adozona.hu
22/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/4.)
22/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/4.)
Belföldi illetőségű betéti társaság által német illetőségű magánszemély "csendestárs" részére kifizetett osztalékjövedelem adókötelezettsége [Szja. tv. 66. §, 1979. évi 27. tvr. 10. cikk.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Németország és Magyarország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, az 1979. évi 27. tvr-el kihirdetett egyezmény 10. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint osztaléknak minősül a részvényekből, az élvezeti részvényekből vagy jegyekből, a bányarészvényekből, a nyereségrészesedést biztosító más jogokból, valamint az egyéb társasági érdekeltségből származó jövedelem akkor, ha az annak az államnak az adójoga szerint is osztaléknak minősül, amelyben a nyereséget felosztó társaság ill...
22/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/4.)
Belföldi illetőségű betéti társaság által német illetőségű magánszemély "csendestárs" részére kifizetett osztalékjövedelem adókötelezettsége [Szja. tv. 66. §, 1979. évi 27. tvr. 10. cikk.]
A Németország és Magyarország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, az 1979. évi 27. tvr-el kihirdetett egyezmény 10. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint osztaléknak minősül a részvényekből, az élvezeti részvényekből vagy jegyekből, a bányarészvényekből, a nyereségrészesedést biztosító más jogokból, valamint az egyéb társasági érdekeltségből származó jövedelem akkor, ha az annak az államnak az adójoga szerint is osztaléknak minősül, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel rendelkezik. Az egyezmény ide sorolja a csendestársként való érdekeltségből származó jövedelmet is.A magyar jog ezt az intézményt nem ismeri, így egy gazdasági társaságban kizárólag csendestársként működő magánszemély által a nyereségből történő részesedés címén megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül. Tekintettel arra, hogy a csendestársként történő részesedés az egyezmény szerint csak akkor minősül osztaléknak, ha a magyar jog is így nevesíti, egy német illetőségű által kizárólag ezen a címen megszerzett jövedelem az egyezmény szerint is egyéb jövedelem, mely a 21. cikk alapján Németországban adóztatható.
Más a helyzet azonban akkor, ha a német illetőségű magánszemély "csendestárs" egyben a betéti társaság kültagja is.
Ebben az esetben mint a társaság tagja is jogosult a nyereségből történő részesedésre, vagyis az e jogviszonyára tekintettel kifizetett összeg osztaléknak minősül. A gazdasági társaságról szóló tv. 85. §-a alapján a betéti társaságnak lehetősége van arra, hogy az adózott eredmény felosztásánál eltérjenek a vagyoni hozzájárulás arányától.
Ebből a törvényi lehetőségből következik, hogy amennyiben a bt. német illetőségű kültagja a vagyoni hozzájárulása arányától eltérő mértékű osztalékot kap a "csendestársi jogállására" is tekintettel, a részére kifizetett összeg teljes egészében osztaléknak minősül, amely Magyarországon is adóztatható. Az adó összege ez esetben az osztalék címén kifizetett összeg 15 százalékát nem haladhatja meg.
Az egyezmény 10. cikkének (2) bek. b) pontja szerinti adómérték nem alkalmazható, mivel önállóan a "csendestárs" fogalmát a magyar jog nem ismeri, ezért ezen a címen osztalék sem keletkezhet.
(PM Jövedelemadók főosztály 24136/2003. - APEH Adójogi főosztály 1226991691/2004.)