BH+ 2008.11.521

Reformatórius jogkör hiányában a téves szakhatósági állásfoglaláson alapuló határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése esetén a szakhatóság kötelező tartalmú döntés hozatalára nem kötelezhető, de a bíróság előírhatja bizonyítékok értékelésével indokolt szakhatósági állásfoglalás kiadását [1957. évi IV. tv. 20. §, 62. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A V. Bányakapitányság 2000. április 5-én a felperes tulajdonában álló bányatelek megállapítása tárgyában határozatot hozott. A bányatelek területe 252 ha 4998 m2. A felperes részére a Környezetvédelmi Felügyelőség H-16149-8/2000. számú határozatával határozatlan időre környezetvédelmi engedélyt adott. A felperes a bányatelken kavicsbányát üzemeltet.
A felperes 2004. december 29-én kérte a kavicsbánya 2005-2009. évekre vonatkozó kitermelési műszaki-üzemi tervének - továbbiakban MÜT - jóváhagy...

BH+ 2008.11.521 Reformatórius jogkör hiányában a téves szakhatósági állásfoglaláson alapuló határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése esetén a szakhatóság kötelező tartalmú döntés hozatalára nem kötelezhető, de a bíróság előírhatja bizonyítékok értékelésével indokolt szakhatósági állásfoglalás kiadását [1957. évi IV. tv. 20. §, 62. §]
A V. Bányakapitányság 2000. április 5-én a felperes tulajdonában álló bányatelek megállapítása tárgyában határozatot hozott. A bányatelek területe 252 ha 4998 m2. A felperes részére a Környezetvédelmi Felügyelőség H-16149-8/2000. számú határozatával határozatlan időre környezetvédelmi engedélyt adott. A felperes a bányatelken kavicsbányát üzemeltet.
A felperes 2004. december 29-én kérte a kavicsbánya 2005-2009. évekre vonatkozó kitermelési műszaki-üzemi tervének - továbbiakban MÜT - jóváhagyását.
A V. Bányakapitányság határozatával a műszaki-üzemi tervet jóváhagyta.
A határozat ellen a perben nem álló egyesület fellebbezett és az alperes a többször megismételt másodfokú eljárás eredményeként, a megyei bíróság 5.K.20.194/2006/6. számú jogerős ítélete útmutatása szerint bevonta az eljárásába az (a jelen per beavatkozóját), aki a 2006. augusztus 9-én kelt szakhatósági állásfoglalásában a MÜT jóváhagyásához nem járult hozzá azzal, hogy a helyszíni szemle, a bevont ornitológiai és a bányászati szakemberek véleményének megismerése után "sem állapítható meg teljes tényállás", ezért megalapozott szakhatósági döntés nem hozható. A közigazgatási eljárás során kirendelt ornitológiai szakértő - Dr. J. F. - szakvéleményében arra a megállapításra jutott, hogy a megfigyelési térkép szerint a fokozottan védett besorolású túzok jelenleg nem használja a bányaterület közvetlen környezetét, de az a túzok előfordulási területének peremterülete. A szakértő a kavicsbánya működése esetére a védett állatfaj védelme érdekében javaslatokat tett a káros hatások csökkentésére, azonban a szakhatóság ennek ellenére nem látott lehetőséget a hozzájárulás megadásához.
Az alperes a 2006. szeptember 11-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és a felperes 2005-2009. évekre vonatkozó MÜT kérelmét elutasította. Határozata indokolása szerint a hatóság a másodfokú szakhatóság álláspontjával nem ért egyet, de ahhoz kötve van, azt nem bírálhatja felül, ezért a szakhatósági hozzájárulás hiányában a kérelmet el kellett utasítania.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolása szerint a bányatelek a N. területbe tartozik, ahol különösen védendő fajok és azok élőhelyének megőrzése alapvető feladat. Erre tekintettel vizsgálni kellett, hogy a másodfokú szakhatóság a hozzájárulását jogszerűen tagadta-e meg. A szakhatósági állásfoglalás az alperes által nem, de a bíróság által felülvizsgálható. A megállapítás szerint a szakhatóság bár bizonyítási eljárást folytatott le, de a bizonyítékokat nem értékelte, a tényállást nem állapított meg, ezért a szakhatóság állásfoglalásának elutasítási indoka nem fogadható el. A szakhatóságnak a lefolytatott bizonyítás eredménye alapján indokolt és a bizonyítékokat értékelő szakhatósági állásfoglalást kellett volna adnia. Mindezek alapján az új eljárásra előírta az alperes eljárásában közreműködő természetvédelmi szakhatóságnak, hogy a bizonyítékok helyes értékelésével adja meg a szakhatósági hozzájárulást a MÜT-höz, az alperes ezt követően hozza meg a felperes számára kedvező határozatot.
