adozona.hu
2010. évi CXXII. törvény
2010. évi CXXII. törvény
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló T/1377. számú törvényjavaslat indokolása
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyű...
(2)
(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható - támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.
2. §
3. § A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el.
4. § (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság.
(2) A NAV területi szervei
a) a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: vármegyei igazgatóságok),
b) a Fellebbviteli Igazgatóság,
c) a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei és
d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek.
(3) A NAV nyomozó hatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.
(4) A vármegyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek.
5. §
(2) A NAV elnöke feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
(3) A NAV elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti felettese a NAV foglalkoztatottjainak.
7. § (1) A NAV elnökének helyettesei az elnökhelyettesek. A NAV elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az elnök javaslatára a kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A NAV gazdasági vezetője a NAV egyik elnökhelyettese.
8. § A Bűnügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettesek segítik.
9. § (1) A NAV területi szervét a NAV elnöke által kinevezett igazgató vezeti. A NAV területi szervének vezetésében a NAV elnöke által kinevezett igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek) vehet (vehetnek) részt.
(2) A vármegyei igazgatóságok kirendeltségének operatív vezetését főosztályvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített feladat- és hatáskör gyakorlója.
10. § (1) A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.
(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.
(3)
(4) Az igazgató felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.
(5) Az igazgatóhelyettes felett a kinevezési és felmentési jogkört a NAV elnöke, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.
(6)
11. §
(2) A NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság.
(3) A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el.
(4) A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter.
(5) A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Központi Irányítás.
(6) A Bűnügyi Főigazgatóság - a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti - felettes szerve NAV elnöke.
(7)
a) az állami adóhatóság és
b) a vámhatóság
jogszabályban meghatározott feladatait.
13. § (1) A NAV feladata:
a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,
b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
c) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések
megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
(2) A NAV
a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,
b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,
c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,
d) Központi Irányítása és a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szerve összegyűjti és tárolja az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít,
e) adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban,
f) lefolytatja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti központosított ellenőrzést,
g) az állományába tartozók részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,
h) a foglalkoztatottai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,
i) az informatikai rendszerek, az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében, valamint az elektronikus pénztárgépek által nyújtott adatszolgáltatáshoz és az azokból származó adatok továbbításához, fogadásához, tárolásához szükséges elektronikai felület és adattár működtetéséhez gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja.
j) végzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, feladatkörébe utalt ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat,
k) együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában,
l) végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.
(3) A NAV
a) végzi az európai uniós és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,
b) végzi az európai uniós és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is - valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,
c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,
d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.
e) támogatást nyújt az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatainak zavartalan lefolytatásához.
(4) A NAV adóigazgatási jogkörében
a) eljáró szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal,
b) a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,
c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
e)
f) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása érdekében hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerhez és a részét képező rendszerekhez (a továbbiakban együtt: felügyeleti és adatszolgáltató rendszer), törvényben meghatározottak szerint jogosult a felügyeleti és adatszolgáltató rendszerben rögzített személyes adatok kezelésére, biztosítja az általa vezetett nyilvántartásokból meghatározott adatok felügyeleti és adatszolgáltató rendszerbe történő átadását,
g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,
h) jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,
i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.
(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi
a) az európai uniós vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,
b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb terhek kiszabását és beszedését,
c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,
d) a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,
f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.
(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi
a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,
b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel
kapcsolatos feladatokat.
(7) A NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében
a) a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában
aa) végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,
ab) nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,
b) ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.
(8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében
a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,
b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt, a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatokat (a továbbiakban: személyi védelem),
c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,
d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
e) jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi Magyarország területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet,
f)
g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.
(9) A NAV végzi továbbá
a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,
b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési, a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer működtetése és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,
d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
e) a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.
f) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti és a különleges jogrendre történő felkészülés tekintetében jogszabályban meghatározott feladatokat.
(10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.
14/A. § A kijelölt miniszter az állami adó- és vámhatóság útján a gazdaság fenntartható fehéredését célzó intézkedések kezdeményezésére és a bevezetett intézkedések hatásosságának mérésére Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot működtet.
15/A. §
15/B. §
15/C. §
15/D. §
15/E. §
16. §
16/A. §
16/B. §
16/C. §
16/D. §
16/E. §
16/F. §
16/G. §
16/H. §
16/I. §
16/J. §
16/K. §
16/L. §
17. §
17/A. §
17/B. §
17/C. §
17/D. §
17/E. §
17/F. §
17/G. §
17/H. §
17/I. §
17/J. §
17/K. §
17/L. §
17/M. §
17/N. §
18. §
18/A. §
18/B. §
18/C. §
18/D. §
18/E. §
19. §
19/A. §
19/B. §
19/C. §
19/D. §
19/E. §
19/F. §
19/G. §
19/H. §
19/I. §
19/J. §
20. §
20/A. §
20/B. §
20/C. §
20/D. §
21. §
22. §
23. §
24. §
25. §
26. §
26/A. §
26/B. §
27. §
28. §
28/A. §
28/B. §
28/C. §
28/D. §
28/E. §
28/F. §
29. §
30. §
31. §
31/A. §
31/B. §
32. §
32/A. §
32/B. §
32/C. §
32/D. §
32/E. §
32/F. §
32/G. §
32/H. §
32/I. §
32/J. §
32/K. §
32/L. §
32/M. §
32/N. §
32/O. §
32/P. §
32/Q. §
32/R. §
32/S. §
32/T. §
32/U. §
32/V. §
32/W. §
32/X. §
32/Y. §
32/Z. §
33. §
33/A. §
33/B. §
33/C. §
33/D. §
33/E. §
33/F. §
33/G. §
33/H. §
33/I. §
33/J. §
33/K. §
33/L. §
33/M. §
33/N. §
33/O. §
33/P. §
33/Q. §
33/R. §
33/S. §
33/T. §
33/U. §
33/V. §
33/W. §
33/X. §
33/Y. §
33/Z. §
34. §
34/A. §
34/B. §
34/C. §
34/D. §
34/E. §
34/F. §
34/G. §
34/H. §
34/I. §
34/J. §
34/K. §
34/L. §
34/M. §
34/N. §
34/O. §
34/P. §
34/Q. §
34/R. §
34/S. §
34/T. §
34/U. §
34/V. §
34/W. §
34/X. §
34/Y. §
(2) A pénzügyőr szolgálati feladatának teljesítése során - a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl - jogosult a 36-37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása. Az NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket a kijelölt miniszter rendszeresíti.
