adozona.hu
25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet
25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet
a munkahelyek kémiai biztonságáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:
E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy- csökkentéséh...
Hivatkozó joganyagok
25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről
13/2002. (XI. 28.) ESZCSM-FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról
13/2006. (III. 23.) EüM-FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról
18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról
58/2007. (XII. 22.) EüM-SZMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról
48/2012. (XII. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggő módosításáról
Bírósági jogesetek
BH+ 2008.4.187 A közalkalmazott illetménypótlékra való jogosultságát megalapozó egészségkárosító kockázat általában nem állapítható meg kizárólag baleseti szituációban, a védőeszközök nem megfelelő használata miatt esetlegesen bekövetkező fertőzésre tekintettel. Az egészségkárosító kockázat fennállását az átlagos, tényleges munkavégzési körülmények figyelembevételével kell vizsgálni. A jogszabályban előírt határértéket meghaladó levegőszennyeződés minősül egészségkárosító kockázatnak [Kjt. 72. § (1) bekezdés, 25/2000. (I
BH 2009.1.24 A röntgenkészülék, illetve radioaktív sugárforrás használata során, a sugármeneti idő alatt a közalkalmazott egészségkárosító kockázat mellett végzi a munkáját - Erre tekintettel az illetménypótlékra való jogosultsága attól függően állapítható meg, hogy ez a kockázat fennáll-e a munkaideje legalább felében, vagy a védelemhez használt egyéni védőeszköz állandó, illetve tartós használata fokozott megterhelést jelent-e [Kjt. 72. § (1) bekezdés a) és b) pont; 1993. évi XCIII. törvény 87. § 12-13. pont].
BH 2009.2.60 Az egészségügyi intézményben dolgozó közalkalmazott kettős kockázatra figyelemmel pótszabadságot igényelhet [Kjt. 57. §].
EH 2008.1805 A röntgenkészülék, illetve radioaktív sugárforrás használata során, a sugármeneti idő alatt a közalkalmazott egészségkárosító kockázat mellett végzi a munkáját. Erre tekintettel az illetménypótlékra való jogosultsága attól függően állapítható meg, hogy ez a kockázat fennáll-e a munkaideje legalább felében, vagy a védelemhez használt egyéni védőeszköz állandó, illetve tartós használata fokozott megterhelést jelent-e [Kjt. 72. § (1) bekezdés a) és b) pont; 1993. évi XCIII. törvény 87. § 12-13. pont].
BH 2011.2.48 I. A kétséget kizáróan bizonyított, a munkaidő teljes tartama alatt fennálló pszichés egészségügyi kockázat a segédápoló munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetménypótlék iránti igényét megalapozza [Kjt. 72. § (1) bekezdés a) pont]. II. Az egészségügyi kockázat fennállását a 25/2000. (IX. 30.) EüM rendelet alapján nem lehet megállapítani. Erről az 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) 87. §-a rendelkezik.
BH+ 2012.9.399 Ha a munkavédelmi ellenőrnek a veszélyhelyzetre tekintettel a munkavégzés azonnali hatályú felfüggesztéséről hozott - jegyzőkönyvben rögzített - intézkedését a munkavédelmi hatóság két nap múlva foglalta indokolt írásbeli határozatba, e határozat jogszerűségét az intézkedés meghozatalakor fennállt helyzet figyelembevételével kell elbírálni [1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 84. § (1) bekezdés g) pont, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 78. § (9) bekezdés].