adozona.hu
BH 1989.2.77
BH 1989.2.77
I. A gazdasági per hat hónapi szünetelés után megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Pp. 381. § (2) bek., 388. § (1) bek.]. II. Ha a per szünetelés folytán megszűnik, a bíróság az eljárási illeték megfizetése alól - indokolt esetben - részben vagy egészben mentesítheti az eljárást kezdeményező felet. [1986. évi I. tv. 44. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében előadta, hogy az alperestől 1986. március 10-én különböző fajtájú görögdinnye magokat vásárolt. A vetőmagot elvetette, de a dinnye hajtása, növekedése során észlelte, hogy a minőség nem megfelelő, ezért felkérte az OVSZF-et helyszíni szemle megtartására. A helyszíni szemlén jegyzőkönyvet vettek fel, amely tanúsítja, hogy a vetőmag minőséghibás volt. A rossz minőségű vetőmag miatt a - tervezett nyereséghez képest - 358 000 Ft kára keletkezett, ennek a megfizetésére kérte...
BH 1989.2.77 I. A gazdasági per hat hónapi szünetelés után megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Pp. 381. § (2) bek., 388. § (1) bek.].
II. Ha a per szünetelés folytán megszűnik, a bíróság az eljárási illeték megfizetése alól - indokolt esetben - részben vagy egészben mentesítheti az eljárást kezdeményező felet. [1986. évi I. tv. 44. § (2) bek.].
A felperes keresetében előadta, hogy az alperestől 1986. március 10-én különböző fajtájú görögdinnye magokat vásárolt. A vetőmagot elvetette, de a dinnye hajtása, növekedése során észlelte, hogy a minőség nem megfelelő, ezért felkérte az OVSZF-et helyszíni szemle megtartására. A helyszíni szemlén jegyzőkönyvet vettek fel, amely tanúsítja, hogy a vetőmag minőséghibás volt. A rossz minőségű vetőmag miatt a - tervezett nyereséghez képest - 358 000 Ft kára keletkezett, ennek a megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A felek az 1987. március 30-i tárgyaláson kölcsönösen bejelentették az eljárás szünetelését.
Az elsőfokú bíróság 1987. október 12-én végzést hozott, melyben megállapította, hogy a per szünetelés folytán megszűnt, továbbá azt, hogy a peres eljárás illetéke 10 740 Ft, a felperes által lerótt 21 480 Ft helyett, Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 10 740 Ft perköltséget fizessen meg, és megállapította, hogy a felperes jogosult 10 740 Ft illetéket az Illetékhivataltól visszakérni.
A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel, annak hatályon kívül helyezését, valamint a per érdemi tárgyalásának az elrendelését kérte. Fellebbezésében előadta, hogy az alperessel azért kérték az eljárás szüneteltetését, mert szakértői vizsgálatra kérte fel a Növénytermesztési és Minősítő Intézetet. A szakvéleményt sürgetés ellenére késve, csak 1987. október 20-án kapta meg, ezért vétlen abban, hogy időközben a per megszűnt. Fellebbezéséhez másolatban becsatolta a szakértői véleményt, és ennek alapján kérte a fellebbezését igazolási kérelemnek is tekinteni. Sérelmezte azt is, hogy a per megszüntetésével egyidőben az elsőfokú bíróság illeték és perköltség megfizetésére is kötelezte.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 381. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás szünetel, ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelentik.
A felek az 1987. március 30-án megtartott elsőfokú tárgyaláson jelentették be kölcsönösen a per szünetelését. Ettől az időponttól számított hat hónap múlva, 1987. szeptember 30-án a per a Pp. 381. § (2) bekezdése alapján megszűnt. Megalapozottan döntött tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a per megszűnését megállapította.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését, figyelemmel a Pp. 259. §-ára, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes fellebbezésével kapcsolatban rámutat arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás elleni pereiben az igazolási kérelemre vonatkozó általános szabályok (Pp. 106-110. §) nem alkalmazhatók [Pp. 365. § (3) bek.]; igazolásnak tehát csak a fellebbezés benyújtására adott határidő vétlen elmulasztása esetén van helye [Pp. 388. § (1) bek.]. A jogszabály nem ad lehetőséget igazolási kérelem benyújtására és elbírálására abban az esetben, ha a per szünetelés folytán megszűnt [Pp. 381. § (2) bek.]. Ennek alapján a felperes kellő alap nélkül kérte fellebbezését egyben igazolási kérelemnek is tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat továbbá arra, hogy a felperes alaptalanul sérelmezte fellebbezésében az elsőfokú bíróság rendelkezését az illeték és a perköltség viselése kérdésében is. Az elsőfokú bíróságnak a per megszűnésére tekintettel rendelkeznie kellett a költségek viseléséről akár úgy is, hogy az illeték megfizetése alól az eljárást kezdeményező felet mentesíti. Az 1986. évi I. tv 44. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság helyesen csak az eljárási illeték felét, 3 %-ot, azaz 10 740 Ft-ot állapított meg, és akként rendelkezett, hogy ezt az összeget az alperes tartozik a felperesnek perköltségként megfizetni, a fennmaradó 10 740 Ft-ot pedig a felperes az Illetékhivataltól visszakérheti. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság,a felperest teljesen mentesítette az eljárási illeték megfizetése alól, sérelmes döntést tehát a felperes terhére nem hozott.
A felperes alaptalanul fellebbezett, ezért mint pervesztes félnek a fellebbezési eljárásban felmerült költségeit saját magának kell viselnie.
(Legf. Bír. Gf. II. 30 256/1988. sz.)