A jogerős ítélet ellen az alperesi beavatkozó és az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét a Kfv.2. számú végzésével hivatalból elutasította.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 339. § (1) bekezdését, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 73. § (1) bekezdését, mert a bíróság útmutatást a szakhatóság részére nem adhat. A szakhatósági állásfoglalásuk megalapozott volt, mert a kavicsbánya működése a túzok túlélési esélyeit jelentősen korlátozná, a faj kipusztulna, amely a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi érdekeket súlyosan sértené. Az új eljárásban kedvező szakhatósági állásfoglalás nem adható ki. Indítványozta jogegységi határozat meghozatalát a Pp. 274. § (5) bekezdésére hivatkozással.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a jogerős környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, jóhiszeműen szerzett jogai nem vonhatók meg.
A felülvizsgálati eljárás során az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be. A Legfelsőbb Bíróság a jogutódlásról a Pp. 328. § (1) bekezdése és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a alapján határozott.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nagyobb részt alaptalan.
Alaptalanul hivatkozott az alperesi beavatkozó arra, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 339. § (1) bekezdését és az Áe. 73. § (1) bekezdését megsértette, amikor az alperesi határozatot - erre okot adó jogszabálysértés hiányában - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperesi kérelem, azaz a kavicsbánya 2005-2009. évekre vonatkozó kitermelési műszaki-üzemi terve vizsgálata során a megismételt eljárásban az alperes és az alperesi beavatkozó részére helyszíni szemle tartásával, ornitológiai és bányászati szakemberek szakvéleményének beszerzésével valamennyi olyan bizonyíték a rendelkezésére állt, amelynek alapján érdemben elbírálható, eldönthető volt, hogy a bányászati tevékenység károsítja-e, zavarja-e a védett állatfaj életét, korlátozza-e életterét. Mindebből következően téves volt az a szakhatósági állásfoglalás, amely a hozzájárulását azzal az indokkal tagadta meg, hogy a tényállás nem tisztázható. Az alperes az Áe. 20. §-a és 62. § (3) bekezdése alapján a szakhatóság állásfoglalásához kötve van, ezért a téves szakhatósági állásfoglaláson alapuló alperesi határozatról a perben a bíróság jogszerűen állapította meg azt, hogy az jogszabálysértő.
A Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a bíróságnak - reformatórius jogkör hiányában - jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséről kell döntenie és a közigazgatási hatóságot új eljárásra kell köteleznie.
Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra adott iránymutatása kiterjedt arra is, hogy az alperesi beavatkozó, azaz a természetvédelmi szakhatóság milyen tartalmú döntést hozzon. Ez a szakhatóság számára kötelező tartalommal hozandó döntésre vonatkozó előírás jogsértő. A Legfelsőbb Bíróság - a Legfelsőbb Bíróság Elvi Határozatainak 2004. évi Gyűjteményében 1160. számon közzétett - elvi határozatában kimondta, hogy ha a közigazgatási perben eljáró bíróságnak nincs megváltoztatási jogköre, nem mondhatja ki a közigazgatási szervet új eljárásra kötelező ítéletében, hogy a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az elvi határozatból következően a bíróság nem írhatja elő azt sem, hogy a szakhatóság a megismételt eljárásban milyen tartalmú szakhatósági állásfoglalást adjon.
Arra azonban lehetősége van, hogy a bíróság az első ízben a perben támadható szakhatósági állásfoglalás vizsgálata során - a bizonyítási eljárása eredményeként - megállapítsa, hogy a szakhatóság tévesen nem foglalt állást, mert az állásfoglalás kialakításához valamennyi tényállási elem tisztázott volt, minden releváns bizonyíték rendelkezésre állt, további bizonyítási eljárásra nem volt szükség, ezért mulasztott a szakhatóság, amikor a bizonyítékok értékelése nélkül, a tényállás megállapíthatóságának hiányára hivatkozással érdemi állásfoglalását nem alakította ki, hozzájárulását akár feltételekkel nem adta meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy ugyan a szakhatóság az új eljárásban meghatározott tartalmú döntés hozatalára nem utasítható, de az elvárható, és erre utasítható is a szakhatóság, hogy valamennyi bizonyíték érdemi vizsgálata és értékelése után - akár feltételekkel - kötelező előírásokkal szakhatósági állásfoglalást adjon ki.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a kereset elutasítását kérte, azaz az ítélet érdemi döntésével sem értett egyet. A Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati kérelmét ebben a körben alaptalannak találta, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok a hivatkozott jogsértést nem támasztották alá.
Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében jogegységi határozat meghozatalát is kérte a Pp. 274. § (5) bekezdésére hivatkozással. Jogegységi eljárás lefolytatásának csak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben van helye, a perbeli esetben ezek a feltételek nem álltak fenn.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az ítélet indokolási részéből mellőzte az alperesi beavatkozó részére az új eljárásban hozandó szakhatósági állásfoglalás kötelező tartalmára vonatkozó előírást. (Legf.Bír. Kfv.II.39.083/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.