AVI 2008.5.55

A Fa. törvény nem zárja ki az önkormányzatnak azt a jogát, hogy kiadásokban egyéni és utólagos elbírálás alapján hozzájáruljon (1991. évi LXXVIII. tv. 12. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adóhatóság kiutalás előtti ellenőrzést végzett a felperesnél 2004. január hónapra a fogyasztói árkiegészítés visszaigénylésével kapcsolatosan.
Az ellenőrzés eredményeképpen meghozott 2005. január 14-én kelt elsőfokú határozat a felperes által igényelt 6 245 000 forint fogyasztói árkiegészítést jogosulatlannak ítélte, és annak kiutalását elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 2005. április 25-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. ...

AVI 2008.5.55 A Fa. törvény nem zárja ki az önkormányzatnak azt a jogát, hogy kiadásokban egyéni és utólagos elbírálás alapján hozzájáruljon (1991. évi LXXVIII. tv. 12. §)
Az adóhatóság kiutalás előtti ellenőrzést végzett a felperesnél 2004. január hónapra a fogyasztói árkiegészítés visszaigénylésével kapcsolatosan.
Az ellenőrzés eredményeképpen meghozott 2005. január 14-én kelt elsőfokú határozat a felperes által igényelt 6 245 000 forint fogyasztói árkiegészítést jogosulatlannak ítélte, és annak kiutalását elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 2005. április 25-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozati megállapítások szerint a felperesi társaságot S. Város Önkormányzata, az Á. Szolgáltató Kft., és R. P. magánszemély alapította. Tevékenységét 2003. április 22-én kezdte meg, mely helyi menetrendszerű autóbuszos személyszállítás volt. S. Város Önkormányzata és a felperes 2003. július 3-án megállapodást kötött, mely szerint a felperes az önkormányzat tulajdonát képező egyes vagyontárgyak (helyi kezelési közutak, buszmegállók, buszvárók) fokozott használata miatt a közterület használati díjat fizet, míg az önkormányzat vállalja ezen vagyontárgyak karbantartását, hó- és fagymentesítését, és amennyiben lehetséges a kivilágítást is megoldja.
2003. évben a polgármesteri hivatal a megállapodás szerint a közterület használat díját kiszámlázta és a befolyt bevételből, valamint az ingatlan bérbeadás (autóbusz tárolására) bevételéből finanszírozta a település nyugdíjas és tanuló kedvezményes bérlet jegyének az árát.
A Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét elfogadva S. Város Önkormányzat Képviselő Testülete 2004. március 9-i ülésén hatályon kívül helyezte azt a képviselő testületi határozatot, amely alapján az S. Kft. közterület-használatdíjat fizetett. A bérbeadásról szóló megállapodást 2004. március 12-én szüntették meg.
A megállapodások érvényességének idején a jelen adóvizsgálati időszakban 2004. január 15, 16, és 19-én az önkormányzat még finanszírozta a nyugdíjas- és tanulóbérletjegyek árát, a megfelelő számlázás azonban már elmaradt. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint a felperes egy hónapra átszámított értékesítési bevételének 98,2%-a a kedvezményes bérletek, 1,8%-a a teljesárú bérletek és menetjegyek értékesítéséből származott.
Az adóhatóság megállapította, hogy a jogügyletek valódi tartalmát vizsgálva az ügyletek létrejöttét a fogyasztói árkiegészítés igénylése motiválta.
