adozona.hu
BH+ 2012.9.399
BH+ 2012.9.399
Ha a munkavédelmi ellenőrnek a veszélyhelyzetre tekintettel a munkavégzés azonnali hatályú felfüggesztéséről hozott - jegyzőkönyvben rögzített - intézkedését a munkavédelmi hatóság két nap múlva foglalta indokolt írásbeli határozatba, e határozat jogszerűségét az intézkedés meghozatalakor fennállt helyzet figyelembevételével kell elbírálni [1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 84. § (1) bekezdés g) pont, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 78. § (9) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes által működtetett áruházzal azonos szinten található mélygarázsban közlekedő gépjárművek kipufogó gázából származó káros gázok 2009. november 15-én a nyílászárókon keresztül átáramlottak az áruház pénztársorához, és az eladótér munkavállalói között rosszullétet okoztak. Tizenhat munkavállaló esetében mérgezéses tünetek jelentkeztek.
A történtek kivizsgálása érdekében a munkavédelmi hatóság 2009. november 16-án és 17-én munkav...
A történtek kivizsgálása érdekében a munkavédelmi hatóság 2009. november 16-án és 17-én munkavédelmi ellenőrzést tartott az áruházban.
A felperes 2009. november 16-án délelőtt szénmonoxid mérésre alkalmas riasztókészülékeket szereltetett az áruházban, amelyek a kritikus értékek elérésekor riasztottak, majd 2009. november 18-án a szénmonoxid mérésre alkalmas mérőműszert telepített, ezt követően a mért értékek tíz percenként jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre.
A munkavédelmi felügyelő a 2009. november 17-én lefolytatott tanúmeghallgatásokat követően jegyzőkönyvben a megfelelő monitoring rendszer működtetése nélküli munkavégzési tevékenységet az áruházban 13 óra 30 perctől felfüggesztette, ezzel kapcsolatos döntéséről az áruház vezetőjét a helyszínen tájékoztatta.
A felperes a további szabályszerű működés hatóság által előírt kritériumait november 18-án teljesítette, ezért az áruház folyamatosan tovább működött.
A munkaügyi felügyelő által meghozott határozatot az alperesi jogelőd elsőfokú hatóság a 2009. november 19-én kelt határozatával foglalta írásba, és az indokolásban rögzítette, hogy a felperes üzletében folytatott tevékenység során sérültek az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 33. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet 7. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont, (7), (8) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezések, amely közvetlenül veszélyeztette a munkavállalók egészségét és testi épségét.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes a keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, azok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet hatálya rá nem terjed ki, és ezzel összefüggésben kiemelte, hogy 2009. november 15-én és 16-án tényszerűen megvalósult szénmonoxid mérgezések nem az üzemszerű tevékenységével, vagyis az élelmiszer termékek kiskereskedelmével összefüggésben történtek, azok a működésétől független okokra vezethetőek vissza. Hangsúlyozta, hogy a bevásároló központ bérlőjeként, annak gépészeti szellőzésére és a műszaki biztonsági kialakítására ráhatása nem volt. A munkavállalók védelme érdekében a szükséges biztonsági intézkedéseket haladéktalanul megtette, riasztókészülékeket szereltetett be, és bár álláspontja szerint a szénmonoxidértékek folyamatos tárolására vonatkozó kötelezettsége nincs, a hatóság ezen elvárásának, előírásainak is eleget tett. A munkaügyi ellenőrzés napján - november 17-én - a felügyelő által felhozott hiányosságokat kiküszöbölte, az elvárásoknak megfelelő védelmi berendezést pedig a keresettel támadott határozat meghozatalát megelőzően üzembe helyezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, hangsúlyozta, hogy a veszélyeztetés idején a felperes által működtetett üzlet nem rendelkezett megfelelő mérőműszerrel, az adatok tárolása sem volt megoldott, ezért a tevékenység felfüggesztése iránti intézkedés indokolt volt. Nem vitatta ugyanakkor, hogy a felperes a határozat írásba foglalását megelőzően a biztonsági követelményeknek megfelelő technológiát üzembe helyezte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte.