(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - azzal összefüggésben gyakorolható.
(4)
35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során
a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy
b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye
igazolja.
(2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni.
(3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.
35/B. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.
(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
35/C. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
(2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.
35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.
35/F. § (1) Akinek az e fejezetben - a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A-37/B. § kivételével - meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette - a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással -, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító szervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya.
(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító szervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.
(4) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító szerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(7) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(8) A felettes szerv határozatát közigazgatási perben a panasz előterjesztésére jogosult személy támadhatja meg.
35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül.
a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,
b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre
kérheti fel.
(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható.
(5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
(6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.
(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény gyanúja szükségessé teszi.
(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja teszi szükségessé.
(4) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy.
(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.
36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából
a) a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet,
b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon,
c) a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül átvizsgálhatja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.
(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.
a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,
c) akinek őrizetét rendelték el,
d) aki az őrizet végrehajtása során megszökött.
(2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,
a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,
b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
(3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.
(4) Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító szervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.
(5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
(6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.
(7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges.
(8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.
a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;
c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(2)
(3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására - a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján - más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult.
36/F. § (1) A pénzügyőr a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve vezetőjének hatósági döntése alapján - a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében - beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak.
(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.
36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve - az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is - behatolhat.
(2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie.
(3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.
36/H. § (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.
(2) A 36/E-36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.
(2) Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.
36/K. § (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező dolog hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.
(2) A dolog birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.
36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli.
(3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van.
(4) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.
36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.
(2)
(3) Ingófoglalás céljából, továbbá - ha azt jogszabály lehetővé teszi - a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.
36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.
(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az ügyészséghez azzal, hogy a kérelemben vizeletvétel helyett vérvételre való kötelezés indítványozható. Ilyen esetben a vérvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyészség felhatalmazásával rendelhető el.
(3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.
(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészségi felhatalmazás nélkül rendelték el a vérvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.
(2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag
a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,
b) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében,
c) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából,
d) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy
e) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
használható fel.
(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell.
(5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
36/P. § (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.
(2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/O. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.
(5) Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre vagy adatkérésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.
(2) A pénzügyőr az általa őrzött létesítmény biztonsága érdekében az (1) bekezdésben megállapított szabályok szerint megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti, a létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését, továbbá jogosult az általa őrzött létesítmény területére belépő vagy onnan kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, szállítmányának, valamint szállítási okmányának bemutatására felhívni.
a) arra a személyre, akiről
aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt készít elő,
ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra.
(2) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő szerv a 37/B. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.
(2) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés, illetve a célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés, illetve a célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést, illetve célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy, valamint a 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt, illetve a 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak birtokosát kísérő személy természetes személyazonosító adatai, akiről feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban van,
e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen vagy kitöltött okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása,
f) a 37/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgy,
g) a szállított tárgyra vonatkozó adatok, ideértve a felhasznált úti okmány azonosító adatait is,
h) a NAV nyomozó hatósága által a 37/A. § (2) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.
(2) A jóváhagyást követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.
(3) Ha a pénzügyőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti az intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2)
(3)
(4)
(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
39. § (1) Testi kényszer és bilincs kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést tesz.
(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.
(4) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.
(5)
(6)
(2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.
a) támadásának megakadályozására,
b) ellenszegülésének megtörésére,
c) szökésének megakadályozására,
d) önkárosításának megakadályozására.
(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.
a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.
(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez.
(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására,
c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.
(2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.
(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.
(4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül - a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és - a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is - megállásra kényszerítheti.
(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.
(3)
(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.
(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.
(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve
a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor,
b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben.
(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.
46. § (1) A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra jogosult:
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására,
c) a Be. által a NAV nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására,
d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
e) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására,
f) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal,
g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben,
h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására,
i) a pénzügyőr által őrzött létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására.
(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.
(3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.
47. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha
a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.
48. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:
a) felhívásnak, hogy a felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,
d) figyelmeztető lövésnek.
(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, "a törvény nevében fegyvert használok" szavakkal kell megtenni.
(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.
49. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.
50. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetőjét, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja.
(2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett szerv vezetője vizsgálja.
(2) A pénzügyőr az OLAF vizsgáló kérésére felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a megkérdezett az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatásához szükséges közlést tehet, valamint igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az intézkedés során megszerzett információkat vagy az igazoltatás során a 36/A. § (3) bekezdése alapján rögzített adatokat a pénzügyőr közli az OLAF vizsgálóval.
(3) A pénzügyőr az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatása érdekében magánlakásba nem léphet be, e célból a belépést, behatolást engedélyező hatósági döntés nem adható. A 36/E. § és a 36/F. § (1) bekezdés sérelme nélkül magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a pénzügyőr csak a birtokos jelenlétében léphet be. Ez kiterjed a 36/L. § szerint megtett lefoglalásra is.
(4) A helyszín biztosítása intézkedés az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatása érdekében az ahhoz szükséges mértékben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése gyanújának hiányában is alkalmazható.
(5) A pénzügyőr e Fejezet szerinti intézkedése során kényszerítőeszközöket a III. Fejezetben meghatározottak szerint alkalmazhat.
(6) Ha az OLAF helyszíni ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához való segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) legalább 72 órával előre kérelmezi. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, ha a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn.