A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy az adóhatóság olyan megállapítást tett a határozatában, amelynek a fogyasztói árkiegészítés igényléséhez nincsen köze. A fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fa. tv.) rendelkezéseinek megfelelt az igénylése. A jogait jóhiszeműen gyakorolta, a megállapodásban és a jogszabályban foglaltak szerint járt el.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság idézte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) 143. § (1) bekezdését, 2. § (1) és (2) bekezdését, és megállapította, hogy bár a felperes fogyasztói árkiegészítés iránti igénye formálisan megfelelt a Fa. tv. 6-7. §-ában írott feltételeknek, a felperesi társaság tulajdonosai és a felperes között azonban olyan finanszírozások történtek, amely konstrukció kizárólag a fogyasztói árkiegészítés igénybevétele érdekében történt. Így helytállóan hivatkozott az alperes a határozatában az Art. 2. §-ában írott rendeltetésellenes joggyakorlat tilalmára, és jogszerűen alkalmazta annak jogkövetkezményeit is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes elsősorban azt hangsúlyozta kérelmében, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzatnak mik a feladatai. Ez a törvény kimondja azt is, hogy a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei és anyagi lehetőségeitől függően, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon látja el. Ezért hangsúlyozandó, hogy Solt Város Önkormányzata az Ötv. rendelkezéseinek megfelelően a tömegközlekedés biztosítása érdekében hozta létre a felperesi társaságot, amelynek többségi tulajdonosa.
A felperesnek változatlanul az az álláspontja, hogy a Fa. tv. 2004. január 1. napjától hatályos rendelkezésének megfelelően folytatta gyakorlatát. Ugyanakkor nem vették figyelembe, hogy a felperes és az önkormányzat közötti szerződések mögött valódi gazdasági tartalom és teljesítés volt, amely a tömegközlekedési szolgáltatások teljesítésére, a tárgyi feltételek biztosítására irányult.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A nem vitás tényállás szerint a felperes a vizsgált időszakra vonatkozó bevallásában 6 305 000 forint fogyasztói árkiegészítést igényelt a kedvezményes helyi buszközlekedésére jogosító bérletek értékesítése kapcsán. Ennek alapja 1301 db 3 053 049 forint értékű kedvezményes bérletjegy eladása volt.
A Fa. tv. nem zárja ki az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy az érintettek kiadásaihoz egyéni és utólagos elbírálás alapján hozzájáruljanak, és azt sem, hogy a tömegközlekedés tárgyi feltételeit - szerződésekben rögzítetten - biztosítsák. A fogyasztói árkiegészítésnek azonban az a célja, hogy a közlekedési szolgáltatás-nyújtónak az utazási kedvezmény miatti bevétel kiesését a költségvetés terhére ellentételezze. Ezért az olyan megállapodások, ügyletek, egyéb cselekmények, amelyek az utazási szükségletektől függetlenül a fogyasztói árkiegészítés növelése után biztosítana piacot, vagy bevételt a szolgáltatónak, ellentétesek a fogyasztói árkiegészítés rendeltetésével.
Az 1998. január 1-jétől hatályos törvénymódosításoknak éppen az volt a célja, hogy kizárják a jogszabályi rendelkezéseknek meg nem felelő olyan bérletvásárlási lehetőségeket, amikor a többségi tulajdonuk révén közvetlenül érdekelt önkormányzatok az utazási szükségletektől független bérletvásárlások és konstrukciók révén piacot illetve bevételt teremtettek a szolgáltatónak. [1997. CVIII. törvény és az ehhez fűzött miniszteri indokolás Fa. tv. 12. § (3) bekezdése]
Az alperesnek és a bíróságnak nemcsak a fogyasztói árkiegészítés formai törvényi feltételeinek meglétét kellett vizsgálnia. Az Art. 1. § (1) bekezdése értelmében ugyanis kötelesek a szerződést, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint minősíteni.
Kétségtelen tény, hogy a perbeli esetben a törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv észrevétele alapján az önkormányzat 2004. március 12-én hatályon kívül helyezte a közterület-használati díj szedésével kapcsolatos korábbi rendelkezését, de eddig az időpontig érvényesek voltak a korábbi rendelkezések. Az, hogy az önkormányzat a megállapodások érvénybe maradásig terjedő időszakra a 2004. január 1-jétől kezdődően számlát már nem állított ki, az ügy érdemét már nem befolyásolta.
Az alperes és az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes eljárása az Art. 2. § (1) bekezdésében foglalt rendeltetés-ellenes joggyakorlás tilalmába ütközött, ezért a jogkövetkezményeket jogszerűen alkalmazták.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.040/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.