316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Hivatkozó joganyagok

1/2008. (II. 29.) SZMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

Bírósági jogesetek

EH 2011.2343 A garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 142/A. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel [316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) és (3) bekezdés].

BH 2012.2.47 A garantált bérminimum feltételeként előírt szakképesítés tekintetében is irányadó, hogy annak középfokúnak kell lennie. A garantált bérminimumra jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel a munkavállaló ténylegesen rendelkezik. Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 142/A. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel [Mt. 142/A. §, 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 4. §, Ket. 111. § (1) bekezdés, Pp. 339. § (4) bekezdés].

BH 2012.3.73 A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz [Mt. 142/A. § (1) bekezdés, Pp. 206. §].

BH+ 2012.6.267 Ha az asztalos szakmunkásként alkalmazott és asztalos szakmunkának minősülő munkafolyamat körébe tartozó munkával foglalkoztatott munkavállaló személyi alapbérét a munkáltató a jogszabályban előírt garantált bérminimumnál alacsonyabban állapította meg, az erre alapított munkavállalói rendkívüli felmondás jogszerű, így erre tekintettel a munkavállalót megilleti az általa igényelt garantált bérminimumnak megfelelő összeg [Mt. 96. § (7) bekezdés, 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. §].

BH 2012.11.269 Szakmunkás bizonyítvány iskola rendszerű nevelési-oktatási intézményben három év tanulói jogviszony után szerezhető olyan szakképesítést igazol, aminek alapján a szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállaló szakmunkásnak besorolható. Nem minősül szakmunkásnak, aki a szakképzettségét nem iskolarendszerű oktatásban szerezte [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, melléklet E rész, 1992. évi XXII. törvény 142/A. §].

BH 2012.12.298 Szakmunkás bizonyítvány iskola rendszerű nevelési-oktatási intézményben három év tanulói jogviszony után szerezhető olyan szakképesítést igazol, aminek alapján a szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállaló szakmunkásnak besorolható. Nem minősül szakmunkásnak, aki a szakképzettségét nem iskolarendszerű oktatásban szerezte [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, melléklet E rész, 1992. évi XXII. törvény 142/A. §].

EH 2011.2425 A garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 142/A. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel, mely szerint az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség. A garantá

BH+ 2013.6.257 I. Ha a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetése a munkáltató gazdaságos működése érdekében - a forgalom csökkenésére hivatkozással - történt, a perben a bíróság a felmondási indok valóságának bizonyítása körében a munkáltató gazdasági intézkedéseinek célszerűségét nem vizsgálhatja [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. § (2) bekezdés, MK 95. sz. állásfoglalás]. II. A munkavállaló a munkához való alkotmányos joga sérelmére sikerrel nem hivatkozhat, ha a munkaviszonya megszüntetése ne

BH+ 2013.8.350 A garantált bérminimum az 50 év feletti munkavállalók esetében is csak akkor jár, ha a betöltött munkakörükhöz legalább középfokú iskolai végzettség, illetve szakképzettség szükséges. Nem illeti meg ezért a garantált bérminimum az iskolai végzettséghez vagy szakképzettséghez nem kötött házfelügyelői munkakörben foglalkoztatott egyetemi végzettségű munkavállalót [316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) és (3) bekezdés].

ÍH 2019.141 SZÉKHELYSZERŰ MŰKÖDÉS KÖVETELMÉNYE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁSBAN BIZONYÍTÁS I. A székhely tekintetében törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó körülmény, ha a társaság a bejegyzett székhelycímen nem székhelyszerűen működik, ott nem biztosítja a hivatalos iratok átvételét. A székhely forgalombiztonsági jelentőséggel rendelkező adat, így annak meglétéhez, cégjegyzékbe bejegyzett adata valódiságához, a cég székhelyen való eléréséhez a forgalom szereplőinek, továbbá a hatóságoknak is fontos érdek

EH 2014.04.M8 Nem felel meg a törvénynek, ha a munkáltató az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál - az elvégzett munka természetében, minőségében, mennyiségében, a munkakörülményekben, erőfeszítésben, felelősségben fennálló azonosság mellett - eltérő bérezést alkalmaz [1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: régi Mt.) 142/A. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.