(2) A NAV a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott
a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és
b) bírói engedélyhez kötött eszközöket
alkalmazhatja.
(3) A titkos információgyűjtés során a 35/B. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.
(4) A NAV bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközöket (a továbbiakban: leplezett eszközök).
(5) Titkos információgyűjtést a NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei folytathatnak.
(6) E törvény alkalmazásában információs rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.
52. § A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve
a) a NAV nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából,
b) a személyi védelem ellátása során,
c) az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,
d) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,
e) a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében,
f) a NAV-val titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében, valamint
g) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében
az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.
53. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.
(2) A személyi védelem ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.
(3) Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.
(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.
(5) A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól
a) a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy
b) a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését
szolgáló információ várható.
(6) A NAV-val titkosan együttműködő személy bevonása, védelme, ellenőrzése, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk
a) a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene, illetve rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,
b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez,
c) a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében, vagy
d) a NAV-val titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából
szükségesek.
(7) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, a titkosan együttműködő személy vagy rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges, illetve ha az információ valóságtartalma iránt kétség merül fel.
53/A. § A NAV-val titkosan együttműködő személy, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.
a) információk megszerzése érdekében a NAV-val titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;
b) az eljárás valódi céljának titokban tartásával, kilétét leplező pénzügyi nyomozó vagy fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, ellenőrizhet;
c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
d) valamely személyt - ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges - pénzügyi nyomozóval - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót - helyettesítheti; illetve
e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.
55. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése
a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt, az 52. § szerinti célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,
b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.
(2) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.
(3) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.
(4) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.
(5) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.
56. § (1) Az 54. §-ban és az 57. §-ban foglaltak teljesítése érdekében a NAV természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati,, állami szolgálati jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.
(3) A NAV nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, az Országos Bírósági Hivatalnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.
(4) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5) A NAV a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.
(6) Az állam téríti meg azt a NAV-val titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a NAV-val titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.
(7) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a NAV-val titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.
(8) Az (1)-(7) bekezdést alkalmazni kell a NAV-val a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.
57. § (1) A NAV az 52. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a pénzügyi nyomozói jelleg leplezése érdekében
a) valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel, illetve
b) fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn.
(2) A NAV a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a pénzügyi nyomozói jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.
(3) Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak a szervet irányító miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.
(4) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.
58. § (1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az 52. §-ban meghatározott célból az ügyészség jóváhagyásával
a) átvehet adatot a NAV adóztatási és vámszerveitől, illetve
b) adatok szolgáltatását igényelheti
ba) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,
bb) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,
bc) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől,
bd) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, illetve
be) az önkormányzati adóhatóságtól.
(2) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.
(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség engedélye nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészségi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.
a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ az 52. §-ban meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,
b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és
c) annak alkalmazásával az 52. §-ban meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.
(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:
a) titkos kutatás,
b) hely titkos megfigyelése,
c) küldemény titkos megismerése,
d) lehallgatás,
e) információs rendszer titkos megfigyelése.
60. § A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve bírói engedéllyel az 52. §-ban meghatározott célból
a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;
c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;
d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;
e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.
61. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor lehet bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytatni, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, illetve szervezett bűnözői csoportok azonosítását lehetővé tevő információk megszerzése várható.
(2) Az 52. § c) pontjában meghatározott célból bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása a külföldi hatóság saját államának joga szerint törvényes.
(3) Az 52. § c) pontjában meghatározott célból a 60. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt személy
a) Magyarország területén tartózkodik, vagy
b) harmadik állam területén tartózkodik, azonban
ba) a titkos lehallgatás Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezet, illetve az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezet közreműködését igényli, vagy
bb) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz Magyarország területén található.
(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.
63. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője terjeszti elő.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a megnevezését, a titkos információgyűjtés elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így
da) az 53. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és
db) az 59. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,
e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és
f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így
fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,
fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,
fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve
fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer
egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.
64. § (1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja, vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.
(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni
a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
c) az 53. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,
d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és
e) a 63. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.
65. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.
(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.
(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha
a) a kérelem elkésett, vagy
b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.
(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.
(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.
65/A. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetenként legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely újabb kérelem előterjesztése esetén, a (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
(2) Egy adott bűnmegelőzési feladat ellátása során az 52. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető.
(3) Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében az 52. § d) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.
(4) Ugyanazon személlyel szemben az 52. § b) és e) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető. Ha ezalatt az idő alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza.
(5) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása az 52. § c) pontja alapján a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt céltól függően, a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezhető.
(6) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának meghosszabbítására irányuló kérelmet az alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal kell a bíróhoz előterjeszteni. A meghosszabbításra irányuló kérelemmel egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is csatolni kell.
65/B. § (1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató szerv köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.
(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha
a) a titkos információgyűjtést folytató szerv az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,
b) az engedély kereteit túllépték, vagy
c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.
a) a célját elérte, vagy
b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha
a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,
c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 65. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy
d) a bíróság a 65/B. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.
(3) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.
(4) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve, hogy a tájékoztatás az e törvény, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.
65/D. § A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.
(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 60. § c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok - ha annak feltételei fennállnak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.
(3) A NAV erre felhatalmazott szerve a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.
(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.
(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.
(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.
(7) A minősített adat felhasználása során a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:
a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,
b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
c) a minősítés megismétlése,
d) a minősített adat birtokban tartása,
e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,
f) kivonat készítése,
g) a minősített adat fordítása,
h) a minősített adat szerven belüli átadása,
i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.
(8) A NAV központi és területi szervének vezetője vagy az általa írásban meghatározott vezetői munkakört betöltő személy a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.
65/G. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.
(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.
(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.
(4) A 65/C. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.
(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.
(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.
(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek
a) a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint
b) a leplezett eszközök alkalmazásához
közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.
(4) Ha ez a lelepleződésének megelőzése érdekében szükséges, a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a fedőintézményben szolgálatot teljesítő foglalkoztatottjának a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.
