BH 2003.9.379

A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelező ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve előterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már eltelt [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság a 96. sorszámú záróvégzésével a felszámoló által előterjesztett, 2001. március 26-i fordulónappal zárt módosított felszámolási zárómérleget jóváhagyta, a felszámolási eljárást befejezte, az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette. Megállapította a felszámoló díját, rendelkezett a költségek viseléséről, valamint felhívta a felszámolót, hogy a megszüntetéssel kapcsolatban szükséges intézkedéseket tegye meg. Rendelkezett a hitelezői igények kielégítéséről, K. J. hitelezőnek ...

BH 2003.9.379 A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelező ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve előterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már eltelt [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §].
Az elsőfokú bíróság a 96. sorszámú záróvégzésével a felszámoló által előterjesztett, 2001. március 26-i fordulónappal zárt módosított felszámolási zárómérleget jóváhagyta, a felszámolási eljárást befejezte, az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette. Megállapította a felszámoló díját, rendelkezett a költségek viseléséről, valamint felhívta a felszámolót, hogy a megszüntetéssel kapcsolatban szükséges intézkedéseket tegye meg. Rendelkezett a hitelezői igények kielégítéséről, K. J. hitelezőnek a záróanyaggal kapcsolatban előterjesztett kifogását elutasította. Megkereste a cégbíróságot az adósnak a cégnyilvántartásból történő törlése iránt. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós ellen elrendelt felszámolás közzétételére a Cégközlöny 1998. június 11-i, 24. számában került sor. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezései az irányadóak. Az elsőfokú bíróság a felszámoló által benyújtott módosított felszámolási zárómérleget a többször mód. Cstv. 61. §-a alapján jóváhagyta, az eljárást pedig befejezte.
A zárómérleggel kapcsolatban K. J. hitelező nyújtott be kifogást. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy K. J. kifogásai közül a záródokumentumokkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság a 31. sorszámú végzésével már korábban állást foglalt, amelyet a másodfokú bíróság helyben hagyott. Egyéb, a hitelezői választmány létrehozásának elmulasztásával kapcsolatos, továbbá a felszámolónak az eljárás során tanúsított többszöri jogszabálysértő magatartására vonatkozó kifogásait az 1999. november 2-i személyes meghallgatásakor nem tartotta fenn, ezektől elállt. Tekintettel arra, hogy a felszámoló jogszabálysértő tevékenysége vagy mulasztása ellen 8 napon belül van lehetőség a kifogás előterjesztésére, e kifogásainak újbóli előterjesztése elkésett, ezért az ezzel kapcsolatos kifogásait ez okból utasította el a bíróság. A hitelező a módosított záróanyaggal kapcsolatban több kifogást terjesztett elő konkrét költségekkel, illetőleg gépeknek az el nem adásával, valamint hollétével kapcsolatban. A bíróság a felszámolót ezekre vonatkozóan megnyilatkoztatta, amely nyilatkozatot kielégítőnek tartotta, ezért jogszabálysértést a felszámoló tevékenysége kapcsán megállapítani nem tudott, így e körben is elutasította a hitelező kifogását.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az indítványait, szóbeli előadásait figyelmen kívül hagyta, nem küszöbölte ki ezáltal a felszámoló által elkövetett hibákat és hiányosságokat. Ennek alátámasztására előadta, hogy kifogásolta a hitelezői választmány meg nem választását, azonban ennek orvoslása nem történt meg. Sérelmezte a felszámolás alatt álló cég vagyonának a felmérési módszereit és pontatlanságát, de ezt is eredmény nélkül; továbbá hiába kifogásolta, hogy szükségtelenül több vezetőt alkalmazott a felszámoló a szükségesnél, szabálytalanul szervezte meg a gépek átszállítását 400 000 Ft-ért, szükségtelenül és költségpazarló módon fizetett ki raktározási és őrzési költségként 2 455 600 Ft-ot, a speciális célgépeket nem megfelelően értékesítette, szükségtelenül sok külső szakértőt vett igénybe jelentős díjért. A felvett leltárban szereplő gépek sorsa követhetetlen - a felszámoló nem fogadta el a közreműködését, holott felajánlotta, mivel megfelelő kapcsolatokkal rendelkezett a cég tevékenységi és üzleti körében -, nem tudta kellően megismerni a cég gépeit és iratait. Kérte ezért az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Előadta, hogy a hitelező követelése a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjába került besorolásra. A hitelező kritikai észrevételei akkor kezdődtek, amikor a közbenső felszámolási mérleg kapcsán a d) csoportos hitelezői követelésre nem történt részleges vagyonfelosztás. A felosztható vagyon a záródokumentumok alapján és csak a b) csoportos hitelezői követelések részleges