EH 2009.2007

Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetése lakóingatlan megváltási ár ellenében történő átruházásával valósult meg, újabb lakóingatlan megszerzésekor - a törvényi feltételek teljesültsége esetén - alkalmazható a cserepótló illetékkedvezmény [1990. évi XCIII. tv. 21. §, 25. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes és a házastársa 2005. február 23-án házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, amelyben rendelkeztek többek között arról, hogy a belterület 2722/4 hrsz.-ú, 1/2-1/2 arányban a tulajdonukat képezett, lakóház és udvar megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: lakóház) 14 490 000 Ft értékben a feleség, míg a 2324/A/7 hrsz.-ú, üzlethelyiség megjelölésű ingatlan, egy gépkocsi, hat db gépkocsinyeremény-betétkönyv, közös készpénz megtakarítás, összesen: 14 490 000 Ft értékben...

EH 2009.2007 Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetése lakóingatlan megváltási ár ellenében történő átruházásával valósult meg, újabb lakóingatlan megszerzésekor - a törvényi feltételek teljesültsége esetén - alkalmazható a cserepótló illetékkedvezmény [1990. évi XCIII. tv. 21. §, 25. §].
A felperes és a házastársa 2005. február 23-án házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, amelyben rendelkeztek többek között arról, hogy a belterület 2722/4 hrsz.-ú, 1/2-1/2 arányban a tulajdonukat képezett, lakóház és udvar megjelölésű ingatlan (a továbbiakban: lakóház) 14 490 000 Ft értékben a feleség, míg a 2324/A/7 hrsz.-ú, üzlethelyiség megjelölésű ingatlan, egy gépkocsi, hat db gépkocsinyeremény-betétkönyv, közös készpénz megtakarítás, összesen: 14 490 000 Ft értékben a felperes kizárólagos tulajdonába került.
A felperes, mint állagvevő, és a szülője, mint haszonélvezeti jogot vevő, a 2005. december 10. napján kelt adásvételi szerződéssel a 597/1 hrsz.-ú, M. u. 4/B szám alatti házas ingatlant (a továbbiakban: házas ingatlan) 15 000 000 Ft vételárért megvásárolták. A szerződésben a felperes kijelentette, hogy az "eddigi lakásrészét házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímen elidegenítette és az ebből, valamint a vásárlásból származó illetékkedvezményt ezúton igényli".
A Megyei Illetékhivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2006. július 24. napján kelt határozatával - egyebek mellett - a felperes terhére a házas ingatlan vásárlása után 10 500 000 Ft illetékalap, 2%-os, illetve 6%-os illetékkulcs alapján 518 000 Ft vagyonszerzési és 3000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket szabott ki, továbbá az egy éven belül eladott lakástulajdona értékének illetékkiszabás során történő figyelembe vételére irányuló kérelmét elutasította. Indokolása szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. §-ának (5) bekezdésében szabályozott úgynevezett "cserétpótló vétel" kedvezmény a vagyonszerzésre nem alkalmazható, mert a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés szerint a felperes részéről nem történt értékesítés, csak a közös vagyon megosztása.
A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2006. október 20. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében kifejtett álláspontja szerint a hatóság az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat illetékfizetési kötelezettsége körében jogsértő módon nem alkalmazta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint a házastársi vagyonközösség megosztása során az értékazonosság biztosítása érdekében a felperes javára pénzátadásra került sor, amelynek tényét az alperes elmulasztotta értékelni és a jogkövetkezményét sem vonta le. Az új eljárásban a hatóság a felperes kérelmében megjelölteket köteles megvizsgálni, és az illeték kiszabása körében elbírálni.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti az Itv. 21. §-ának (5) bekezdését, 25. §-ának (2) bekezdését.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A közös tulajdon megszüntetése esetén az illetékezés szabályait az Itv. 25. §-a tartalmazza. A (2) bekezdés szerint a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az esetleges értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A felperes nem azért fordult az illetékhatósághoz, mert a házastársi vagyonközösség megszüntetése alapján illetékköteles értékkülönbözethez jutott, e jogszabály helyett a házas ingatlan megvásárlásának illetékügyében az Itv. 21. §-ának (5) bekezdését kívánta alkalmazni.
A lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékét az Itv. 21. §-a szabályozza. Az (5) bekezdés értelmében lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A felperes az általa vásárolt házas ingatlan és a házastársi vagyonközösség megszüntetésével tulajdonából kikerült lakóház 1/2 része forgalmi értékének a különbözete alapján kívánt illetéket fizetni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 31. §-ának (5) bekezdése értelmében a házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség) a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A közös tulajdon megszüntetése a Ptk. 148. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján történhet természetbeni megosztással, magához váltással és a közös tulajdon tárgyának értékesítésével. Magához váltás esetén mindegyik tulajdonostársa csak az általa megszerzett rész ellenértékét köteles megfizetni. Az ellenértéket a közös tulajdonban álló dolognak a közös tulajdon megszüntetésekor fennálló forgalmi értékéből kiindulva kell meghatározni. A házastársi közös tulajdont képező lakóingatlan közös tulajdonának forgalmi értéken történő megszüntetése megváltással, az ingatlan ellenérték fejében történő értékesítését, a tulajdoni hányad átruházását is jelenti, amely az illetékkiszabás szempontjából tartalmában azonos az adásvételi szerződéssel.
A felperes lakóházának - a házassági vagyonközösség megszüntetése során megváltási ár ellenében - a volt házastársára történt átruházása lehetővé teszi az újabb lakásingatlana megvásárlása esetén a forgalmi értékkülönbözet megállapítását. Ebből következően a perbeli jogügyletekhez kapcsolódó vagyonátruházási illeték kiszabása során a felperes igényt tarthat az Itv. 21. §-ának (5) bekezdésében szabályozott illetékkedvezmény alkalmazására. Az illetékhatóság ezzel ellentétes álláspontja téves.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján - az indokolás teljes körű megváltoztatásával - hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 39.119/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.