(5) A NAV-val titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyijövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget a NAV teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.
65/J. § (1) A fedőintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a NAV költségvetésében a NAV Bűnügyi Főigazgatósága részére biztosított, az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatból történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.
(2) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV-ot illeti.
(3) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a fedőintézményre nem kell alkalmazni.
65/K. § (1) A NAV speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.
(2) A NAV gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
(3) A NAV a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési kiadások körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.
(2) A bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.
(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
67. § (1) A NAV által vezetett, az Air., az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vámjogszabályok alapján a feladat- és hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási eljárással kapcsolatos nyilvántartások összekapcsolhatók. A NAV adóztatási feladatainak ellátása céljából kezelt adatokat, vámigazgatási feladatainak ellátása céljából a vámigazgatási feladatokat ellátó alkalmazott, illetve a NAV vámigazgatási feladatainak ellátása céljából kezelt adatokat, adóztatási feladatainak ellátása céljából az adóztatási feladatokat ellátó alkalmazott megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő kiválasztás során való felhasználását is.
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Air., az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
68. § Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást - ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak -, az adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető.
(2) A NAV bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a NAV nyomozó hatósága kezeli.
(3) A NAV (2) bekezdés szerinti szervei - a büntetett előéletre vonatkozó, a bűnüldözési tevékenység során az egyéb bűnügyi személyes adat, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.
70. § (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz a bűnüldözési feladatok ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, de az adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem továbbíthatja.
(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
71. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátásához - a NAV saját nyilvántartásain túl - különösen az alábbi forrásokból gyűjt személyes, illetve egyéb adatokat:
a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,
b) DNS- és ujjnyomat minta elemzése,
c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,
d) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,
e) titkos információgyűjtés,
f) a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat,
g) a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról - például írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon - nyilvánosságra hozott, bárki által hozzáférhető adat.
(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:
1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
2. a személyi igazolvány nyilvántartásból,
3. az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből,
4. az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),
5. a társadalombiztosítási nyilvántartásból,
6. az önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,
7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),
8. külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,
9. a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,
10. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
11. a menekültügyi nyilvántartásból,
12. a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,
13. az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,
14. a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),
15. a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,
16. az ingatlan-nyilvántartásból,
17. az egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából,
18. a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,
19. a szabálysértési nyilvántartásból.
(3) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében - a vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.
(4) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés 1., 4., 9., 10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.
(5) A NAV nyomozó hatósága által történő adatátvétel és az adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
72. § (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:
a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,
b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig,
c) a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,
d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,
f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,
g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett ügyiratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ügydöntő határozatig, vagy az eljárás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
h) az e törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a NAV-val titkosan együttműködő személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait és az alkalmazás eredményét az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.
(1a) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a NAV nyomozó hatósága a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat
a) az 52. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén az adott bűnmegelőzési feladat során folytatott titkos információgyűjtés megszüntetését követő két évig;
b) az 52. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a személyi védelem jogerős megszűnését követő tizenöt napig;
c) az 52. § c) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a külföldi hatóság megkeresésének a teljesítését követő tizenöt napig;
d) az 52. § d) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;
e) az 52. § e) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
ea) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított egy évig,
eb) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;
f) az 52. § f) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
fa) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,
fb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt a NAV, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig
kezelheti.
(1b) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a NAV nyomozó hatósága az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat
a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;
b) ha a nyomozás megindítását követően a terhelt büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg,
ba) a büntethetőség elévülésétől számított tíz évig,
bb) ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított ötven évig;
c) ha a büntetőeljárás során a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják,
ca) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés esetén a mentesüléstől számított tíz évig,
cb) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;
d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig
kezelheti.
(1c) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre az (1b) bekezdésben foglaltak irányadók.
(2) Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.
73. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az adóztatási, illetve vámigazgatási feladatainak ellátása céljából vezetett nyilvántartásból.
(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.
(3) Az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóztatási, illetve vámigazgatási feladatainak ellátása céljából vezetett nyilvántartásból csak ügyészségi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.
(4) Az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészségi jóváhagyással vehető át adat, illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.
(5) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.
(6) A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.
74. § (1) A NAV az eljárásban részt vevők természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
(2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.
(3) A kijelölt miniszter, a NAV elnöke, a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes, továbbá a Bűnügyi Főigazgatóság vezetője a NAV által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.
75. § (1) A NAV a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható, és
b) a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.
(3) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.
(4) A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyhez a betekintés útján való hozzáférés történik:
a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d) a fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e) az utazás célja,
f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h) a lakóhely,
i) az ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.
(5) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a NAV részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
b) a fénykép és
c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.
(6) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján a NAV elnöke erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.
76. § (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak
a) a NAV elnöke vagy a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes,
b) a Központi Irányítás állományába tartozó, a NAV elnöke vagy a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy,
c) a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,
d) a pénzügyi nyomozók,
e) a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,
f)
g)
h) a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,
i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője,
j) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint
k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője
tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.
(2) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) más nyomozó hatóság és az általános rendőrségi feladatot ellátó szerv, mint előkészítő eljárást folytató szerv,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,
f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
g) a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve az Air., az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,
h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv.
i) a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, hírigény teljesítése, valamint az utasadatok kockázatelemzése céljából.
(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.
77. § (1) A NAV nyomozó hatósága az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bűnüldözési célból személyes és bűnüldözési adatokat továbbíthat vagy vehet át az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban.
(2) A NAV nyomozó hatósága által kezelt személyes és bűnüldözési adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben nem említett nemzetközi szervezet részére bűnüldözési célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.
(3) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.
(4) A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett adatáttovábbításról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza.
a) a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig,
b) az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig,
c) az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig,
d) a NAV kezelésében lévő létesítménybe be- és kilépő személyek, illetve a 37. § (1) bekezdés alapján igazoltatott személyek személyes adatait, továbbá a beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat az adat keletkezésétől számított legfeljebb egy évig.
e) a felügyeleti és adatszolgáltató rendszer törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott adatait.
f) a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer működtetése során a bűnjelnyilvántartásban szereplő személyes adatokat.