kielégítésére biztosított fedezetet. A bíróság már egy ízben eljárt a hitelező kifogásai vonatkozásában. A közbenső mérleg megfellebbezésére tett észrevételeiben már a felszámoló is kifejtette az álláspontját; azonban a fellebbezésben foglaltakra megismétli: a hitelezők úgy döntöttek, hogy nem hozzák létre a hitelezői választmányt. Az adós társaság vagyonának a felmérése független külső szakértői cég által történt meg, ennek kiválasztása három közismert vagyonértékelőtől kért ajánlat alapján történt. A hitelező által sérelmezett vezető beosztású dolgozóknak 1998. évben megszűnt a beosztása, az ügyvezetőé és a főkönyvelőé pedig 1999-ben. A dolgozók nem voltak indokolatlanul foglalkoztatva, a munkaviszonyuk feladatuk múltával megszüntetésre került. Az üzem áttelepítésének költségeivel kapcsolatban öt beérkezett ajánlat közül választották ki a legelőnyösebb ajánlatot tevőt, és ezzel kötötték meg a szerződést. A raktározás és őrzés komoly költségeket emészt fel, az alkalmazott módszerrel azonban a lehetőségek közül a legtakarékosabb megoldást sikerült megtalálni. A speciális célgépeket a társaság többi vagyontárgyaival együtt nyilvános hirdetés útján értékesítette, ezzel biztosítva az elérhető legmagasabb árat. Külső szakértők igénybevételénél szakcégeket alkalmazott, akiknek a díjait versenyeztetéssel alakította ki. A tevékenységet záró mérleghez tételes leltár készült, a leltár által nyilvántartott teljes eszköz- és készletállomány is kivezetésre került, tehát tárgyiasult vagyon nem maradt fenn. A hitelező részére is eljuttatták a forgalmi értékbecslés komplett anyagát, ez azonban nem eredményezett konkrét pályázót, illetve vevőt. A felszámolás során soha nem utasította vissza a felszámoló a hitelező segítségnyújtását. A felszámoló soha nem akadályozta meg, hogy az adós társaság iratait megismerhesse, és a gépeit megtekinthesse a hitelező. Tudomása szerint a gépek megtekintésével egy alkalommal élt is.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan a felszámolás kezdő napja 1998. május 25-e volt. A hitelező fellebbezésében sérelmezett, az elsőfokú bíróság által állítása szerint nem vizsgált kifogásai már az 1998., 1999. években ismertek voltak. Ezt bizonyítja, hogy a hitelező már 1999-ben több kifogást terjesztett elő a felszámoló intézkedésével szemben, amelyek tárgyában az elsőfokú bíróság állást foglalt, majd a másodfokú bíróság is határozatot hozott.
A többször mód. Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - a sérelmet szenvedett fél kifogással élhet. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a hitelező a kifogásait az első előterjesztést követően ismételten előterjesztette, erre azonban a fenti jogszabályi rendelkezés folytán lehetőség nincs. Mint a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a Bírósági Határozatok 2001. évi 10. számában 491. szám alatt közzétett eseti döntésében, nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a hitelező a fellebbezési eljárás során új kifogást vagy olyan kifogást terjesszen elő, amelytől az elsőfokú eljárás során elállt, továbbá nincs lehetőség arra sem, hogy ismételten előterjesszen olyan kifogást, amelyre vonatkozólag már jogerős bírósági határozat áll rendelkezésre. Ugyancsak nincs mód arra sem, hogy a hitelező a felszámoló által elkészített zárómérleggel kapcsolatosan olyan kifogások elbírálását kérje, amelyeket már korábban előterjeszthetett volna. A kifogás előterjesztésének törvényi határideje van, amely a sérelmezett intézkedéstől vagy mulasztástól számított 8 nap. E vonatkozásban ugyancsak több határozatban is állást foglalt a Legfelsőbb Bíróság, így a Bírósági Határozatok 1996. évi 2. számában 119. szám alatt, az 1997. évi 5. számban 249. szám alatt közzétett eseti döntéseiben. Helyesen döntött tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor ez okból a kifogások túlnyomó részét elkésettség okából elutasította. Az elsőfokú bíróság határozatában konkrétan a módosított felszámolási záróanyaggal kapcsolatban tett kifogásait bírálta el a hitelezőnek. Ezekkel a konkrét gépeladásokkal, illetőleg a gépeknek hollétével kapcsolatban a hitelező a fellebbezésében nem tett eleget a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek. Nem terjesztette elő, hogy a határozat megváltoztatását e vonatkozásban mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésében felhozott tények a korábban benyújtott kifogásait tartalmazzák, amelyekre vonatkozóan viszont már jogerős bírósági határozat áll rendelkezésre.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk.VIII.30.347/2002. sz.)

Bírósági jogesetek

BH+ 2010.2.79 A hitelező a felszámoló jogszabálysértő intézkedéséről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül előterjesztheti kifogását arra hivatkozással, hogy a korábbi iratokban a felszámoló nem adott megfelelő tájékoztatást tevékenységéről [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.