adozona.hu
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében
minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munk...
a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott - ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) egyéni védőeszköz:
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése
[a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz];
b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).
(2) Nem minősül védőeszköznek:
a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;
c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz;
d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;
e) a sportfelszerelés és sporteszköz;
f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;
g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
3. § (1) Ha megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el, és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A gyakori kockázatok felsorolását tartalmazó tájékoztatót a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) honlapján közzéteszi.
(2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszközhasználat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe.
(3) A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.
4. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz
a) úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;
b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;
c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen;
d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.
(2) Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.
(3) A védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
(4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.
(5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
(6) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról - szükség esetén gyakorlati képzéssel -, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá - kérelemre - az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.
(7) A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy
a) az - figyelemmel a védőeszköz elhasználódására - a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan,
b) a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszköz csomag állandóan
rendelkezésre álljon. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.
5. § (1) A munkáltató - az Mvt. 56. §-a alapján - munkahelyenként és munkakörönként - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - írásban meghatározza
a) azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá
b) a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.
(2) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során
a) meghatározza az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázatok jellegét és mértékét,
b) az a) pont szerint jár el az (1) bekezdés szerinti tényezők bármelyikének megváltozása esetén,
c) biztosítja
ca) a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá
cb) a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő
védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki,
d) figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.
(3) Az egyes alkalmazható védőeszközök típusait és a védőeszköz használatával végezhető tevékenységek listáját a munkavédelmi hatóság a miniszter honlapján közzéteszi.
6. § (1) A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 4. § (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmérésnek tartalmaznia kell:
a) azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;
b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az a) pontban említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;
c) a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását a b) pontban említett jellemzőkkel.
(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot meg kell ismételni, ha bármelyik elemét tekintve változás következett be.
7. § A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, a külön jogszabályban meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.
8. § (1) A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben
a) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,
b) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.
9. § (1) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.
(2) A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.
10. § A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság gondoskodik.
11. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet, az egyes munkaegészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 20. §-a.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében - az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 89/656/EGK irányelve rendelkezéseivel.
(3) Ez a rendelet a 89/656/EGK tanácsi irányelv I., II. és III. mellékletének tisztán technikai kiigazítások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. október 24-i 2019/1832 bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
3. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Hivatkozó joganyagok
77/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról
18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről
18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról
13/2014. (III. 14.) NGM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, valamint a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról
Bírósági jogesetek
EH 2010.2179 Az egyéni védőeszközök használatának szükségessége nem a munkavégzés helye, hanem a végzett munkatevékenység egészséget veszélyeztető volta alapján ítélendő meg. A munkavégzés fogalmának téves, megszorító értelmezése [Ebtv. 67. §, Mvt. 42. § b) pont, 44. § (1) bekezdés].