Az ítélet indokolása szerint a bíróságnak a perben nem a felperes november 15-ei munkavédelmi szabályszegése miatt kiszabott szankció jogszerűségéről kellett döntenie, és nem a munkavédelmi felügyelők 2009. november 17-ei keltű ideiglenes intézkedése megalapozottságát kellett megítélnie, hanem abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hatóság 2009. november 19-ei keltezésű határozatával a munkavégzési tevékenységet jogszerűen függesztette-e fel a felperes áruházában.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felek a 2009. november 15-ei szénmonoxid mérgezés megtörténtét nem vitatták, továbbá abban is egybehangzóan nyilatkoztak, hogy a felperes a mérgezést követően azonnali intézkedéseket tett a további munkabiztonsági kockázatok kiküszöbölése érdekében, és a munkavédelmi felügyelő által jelzett elvárásokat teljesítette. November 18-ától üzembe helyezte azt a készüléket és jelzőrendszert, amelyet az ellenőrzést lefolytató hatóság szükségesnek tartott. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint, mivel az alperes a perbeli nyilatkozatával maga is elismerte, hogy a hatóság előírásainak megfelelő rendszert a felperesnél a határozat írásba foglalását megelőzően, vagyis november 19-e előtt üzembe helyezték, ezért a tevékenység felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseknek 2009. november 19-én visszamenőleges hatállyal jogszerűen nem volt helye, de praktikusan értelme sem. A konkrét esetben a hatóság utóellenőrzés nélkül megalapozatlanul hozott döntést a tevékenység működésének felfüggesztése kérdésében. Mindezek alapján a munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adott, és az általa sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezéséről döntött.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, és kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint a felperes kereseti kérelmének elutasítását.
Érvelése szerint a nem vitatott, tömeges mérgezést okozó munkahelyi eseményt követően lefolytatott hatósági ellenőrzés során a munkavédelmi felügyelő a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 84. § (1) bekezdés g) pontjában és (3) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva hozott döntést a működés felfüggesztéséről, és ezt a helyszíni jegyzőkönyvben rögzítette. Ezt követően a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 22. § (3) bekezdése, 94. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá a 78. § (1) és (9) bekezdése alapján a jegyzőkönyvben foglalt döntés írásba foglalásáról és annak megindokolásáról a jogszabályban megállapított határidőn belül döntött. Ez a határozat azonban nem függ össze a felperes időközbeni teljesítésével. Mindezek alapján a munkaügyi bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a 2009. november 19-én kelt határozat a meghozatala időpontjában alaptalan volt.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes a 2009. november 15-én bekövetkezett tömeges szénmonoxid és széndioxid mérgezést követően az Mvt. 84. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá a Ket. 22. § (3) bekezdése alapján a 2009. november 17-én megtartott ismételt ellenőrzésen ideiglenes intézkedést hozott, amelyben a felperesi üzlet működését az intézkedés meghozatalának napján, 13 óra 30 perctől felfüggesztette, az esemény jelentőségéhez képest szükségképpen azonnali hatállyal.
A Ket. 78. § (9) bekezdése szerint, ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint a törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést öt munkanapon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja.
A munkaügyi bíróság az ítéletében ezért megalapozatlanul helyezkedett arra az álláspontra, hogy a bírósági eljárás tárgya kizárólag a 2009. november 19-én kelt indokolt határozat jogszerűségének vizsgálata volt. A hatóság határozatai alapján a bíróságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy a munkaügyi felügyelő 2009. november 17-ei jegyzőkönyvben rögzített intézkedése jogszerű volt-e, mivel a november 19-ei határozat csupán ennek indokolt írásba foglalását jelentette.
A felek nem vitatták a felperesi munkavállalók tekintetében a széndioxid és szénmonoxid mérgezések bekövetkeztét, továbbá azt sem, hogy a munkaügyi felügyelő intézkedése időpontjában az abban foglalt monitoring rendszer kiépítésére vonatkozó technológiai rendszer kiépítése még nem történt meg, annak beszerelésére csak másnap, azaz november 18-án került sor, amelynek értékeit a felperes egyik munkavállalója meghatározott időközönként rögzítette.
Mindezek alapján nem állapítható meg az, hogy az intézkedés a meghozatalának időpontjában jogszerűtlen volt, az abban foglaltak megalapozottságát a felperes sem vitatta, ezért a munkaügyi bíróság jogszabálysértően helyezte hatályon kívül a felperes által támadott közigazgatási határozatokat.
A fentiek alapján a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. (Kúria Mfv.II.10.312/2011.)