(1a) A belépő személyek és a belépési adatbázis adatai bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.
(2) Az (1) bekezdés b-c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az elővezetés, az igazoltatás és az ellenőrzési eljárás zavartalanságának biztosítása, továbbá a helyszín, helyiség, jármű átvizsgálása, rakomány ellenőrzésének Air. szerinti szabályai alapján tett intézkedésekre.
(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.
(4) A NAV a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló 2017. december 15-i 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 25. cikk k) pontja szerinti nemzeti rendszergazda feladatkörében ellátja a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerével kapcsolatos személyes és egyéb adatokra vonatkozó adatkezelői és adatfeldolgozói feladatokat.
78/A. § A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa célhozkötötten, a NAV elnöke által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba - figyelemmel a 76. § (1) bekezdés b) pontjára is - betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet.
78/B. § Ha a NAV a kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében képfelvevőt helyez el és felvételt készít, a képfelvevőt kizárólag a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében - az emberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve - helyezhet el és képfelvételt kizárólag e területekről készíthet. A NAV köteles figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen képfelvételt készít, továbbá köteles a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (általános adatvédelmi rendelet) meghatározott tartalommal összeállított tájékoztatót a felvétel készítésének helyszínén, továbbá a honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzétenni. Az e § alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. § (3) és (4) bekezdését valamint a 36/P. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
79. § A NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát.
80. § (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.
(2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:
a) személyes adatait:
aa) családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek,
ab) születési hely és idő,
ac) állampolgárság,
ad) nem,
ae) személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje,
af) lakcím,
b) az elkövetett jogsértés megnevezését,
c) alkalmazott szankciót.
(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1)-(1b) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.
80/A. § (1) A NAV a jogszabályban meghatározott adókedvezményre, adóalap-kedvezményre vagy adómentességre való jogosultságra vonatkozó kormányzati tájékoztatás céljából jogosult az adókedvezményre, adóalap-kedvezményre vagy adómentességre jogosult személy nevére, lakcímére, valamint az adókedvezményére, adóalap-kedvezményére vagy adómentességére vonatkozó adatainak kezelésére.
(2) A NAV a Kormány tagja felkérésére, az adópolitikáért felelős miniszter utasítása alapján teljesíti a jogszabályban meghatározott adókedvezményre, adóalap-kedvezményre, vagy adómentességre való jogosultsággal összefüggő, az adópolitikáért felelős miniszter által meghatározott kormányzati tájékoztatást.
(3) Jelen § szerinti kormányzati tájékoztatás során a NAV az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 128. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel gondoskodik az adótitok megőrzéséről, a kormányzati tájékoztatás céljából kezelt személyes adatot más adatkezelőnek nem továbbítja.
(4) A NAV nem teljesíti a tájékoztatást azon személy részére, aki a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább 30 nappal a NAV részére írásban, neve és lakcíme megadásával nyilatkozik arról, hogy az adott adókedvezmény, adóalap-kedvezmény vagy adómentesség tekintetében a tájékoztatásra nem tart igényt. A NAV a nyilatkozatok adatait azok visszavonásáig, a tájékoztatás nyújtásának mellőzése céljából kezeli, azokat más célra nem kezelheti és más szerv részére nem továbbíthatja.
80/B. § A NAV az adott naptári évben keletkezett adatok összessége tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adat keletkezésének évét követően 5 évente felülvizsgálja, hogy az általa kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat dokumentálásával kapcsolatos eljárásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
80/C. § A NAV első alkalommal 2021. május 25-ig törli az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt azon személyes adatot, amelynek kezelése az adatkezelés céljának megvalósulására tekintettel már nem szükséges.
a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes vármegyei igazgatóságok kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket,
c) a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság összetételének és működésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a Központi Irányítást és a területi szerveket,
b)
c)
d) a Bűnügyi Főigazgatóságot és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szerveit,
e)
f)
g) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartó szervet,
h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
i) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, valamint az Aktv. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságot,
j) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát és kapcsolattartó szervet.
82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)
b)
c) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait,
d) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,
e) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait,
f)
g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.
h) a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása indítványozásával, engedélyezésével, illetve igénybevételével kapcsolatos szabályokat.
82/A. §
83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a IV. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei, illetve a leplezett eszközök NAV általi alkalmazásának, valamint a speciális kiadások felhasználásának részletes szabályait.
84. §
(2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3) E törvény 1-74. §-ai, 76-84. §-ai, 86-87. §-ai, 89-98. §-ai, 99. § a)-d) pontjai, 100-102. §, 104-134 §-ai, 135 § (1) bekezdése, 136-138. §-ai, 140-169. §-ai, 171-172. §-ai, 174. §-a, illetve 1-10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) E törvény 103. §-a, és 135 § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.
(5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.
86/B. § (1) A NAV valamely szervénél (kirendeltségénél) 2015. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket, illetve egyéb eljárásokat 2016. január 1-jétől a NAV jogszabályban kijelölt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.
(2)
(3) A NAV Mód. VI. tv. hatálybalépésének napjától a regionális adó főigazgatóság és a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság által kötött polgári jogi szerződések, együttműködési megállapodások vonatkozásában jogutódként a szerződés, együttműködési megállapodás tárgya szerinti feladatkört átvevő szerv jár el, amelyről a másik Felet értesíteni kell. Ha a feladat több szervhez kerül, jogutódként a megszűnő szerv székhelye szerinti megyei igazgatóság jár el.
86/C. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága - a közfeladat eredményesebb ellátása céljából - 2016. január 1-jével, mint önálló költségvetési szerv megszűnik és beolvad a NAV-ba. A beolvadást követően a NAV mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága általános és egyetemes jogutódja látja el a beolvadó költségvetési szerv közfeladatait.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága a NAV Mód. VI. tv. hatálybalépését követően az önálló költségvetési szervként történő megszűnését követő időszakra vonatkozó kötelezettséget az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélyével vállalhat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága megszüntető okiratát a kijelölt miniszter adja ki.
