
A végzés ellen a szervezet tagja nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a szervezet törléséről az alapszabályba ütköző elszámolás helyessége iránti per érdemi elbírálásáig nem állást foglalni. A kérelmező az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Érvei szerint az elszámolásra, és a szervezet megszüntetésére vonatkozó közgyűlési határozatok alapján a szervezet megszűnt, amelyhez további jogi aktusra nincs szükség. A bíróság adminisztratív feladata szervezet törlése a nyilvántartásból. Hivatkozott még a szervezet tényleges megszűnésére, adószámának az adóhatóság általi törlésére. Úgy vélte, amennyiben a bíróság a szervezetet a nyilvántartásból törli a perek a polgári jogi felelősség szabályai alapján folytathatók.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban betekintett a folyamatban levő per irataiba, és megállapította, hogy jelenleg is folyik a határozatok megsemmisítése iránti per. Ezzel az adattal kiegészítve az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetésre jutott.
Az MRP tv. az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben (a továbbiakban: Et.) meghatározott társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok alkalmazásával, ahhoz hasonló jogintézményként szabályozta a munkavállalói résztulajdonosi program keretében a munkavállalók által alapított szervezetek (a továbbiakban: MRP szervezet) alapítását, működését. Az MRP tv. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve az Et. 4. §-ának (1) bekezdése egyaránt arról rendelkezik, hogy az MRP tv. alapján létrejött szervezetek, miként a társadalmi szervezetek jogi személyiségüket bírósági nyilvántartásba vétellel nyerik el. Mindkét törvény, a társadalmi szervezetek esetében az Et. 15. §-ának (7) bekezdésében, az MRP szervezetek esetében az MRP tv. 6. §-ának (3) bekezdésében azt is kimondja, hogy a nyilvántartásba vett adatok változását be kell jelenteni. Mindkét szervezet tagja, a társadalmi szervezeté az Et. 10. §-ának (1) bekezdése, az MRP szervezeté az MRP tv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján támadhatja meg a számára sérelmes törvénysértő határozatot a bíróság előtt. Az MRP tv. 24. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, vagy ha a törlesztés befejezése után az MRP-ben részt vevők létszáma a társaság munkavállalóinak legalább 25%-át éves átlagban nem éri el, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vagyonának felosztásáról határoz.
Az idézett rendelkezésekből kitűnően az MRP szervezet jogi személyiségét nem pusztán a megalakulásával, hanem a nyilvántartásba vételével szerzi meg, amelyből következően a jogi személyisége sem pusztán az arról szóló határozattal, hanem annak nyilvántartásba vételével, azaz a szervezetnek a nyilvántartásból történő törlésével szűnhet meg. A jogi személy jogi személyisége elvesztésének az a következménye, hogy a megszűnés időpontjától jogok nem illetik meg, kötelezettségek nem terhelik; amellyel egyidejűleg a szervezet a perbeli jog- és cselekvőképességét is elveszíti, a továbbiakban nem perelhető.
A nyilvántartást végző bíróság az eljárása során a változással érintett nyilvántartási adatok alapjául szolgáló határozatok nyilvánvaló tartalmi hibáit észlelheti, a határozatokat jellemzően csak abból a szempontból vizsgálhatja, hogy azt arra jogosult szerv hozta-e, mert a határozathozatali eljárás törvényességének vizsgálatára - az erre irányuló kereseti kérelemre - kizárólag peres eljárás során van lehetőség. A nyilvántartási eljárásban folytatható vizsgálat korlátozottsága miatt, ezért általában arra sincs lehetőség, hogy az alapjául szolgáló határozat megsemmisítése iránti perre figyelemmel, annak befejezéséig a bíróság az eljárást a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával felfüggessze.
A jelen ügyet érintően azonban a szervezet megszűnését kimondó olyan közgyűlési határozattal kapcsolatos peres eljárás van a jogi személy szervezettel szemben folyamatban, amely határozatnak a nyilvántartásban történő automatikus átvezetése, a szervezet törlése a szervezet jogi személyiségének elvesztését, ezzel perelhetőségének megszűnését, ennek következtében a tagnak a törvényben biztosított határozat megsemmisítése iránti igénye érvényesítésének elvesztését eredményezné.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a jogalkotó a nyilvántartást végző bíróságot a törvényben biztosított igény elenyésztetésének jogával nem ruházta fel, amelyből következően a nyilvántartási eljárásban nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a szervezet megszűnésével kapcsolatos határozat bíróság előtti megtámadása iránti kereseti kérelem előterjesztésére került-e sor. Amennyiben ezt bíróság megállapítja, azt kell megfontolnia, hogy a nyilvántartási eljárást a peres eljárás jogerős befejezéséig felfüggessze.
Az elsőfokú bíróság döntése előtt nem álltak rendelkezésre a peres eljárásra vonatkozó adatok, ezért a törlésről megalapozottan nem volt módja állást foglalni. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végzését a 105/1952. (XII. 28.) MT számú rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
(Fővárosi Ítélőtábla 1. Kny. 52.393/2003/3.)