adozona.hu
AVI 2003.12.129
AVI 2003.12.129
Az adóalanyság nem függ attól, hogy a fél a vállalkozói tevékenységét formálisan megszünteti (1990. évi XCI. tv. 74. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes, aki a vállalkozói tevékenysége megszüntetését követően az üzletében, amelyet bérbeadás céljából hetente két-három alkalommal mintegy három órán át nyitva tartott, a megmaradt 423 204 forint értékű árukészletéből nyugta nélkül értékesített. A felperest emiatt az alperes határozatával 50 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A bíróság jogerős ítéletével helyt adott a felperes keresetének és az alperes határozatát az elsőf...
AVI 2003.12.129 Az adóalanyság nem függ attól, hogy a fél a vállalkozói tevékenységét formálisan megszünteti (1990. évi XCI. tv. 74. §)
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes, aki a vállalkozói tevékenysége megszüntetését követően az üzletében, amelyet bérbeadás céljából hetente két-három alkalommal mintegy három órán át nyitva tartott, a megmaradt 423 204 forint értékű árukészletéből nyugta nélkül értékesített. A felperest emiatt az alperes határozatával 50 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.A bíróság jogerős ítéletével helyt adott a felperes keresetének és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Azt az álláspontot alakította ki, miszerint nyugtaadási kötelezettség az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áft.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységet folytató 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanyt terheli. A kiskereskedelmi tevékenység esetében a gazdasági tevékenység fogalmába a belkereskedelemről szóló módosított 1978. évi I. törvény (Bt.) 7. §-a szerint a beszerzés is beletartozik. E szabály alapján arra a következtetésre jutott, hogy az árubeszerzést már nem végző felperes tevékenysége nem kiskereskedelmi tevékenység, amelyből következően a felperes tevékenysége nem az Áft. 5. § (1) bekezdése szerinti gazdasági tevékenység, ezért a pénzbírságot kiszabó határozat jogsértő volt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet figyelemmel az Áft. 5. § (1) bekezdésében valamint 6. § (1) bekezdésében foglaltakra az Áft. 4. § (1) bekezdésébe ezzel összefüggésben az Áft. 43. § (1) bekezdésébe ütközik. Érvei szerint a Bt. szabálya alapján az Áft. alkalmazása nem szűkíthető.
A felperes - fenntartva a perben előadottakat - a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem kapcsán elsőként arra utal, hogy a Pp. XX. fejezete szerinti eljárásban a bíróságnak az a feladata, hogy a felek közötti közigazgatási jogviszonyban hozott közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálja. A vizsgálat tárgya, a közigazgatási határozat, amely a közigazgatási jogviszony alanyai: az ügyfél és a közigazgatási hatóság közötti közigazgatási jogviszonyból eredő jogokról és kötelezettségekről rendelkezik, amelyeket - önálló, a közigazgatási jogágba tartozó - ezen belül is az adott jogviszony tekintetében - speciális pénzügyi, adójogi anyagi és eljárási szabályok határoznak meg. A bíróság ezért a felek közötti közigazgatási jogviszonyban ezen anyagi és eljárási jogszabályok érvényesülését vizsgálja és csak ezeknek hiányában, másodlagosan és mögöttesen fordulhat más jogágak szabályaihoz.
A jelen perben a felek közötti közigazgatási - ezen belül adójogi - jogviszonyában eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes az Áft. 4. § (1) bekezdése alapján adóalanynak, tevékenysége az Áft. 5. § (1) szerinti gazdasági tevékenységnek illetve a 6. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésnek minősül-e. Köteles-e a felperes az Áft. 43. § (1) bekezdés b) pontja alapján a készletből történt értékesítéskor nyugta adására, ezzel összefüggésben jogszerű-e az Árt. 74. § (12) és (4) bekezdése szerinti bírság kiszabása. Az alperes határozatának és a felperes magatartásának jogszerűsége tehát az Áft. továbbá az Art. rendelkezései tükrében vizsgálható és nem a Bt. szabályai szerint.
Az Áft. 4. § (1) bekezdése szerint adóalany az a természetes személy, aki saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Az 5. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység. A 6. § (1) bekezdése meghatározza a termékértékesítés fogalmát, amely szerint az a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. A 43. § (1) bekezdése b) pontja alapján az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről egyszerűsített számlát kibocsátani. Az Art. 74. § (12) bekezdése kimondja hogy, ha az adózó az egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja a (14) bekezdés szerinti mulasztási bírsággal sújtható.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes hetente több alkalommal több órán át, tehát rendszeresen; a megmaradt készletéből, ellenérték fejében azaz bevétel szerzése érdekében, tehát üzletszerűen adott el, azaz végzett termékértékesítést, amellyel kimerítette az Áft. 5. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység törvényi fogalmát. Attól függetlenül, hogy e tevékenység nem felel meg a Bt.-ben meghatározott kiskereskedelmi tevékenység fogalmának, az Áft. hatálya alá tartozó tevékenység, amelyet az Áft. 4. § (1) bekezdésében foglalt természetes személy, a felperes folytatott. A felperes adóalanyisága ezért a törvény fenti rendelkezései alapján megállapítható, amely nem függ attól, hogy a vállalkozói tevékenységét formálisan megszüntette. A felperest, mint adóalanyt az Áft. 43. § (1) bekezdése alapján nyugtaadási kötelezettség terhelte, amelynek megszegése miatt az alperes az Árt. alapján jogszerűen bírságolt.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes határozata jogszerű volt, ezért a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.187/2000.)