BH 2005.1.33

A munkáltatónak az a magatartása, hogy a rendkívüli felmondási okra vonatkozóan nem teszi lehetővé a munkavállaló számára a védekezést, önmagában nem minősül a jognyilatkozat jogellenességét megalapozóként [Mt. 96. § (2) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében ténybeli tévedésként, ezáltal az Mt. 3. § (1) bekezdésbe, a 4. §-ba és a 96. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző jogszabálysértésként adta elő annak figyelmen kívül hagyását, hogy a felperes nem terjesztette elő védekezését a munkáltató felhívására [Mt. 96. § (2) bekezdés]. A felperes védekezésének hiányában az alperes munkáltató "kénytelen volt" a rendkívüli felmondást kiadni. A jogerős közbenső ítéletben a másodfokú bíróság jogszabálysértően elmulasztot...

BH 2005.1.33 A munkáltatónak az a magatartása, hogy a rendkívüli felmondási okra vonatkozóan nem teszi lehetővé a munkavállaló számára a védekezést, önmagában nem minősül a jognyilatkozat jogellenességét megalapozóként [Mt. 96. § (2) bekezdés].
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében ténybeli tévedésként, ezáltal az Mt. 3. § (1) bekezdésbe, a 4. §-ba és a 96. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző jogszabálysértésként adta elő annak figyelmen kívül hagyását, hogy a felperes nem terjesztette elő védekezését a munkáltató felhívására [Mt. 96. § (2) bekezdés]. A felperes védekezésének hiányában az alperes munkáltató "kénytelen volt" a rendkívüli felmondást kiadni. A jogerős közbenső ítéletben a másodfokú bíróság jogszabálysértően elmulasztotta annak értékelését, hogy a felperes a védekezési jog gyakorlásával nem élt, ezáltal nem járt el a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően. Az alperes fenntartotta álláspontját a keresetindítási határidő felperes általi túllépéséről, emiatt az Mt. 202. § c) pontjába és a Pp. 107. §-ba ütköző jogszabálysértést sérelmezett. Mindezek miatt a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján megállapította, hogy a másodfokú bíróság közbenső ítélete nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság a helyesnek talált tényállásból az elsőfokú bíróságtól eltérő következtetésre jutott a rendkívüli felmondási ok bizonyítottsága tekintetében. Összefoglalóan arra következtetett, hogy az alperes feltételezésre alapítottan, az őt terhelő bizonyítási teher ellenére, nem bizonyított okkal, nem jogszerűen élt a rendkívüli felmondás jogával. Ezt a lényeges következtetést, illetve a rendkívüli felmondási ok bizonyításának elmaradását az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta.
Az irányadó egységes bírói gyakorlat értelmében a munkáltatónak az a magatartása, hogy a rendkívüli felmondási okra vonatkozóan nem teszi lehetővé a munkavál­laló számára a védekezést, önmagában nem minősül a jognyilatkozat jogellenességét megalapozóként. A munkavállaló számára a törvény [Mt. 96. § (2) bekezdés] lehetőséget nyújt a vele szemben felhozottak elleni védekezésre; az a tény, hogy a munkavállaló ezzel nem kíván élni - az előbbieket is alapul véve - egyéb körülmény hiányában nem értékelhető a terhére. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a jogerős közbenső ítéletében jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes a rendkívüli felmondása a felhozott indok bizonyítottságának hiánya következtében nem jogszerű.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemben előadottak szerint sem tette vitássá, hogy a rendkívüli felmondás a törvénybe ütközően nem tartalmazott jogorvoslati tájékoztatást [Mt. 6. § (2)]. Emiatt - azt is figyelembe véve, hogy a tájékoztatás elmaradása az irányadó bírói gyakorlat szerint jogi képviselettel rendelkező fél esetében is az elévülési időn belüli keresetindítást tesz lehetővé - a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte a felperes terhére a keresetindítási határidő elmulasztásának megállapítását (az ügyben irányadó Mt. 202. § 4/2003. (XII. 21.) PJE számú jogegységi határozat VI. pont).
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.609/2003. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2006.6.201 A munkatársakat kölcsönösen megillető kellő tisztelet, és a munkatárs emberi méltóságát figyelembe vevő magatartás a törvényben megjelölt együttműködés fogalmába tartozik [Mt. 103. § (1) bek. c) pont].

EH 2009.2068 Rendkívüli felmondást alapoz meg, ha a munkavállaló a munkát jelentős késedelemmel kezdi meg, majd a négy nappal későbbi egyeztetésről önkényesen eltávozik. A munkavállaló vétkes magatartása vizsgálatára megtartott meghallgatásról való indokolatlan és önkényes eltávozás kötelezettségszegésnek minősül akkor is, ha az esemény munkaidőn túl történt [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, 103. § (1) bekezdés c) pont].

EH 2012.10.M11 Gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni. A körültekintő eljáráshoz a munkáltató ésszerű és megalapozott döntését elősegítő - általában előzetes - tájékoztatása is hozzátartozik, különösen, ha a szerződés jelentős mértékű vagyont érint. Az említett lényeges kötelezettségek megszegése

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.