(3)
(4) A regionális adó főigazgatóság és a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság gazdasági feladatai tekintetében jogutódként a Kormány rendeletében meghatározott szerv jár el.
87. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.
(3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.
(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.
88. §
89. §
90. § (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.
(2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.
(3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.
(4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.
(5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - adóztatási szervét kell érteni.
(6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon - a (7) bekezdés kivételével - 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - vámszervét kell érteni.
(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozó hatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.
91. §
92. §
93. §
94. §
95. §
96. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.
97. §
98. §
98/A. §
98/B. §
98/C. § (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök tekintetében is alkalmazni kell.
(2)
(3)
(4)
(5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.
98/D. §
98/E. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. II. tv.) hatálybalépésével a pénzügyőrök esetében a vezetői beosztás a törvény erejénél fogva vezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a NAV Mód II. tv. hatálybalépését követő harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell.
(2) A 19/B. § (2) bekezdését a NAV Mód. II. tv. hatálybalépését követő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni.
98/F. §
98/G. §
98/H. § A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.
98/I. §
98/J. §
98/K. § (1) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárásra a 2012. december 31-én alkalmazandó rendelkezések az irányadók.
(2) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt a NAV Mód. III. tv. hatálybalépését követően megindult fegyelmi eljárás során - a fegyelmi büntetések, fenyítések kivételével - a NAV törvénynek a NAV Mód. III. tv. - 22. §-23. §-ával megállapított, a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fegyelmi büntetések, fenyítések tekintetében a fegyelmi vétség elkövetésekor alkalmazandó rendelkezések az irányadók, ideértve a fegyelmi büntetés, fenyítés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is.
(3) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés, fenyítés hatálya a fegyelmi büntetés, fenyítés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.
(4) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépése előtt bekövetkezett károsodás esetén a kártérítési felelősségre a kár bekövetkezésének időpontjában alkalmazandó rendelkezések az irányadók.
98/L. §
98/M. §
98/N. §
98/O. §
98/P. §
98/Q. §
99. §
99/A. §
99/B. §
99/C. §
99/D. §
99/E. §
99/F. §
99/G. §
99/H. §
99/I. §
99/J. §
99/K. §
99/L. §
99/M. §
99/N. §
99/O. §
100. §
101. §
102. §
103. §
103/A. § (1) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.
(2) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a NAV titkos információgyűjtést folytató szerve 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e.
103/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesi tisztségét 2022. július 31-én betöltő helyettes államtitkár (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai helyettes) helyettes államtitkári megbízatása 2022. augusztus 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) A szakmai helyettes kormányzati szolgálati jogviszonya 2022. augusztus 1-jén adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyetteseinek helyettes államtitkári megbízatásának az (1) bekezdés alapján történő megszűnésének tényét a kijelölt miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.
(4) 2022. augusztus 1-jétől a szakmai helyettes a NAV elnökhelyettese. Az elnökhelyettes jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(5) A szakmai helyettes a jogviszonyának e törvény alapján történő megszűnésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 239. §-a és 240. §-a szerinti juttatásra nem jogosult.
a)
b) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [75. §],
c) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)-(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)-c) pontok],
d) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].
106. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37/C. §).
107. §
108. §
109. §
110. §
111. §
112. §
113. §
114. §
115. §
116. §
117. §
118. §
119. §
120. §
121. §
122. §
123. §
124. §
125. §
126. §
127. §
128. §
129. §
130. §
131. §
132. §
133. §
134. §
135. §
136. §
137. §
138. §
139. §
140. §
141. §
142. §
143. §
144. §
145. §
146. §
147. §
148. §
149. §
150. §
151. §
152. §
153. §
154. §
155. §
156. §
157. §
158. §
159. §
160. §
161. §
162. §
163. §
164. §
165. §
166. §
167. §
168. §
169. §
170. §
171. §
172. §
173. §
174. §
175. §
1/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
7/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
8. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
9. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
10. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
11. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 16-i ülésnapján fogadta el.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 5. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 76. § (1) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan 2019.07.10.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 1. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 6. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 6. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Megállapította a 2022. évi XXII. törvény 121. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 122. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 2. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § (1) bekezdése 2. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Megállapította a 2022. évi XXIV. törvény 64. §-a. Hatályos 2022.08.01.
Megállapította a 2022. évi XXIV. törvény 64. §-a. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XLV. törvény 122. §-a. Hatályos 2022.11.24.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 1. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 122. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 7. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Megállapította a 2022. évi XXIV. törvény 65. §-a. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XLV. törvény 123. §-a. Hatályos 2022.11.24.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi XXIV. törvény 69. §-a. Hatálytalan 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 2. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 2. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 8. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 3. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 76. § (1) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan 2019.07.10.
Beiktatta a 2015. évi CXCI. törvény 9. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2016. évi XIII. törvény 131. § a) pontja. Hatályos 2016.05.01.
Módosította a 2017. évi LXXII. törvény 57. § 1. pontja. Hatályos 2017.07.01.
Beiktatta a 2019. évi LXVI. törvény 73. §-a. Hatályos 2019.07.10.
Megállapította a 2017. évi CLIX. törvény 176. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2020. évi CLII. törvény 34. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2020. évi CLII. törvény 34. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2023. évi LXXXIII. törvény 158. §-a. Hatályos 2023.12.01.
Megállapította a 2017. évi LXXII. törvény 56. §-a. Hatályos 2017.07.01.
Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 182. § a) pontja. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2017. évi LXXVII. törvény 172. §-a. Hatályos 2017.06.20.
Módosította a 2016. évi XIII. törvény 131. § c) pontja. Hatályos 2016.05.01.
Módosította a 2016. évi XIII. törvény 131. § c) pontja. Hatályos 2016.05.01.
Módosította a 2022. évi XXIX. törvény 5. § a) pontja. Hatályos 2022.10.26.
