adozona.hu
AVI 2008.11.118
AVI 2008.11.118
Az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontjában írt rendelkezés nem alkalmazható az ingatlan, illetve közlekedési eszköz vagy jármű bérbeadásánál [1992. évi LXXIV. tv. 15. § (5) bek. a) pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adónemben folytatott le ellenőrzést a felperesnél 2000. október-december, 2001-2004 adóévekre vonatkozóan. Határozatában 2 583 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 1 576 000 Ft adóhiánynak minősült. Megállapított továbbá 165 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést, valamint 262 000 Ft adóbírságot és 522 000 Ft késedelmi pótlékot írt elő. Megállapította, hogy a felperes egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtott egy németországi székhelyű gazdaság...
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az Áfa tv. 15. § (1) bekezdésére figyelemmel a teljesítés helye belföldön volt, így a 28. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű áfa-fizetési kötelezettség terhelte a jogügyletet.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát kérte azzal, hogy devizakülföldivel kötött szerződés jött létre, és az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontja értelmében adó-megállapításnak nincs helye, mivel a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő tevékenységének székhelye határozza meg, amely a Német Szövetségi Köztársaság.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felek eltérő jogi álláspontjára figyelemmel először a felperes és a külföldi cég között létrejött szerződés valódi tartalma szerinti minősítését végezte el. A bizonyítékokat mérlegelve megállapította, hogy a felperes az általa nyújtott szolgáltatást helyesen sorolta be az SZJ 55.12.10 szállodai szolgáltatás, étterem nélkül kategóriába, mivel a külföldi cég nem az egész ingatlant vette bérbe, hanem annak két szobáját szálláshelyként.
Az Áfa tv. 15. § (1) bekezdése, mint főszabály szerint a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, ennek hiányában lakóhelye határozza meg. A perbeli esetben a szolgáltatást nyújtó a magyarországi székhellyel rendelkező felperes.
Az Áfa tv. 15. § (2)-(8) bekezdései a főszabálytól eltérő módon határozzák meg az egyes szolgáltatástípusoknál a teljesítés helyét.
A felperes által hivatkozott Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontja értelmében a termék - kivéve az ingatlant - bérbeadásánál a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetőleg állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által nyújtott szálláshely szolgáltatás nem került felsorolásra az Áfa tv. 15. § (5) bekezdésében, így az (1) bekezdés szerinti főszabályt kell alkalmazni. Erre figyelemmel a felperes által megkötött jogügyletek teljesítési helye belföldön volt, ezért az Áfa tv. 1. §-a alapján az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni, ami a perbeli esetben a 28. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű általános forgalmi adó felszámítását jelenti.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet helyesen állapította meg, hogy a felperes az SZJ 55.12.10 szállodai szolgáltatás, étterem nélkül szolgáltatást nyújtotta, ugyanakkor tévedett, amikor nem tartotta alkalmazhatónak az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontját a teljesítés helyének meghatározásánál. Mindenfajta idegen dolog "használata" termékként szolgáltatásnyújtás (bérlet), de nem termékértékesítés, mivel nem jár tulajdonosváltozással. A szálláshely szolgáltatás tehát termék, mint ilyen az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontja szerint bérelhető, ez történt a perbeli esetben is.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A perbeli szerződés minősítésével kapcsolatban a felek között vita volt, az elsőfokú bíróság ítéletében a bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes helyesen sorolta be a szolgáltatást az SZJ 55.12.10 szállodai szolgáltatás, étterem nélkül kategóriába. Mivel ezt a szerződésminősítést a peres felek felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, a Legfelsőbb Bíróság ennek alapján vizsgálta a teljesítés helyének meghatározását.
Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az Áfa tv. 15. § (1) bekezdése, mint főszabály alapján a szolgáltatás teljesítésének helyeként - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Az Áfa tv. 15. § (2)-(5) bekezdései határozzák meg az eltéréseket, így vizsgálni kell, hogy a felperes által nyújtott szolgáltatás itt felsorolásra kerül-e vagy sem. Ez a felsorolás ugyanis - az eltérő jellegből következően - taxatív felsorolás, vagyis, ha a felperes által nyújtott szolgáltatás a (2)-(5) bekezdés alá nem sorolható, így esetében az (1) bekezdés szerinti főszabályt kell alkalmazni.
Az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontja a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye stb. alapján határozza meg termék bérbeadásánál. Nem alkalmazható ez a szabály az ingatlan, illetve közlekedési eszköz vagy jármű bérbeadásánál. Az elsőfokú bíróság szerződésminősítése érdekében a felperes nem ingatlant adott bérbe, hanem étterem nélküli szállodai szolgáltatást végzett. Esetében az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontjában megfogalmazott kivétel nem alkalmazható. Ugyanakkor helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes tevékenységét az Áfa tv. 15. § (5) bekezdése nem sorolja fel, így az (1) bekezdés szerinti főszabályt kell alkalmaznia.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságánál, hogy történt-e termék bérbeadás. A Legfelsőbb Bíróság megállapította e körben, hogy az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés a) pontját nem lehet minden idegen dolog - használata - esetében alkalmazni, csak a termék bérbeadásánál. Idegen dolog használata természetesen nemcsak bérbeadás útján valósulhat meg, a Ptk. más használati jogosultságot is nevesít (pl. haszonélvezet).
A felperes gondolatmenetével szemben a szálláshelynyújtás, mint szolgáltatás nem termék. A termék, azaz a dolog a szálláshely, (perbeli esetben a panzióban lévő szoba) és ennek használatára nyújtott szolgáltatást a felperes. A szolgáltatásnyújtás, mint magatartás azonban nem objektivizálódott, nem lett belőle termék, mint ahogy azt a felperes gondolatmenete tartalmazza.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes által nyújtott szolgáltatást az Áfa tv. 15. § (2)-(5) bekezdései nem tartalmazzák, így esetében az (1) bekezdés szerinti főszabály alkalmazandó. Így a belföldön nyújtott szolgáltatásra figyelemmel az Áfa tv.-t kell alkalmazni, vagyis a felperes által nyújtott szolgáltatás általános forgalmi adófizetési kötelezettség alá esett.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.206/2006.)