Beiktatta a 2022. évi XXIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2022.10.26.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 5. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 6. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CI. törvény 134. §-a. Hatálytalan 2021.10.01.
Beiktatta a 2021. évi LXIII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
Módosította a 2020. évi CXXXV. törvény 38. §-a. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 2. pontja. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2022. évi XXIV. törvény 66. §-a. Hatályos 2022.07.28.
Módosította a 2016. évi XIII. törvény 131. § d) pontja. Hatályos 2016.05.01.
Módosította a 2016. évi XIII. törvény 131. § d) pontja. Hatályos 2016.05.01.
Módosította a 2012. évi CLXXV. törvény 32. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 31. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi XCIII. törvény 37. § c) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2011. évi CXLI. törvény 43. § 6. pontja. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CC. törvény 344. § 3. pontja. Hatálytalan 2014.01.01.
Megállapította a 2023. évi XCVII. törvény 6. §-a. Hatályos 2024.03.01.
Megállapította a 2016. évi LXVIII. törvény 164. §-a. Hatályos 2017.07.01.
Beiktatta a 2021. évi XCIII. törvény 89. §-a. Hatályos 2022.11.01.
Beiktatta a 2020. évi CLII. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
A Fejezetet hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
A címet módosította a 2020. évi CLII. törvény 34. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 365. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2022. évi XXIX. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2022.10.26.
Módosította a 2020. évi CLII. törvény 34. § (4) bekezdés e) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 9. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 366. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 367. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 367. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 367. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 367. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 367. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 25. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Megállapította a 2017. évi L. törvény 353. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 26. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 26–27. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 27. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 28. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 27. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Megállapította a 2017. évi L. törvény 353. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 367. §-a. Hatályos 2015.01.01.
A címet megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 368. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 368. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 283. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 283. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 29. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 182. § c) pontja. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2017. évi LXXVII. törvény 175. §-a. Hatályos 2017.06.20.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 30. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § f) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § g) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 31. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi XLV. törvény 125. §-a. Hatálytalan 2023.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 32. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 30. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 182. § d) pontja. Hatályos 2017.06.20.
Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 182. § e) pontja. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § h) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 30. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 180. § 2. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § i) pontja és 283. § b) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § c) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2014. évi LXXIV. törvény 369. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § j) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § k) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Az alcímet beiktatta a 2017. évi LXXVII. törvény 176. §-a. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2017. évi LXXVII. törvény 176. §-a. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.04.09.
Megállapította a 2020. évi XLII. törvény 27. §-a. Hatályos 2023.03.07.
Beiktatta a 2012. évi CLXXXI. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.04.09.
Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 383. § 46. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2020. évi XLII. törvény 28. §-a. Hatályos 2023.03.07.
Az alcímet beiktatta a 2023. évi LIX. törvény 188. §-a. Hatályos 2023.07.15.
Beiktatta a 2023. évi LIX. törvény 188. §-a. Hatályos 2023.07.15.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 7. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXLI. törvény 45. § 2. pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 7. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 7. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 383. § 47. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 370. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 8. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 8. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
A címet megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 371. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 371. §-a. Hatályos 2015.01.01.
A címet megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 372. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 372. §-a. Hatályos 2015.01.01.
A címet megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 373. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 373. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
A címet megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 374. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 374. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2018. évi XCVIII. törvény 52. § a) pontja. Hatályos 2018.12.25.
Módosította a 2018. évi XCVIII. törvény 52. § b) pontja. Hatályos 2018.12.25.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 375. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 375. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 9. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 375. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2014. évi LXXIV. törvény 376. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 182. § f) pontja. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2017. évi LXXVII. törvény 177. §-a. Hatályos 2017.06.20.
Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 383. § 48. pontja. Hatályos 2015.01.01.
A Fejezetet beiktatta a 2022. évi XXIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2022.10.26.
Beiktatta a 2022. évi XXIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2022.10.26.
A fejezetet megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2020. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2020. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2020. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
A "Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2020. évi XLIII. törvény 40. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2020. évi XLIII. törvény 40. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2020. évi XLIII. törvény 40. § (4) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Az alcím címét megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az "A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az "Az együttműködők díjazása" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2021. évi XCIX. törvény 251. §-a. Hatályos 2021.12.01.
Módosította a 2023. évi LIX. törvény 190. §-a. Hatályos 2023.07.15.
Az "A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az "A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az "A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
A "Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés" alcím címét hatályon kívül helyezte a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatálytalan 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2023. évi CIX. törvény 39. §-a. Hatályos 2024.03.01.
Megállapította a 2023. évi CIX. törvény 39. §-a. Hatályos 2024.03.01.
Megállapította a 2023. évi CIX. törvény 39. §-a. Hatályos 2024.03.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcím címét beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2020. évi CLII. törvény 34. § (4) bekezdés f) pontja. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi XCIII. törvény 37. § e) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi XCIII. törvény 37. § f) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2022. évi XLV. törvény 124. §-a. Hatályos 2022.11.24.
Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 179. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 179. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 33. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2011. évi CXLI. törvény 45. § 3. pontja. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 383. § 54. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § l) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 383. § 55. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Módosította a 2013. évi LXXVI. törvény 107. §-a. Hatályos 2014.07.01.
Megállapította a 2013. évi CCXXI. törvény 40. §-a. Hatályos 2014.03.15.
Módosította a 2012. évi XXXI. törvény 37. § 18. pontja. Hatályos 2012.04.15.
Módosította a 2013. évi CC. törvény 343. § 69. pontja. Hatályos 2014.01.01.
Módosította a 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 10. pontja. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2012. évi CLXXV. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 283. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2012. évi CLXXV. törvény 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § m) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 85. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 37. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2013. évi CC. törvény 343. § 71. pontja. Hatályos 2014.01.01.
Módosította a 2017. évi XCIII. törvény 37. § h) pontja. Hatályos 2018.07.01. Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § c) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi XCIII. törvény 37. § h) pontja. Hatályos 2018.07.01. Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § c) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 4. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2013. évi CC. törvény 343. § 72. pontja. Hatályos 2014.01.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 2. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 5. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 5. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2015. évi CXCI. törvény 18. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 10. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXLI. törvény 45. § 4. pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Módosította a 2011. évi CXII. törvény 81. § (18) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § o) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 179. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2011. évi CCVII. törvény 48. §-a. Hatályos 2012.01.05.
Megállapította a 2022. évi IV. törvény 108. §-a. Hatályos 2022.05.25.
Megállapította a 2012. évi CLXXV. törvény 26. § - a. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 85. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CLIX. törvény 179. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2017. évi LXXVII. törvény 182. § g) pontja. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2017. évi LXXVII. törvény 178. §-a. Hatályos 2017.06.20.
Beiktatta a 2021. évi LXIII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.
Beiktatta a 2023. évi XCVII. törvény 7. §-a. Hatályos 2024.03.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § p) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 179. § 3. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2019. évi LXXII. törvény 76. §-a. Hatályos 2019.07.24.
Módosította a 2022. évi XXIV. törvény 68. § 2. pontja. Hatályos 2022.08.01.
Megállapította a 2019. évi LXVI. törvény 74. §-a. Hatályos 2019.07.10.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 40. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Megállapította e törvény 170. § - a. Hatályos 2011.05.27.
Módosította a 2017. évi XCIII. törvény 37. § i) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Beiktatta a 2017. évi CXCVIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 85. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 85. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 122. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2020. évi CLII. törvény 34. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Módosította a 2015. évi CXCI. törvény 21. § 42. pontja. Hatályos 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 11. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 11. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 180. § 3. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 11. pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
Beiktatta a 2013. évi XXXVII. törvény 57. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.04.21.
Módosította a 2013. évi CC. törvény 343. § 73. pontja. Hatályos 2014.01.01.
Beiktatta a 2013. évi XXXVII. törvény 57. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.04.21.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi LXXVII. törvény 183. § c) pontja. Hatálytalan 2017.06.20.
Módosította a 2014. évi LXXIV. törvény 383. § 56. pontja. Hatályos 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 33. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 34. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CC. törvény 344. § 26. pontja. Hatálytalan 2014.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 17. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Beiktatta a 2015. évi CXCI. törvény 20. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés f) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Beiktatta a 2015. évi CXCI. törvény 20. §-a. Hatályos 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés g) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 13. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 14. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 282. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 15. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 15. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 15. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXLI. törvény 45. § 6. pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 16. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCVII. törvény 283. § c) pontja. Hatálytalan 2018.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXCI. törvény 23. § 17. pontja. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 18. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 18. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Beiktatta a 2011. évi CXLI. törvény 41. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 19. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 19. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 10. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 20. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Beiktatta a 2012. évi CI. törvény 23. § - a. Hatályos 2012.09.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 21. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 21. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Megállapította a 2013. évi CC. törvény 339. §-a. Hatályos 2014.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 22. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 22. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Beiktatta a 2012. évi CLXXV. törvény 29. § - a. Hatályos 2013.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 23. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 23. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 24. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
A címet hatályon kívül helyezte a 2014. évi LXXIV. törvény 384. § 10. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés i) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 11. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 11. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 12. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés j) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés k) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 13. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 13. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés l) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés l) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés l) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés l) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Beiktatta a 2017. évi XCIII. törvény 35. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2022. évi XXIV. törvény 67. §-a. Hatályos 2022.08.01.
Az alcímet beiktatta a 2015. évi LXXXVI. törvény 37. §-a. Hatályos 2015.07.01.
Megállapította a 2017. évi XCIII. törvény 36. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Az alcímet beiktatta a 2015. évi LXXXVI. törvény 38. §-a. Hatályos 2015.07.01.
Beiktatta a 2015. évi LXXXVI. törvény 38. §-a. Hatályos 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2023. évi LIX. törvény 191. §-a. Hatálytalan 2023.07.15.
Beiktatta a 2023. évi LIX. törvény 189. §-a. Hatályos 2023.07.15.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 13. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
A 2010. évi CLIII. törvény 66. §-a alapján nem lép hatályba.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXXVI. törvény 41. § 13. pontja. Hatálytalan 2015.07.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.01.
Hatályon kívül helyezte e törvény 175. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.06.02.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 258. §-a. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 25. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CLXXV. törvény 35. § 15. pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVI. törvény 260. § 25. pontja. Hatálytalan 2016.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 180. § 4. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 180. § 4. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CLIX. törvény 180. § 4. pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLII. törvény 34. § (5) bekezdés n) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/2 «Előző Következő»1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
113/2010. (XII. 23.) ME határozat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének kinevezéséről
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
5/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/1.) Tájékoztató az összesítő nyilatkozatot érintő 2011. évi változásokról
2002/2011. (AVÉ 2011/3-4.) NAV tájékoztató az adóhatóság tevékenységéről a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban
2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
2000. évi C. törvény a számvitelről
2011. évi CXLI. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról
2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról
2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról
2012. évi CLXXV. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
32/2012. (XII. 4.) NGM rendelet a vámszabálysértések eljárási szabályairól, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályairól
2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
Bírósági jogesetek
BH+ 2012.1.37 Mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés [2006. évi V. tv. (Ctv.) 18. § (1) bek., 81. § (1) bek. a) pontja].
BH+ 2014.5.230 A pénzügyőr helytelen illetmény-megállapításból eredő illetmény-különbözetre vonatkozó igénye - az általános elévülési idő figyelembevételével - mindaddig érvényesíthető volt, amíg a sérelem fennállt. A keresetindítási határidő elmulasztása erre tekintettel nem volt megállapítható. Ha a jogorvoslat határidejére és módjára vonatkozó tájékoztatást nem a keresettel támadott parancs tartalmazta, hanem utólagos tájékoztatás, ennek jogkövetkezménye az, hogy a tájékoztatás közlésétől kell számítani a keresetindítá