adozona.hu
EH 2008.1724
EH 2008.1724
A munkáltató a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló kérelmére köteles levonni a munkabéréből akkor is, ha a tagdíj összegét nem számszerűen, hanem egyéb, egyértelmű módon határozta meg írásbeli nyilatkozatában [Mt. 161. § (1) és (4) bekezdés, 1991. évi XXIX. törvény 1-2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a kérelmezett jogelődjével, a H. Rt.-vel szemben a munkaügyi bírósághoz fordult annak megállapítása végett, hogy a kérelmezett 2006. 02. 28-i intézkedése - mellyel megtagadta az emelt összegű érdekképviseleti tagdíj levonását - jogellenes, és kérelmezettet arra kérte kötelezni, hogy 2006. 04. 01-jétől havi 500 Ft tagdíjat vonjon le a szakszervezeti tagoktól. Előadta, hogy a kérelmezett azon munkavállalói nyilatkozatnak, miszerint "a TESZ mindenkori határozata szerinti tagdíjat von...
EH 2008.1724 A munkáltató a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló kérelmére köteles levonni a munkabéréből akkor is, ha a tagdíj összegét nem számszerűen, hanem egyéb, egyértelmű módon határozta meg írásbeli nyilatkozatában [Mt. 161. § (1) és (4) bekezdés, 1991. évi XXIX. törvény 1-2. §].
A kérelmező a kérelmezett jogelődjével, a H. Rt.-vel szemben a munkaügyi bírósághoz fordult annak megállapítása végett, hogy a kérelmezett 2006. 02. 28-i intézkedése - mellyel megtagadta az emelt összegű érdekképviseleti tagdíj levonását - jogellenes, és kérelmezettet arra kérte kötelezni, hogy 2006. 04. 01-jétől havi 500 Ft tagdíjat vonjon le a szakszervezeti tagoktól. Előadta, hogy a kérelmezett azon munkavállalói nyilatkozatnak, miszerint "a TESZ mindenkori határozata szerinti tagdíjat vonja le havonta" 2001 óta eleget tett, és 350 Ft összegű, majd 2004 márciusát követően 400 Ft tagdíjat vont le és utalt át a szakszervezetnek. A tagdíj 2006. 03. 01-jétől havi 500 Ft-ra módosult, ennek átutalását azonban a vállalat megtagadta és új egyéni nyilatkozatokat kívánt meg az összeg módosításához, továbbá a jövőre nézve naptári évenként is.A kérelmezett álláspontját fenntartotta és kérte a kérelem elutasítását.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett azon intézkedése, mellyel az emelt összegű tagdíj levonását 2006. 04. 01-jétől megtagadta, jogellenes. Ennek indokául azt fejtette ki, hogy a munkáltató éveken át teljesítette a levonást, tehát azt később nem tagadhatja meg, továbbá nem igényelheti a munkáltató minden évben külön nyilatkozat megtételét sem, figyelemmel arra, hogy a korábbi nyilatkozat nem meghatározott időre szólt.
A munkáltató fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését annyiban változtatta meg, hogy a kérelmezett intézkedése abban a részében jogellenes, amely szerint "az elkövetkező évek vonatkozásában a munkavállalói létszám magas fluktuációjára tekintettel minden év elején, még a januári munkabérek számfejtése előtt szíveskedjenek megismételni a dolgozók írásos nyilatkozatának beszerzését és kérem azt a Gazdasági Igazgatóság részére eljuttatni. Csak azoknak a munkavállalóknak a tagdíj levonását tudom biztosítani a munkabérből, akikre vonatkozóan ilyen tartalmú nyilatkozat áll a gazdasági igazgatóság rendelkezésére".
A végzés indokolása szerint a konkrét forintösszegre megadott megbízást kell a munkáltatónak teljesítenie. A munkáltatót a megbízási jogviszony megszűnéséig terheli az a kötelezettség, hogy az eredetileg összegszerűségében pontosított, munkavállalótól származó megbízást teljesítse mindaddig, amíg újabb pontos összegre vonatkozó megbízást nem kap a munkavállalótól.
A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A végzés azon állásfoglalását sérelmezte, amely szerint csak egy konkrétan számokkal meghatározott összegre szólhat a munkavállaló nyilatkozata, ennek módosulása esetén új nyilatkozat szükséges. Álláspontja szerint a munkavállalók a változásról hirdetmény és hírlevél útján értesülnek, a munkáltatót pedig kellő időben értesíti a szakszervezeti elnökség. A tagok nyilatkozata egyértelmű: az Elnökség mindenkori határozata szerinti tagdíj levonását és átutalását kérik.
A kérelmezett ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban tartását és a kérelmező perköltség megfizetésében marasztalását kérte. Álláspontja szerint a tagdíj mértékét a szakszervezet határozza meg, levonására azonban csak akkor köteles a munkáltató, ha a megbízás az 1991. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek megfelel, vagyis határozott összegként szerepel, amiből az is következik, hogy az összegszerűségre nézve a szakszervezet közlése a munkáltatóval szemben nem irányadó.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme a következők szerint alapos.
A törvény értelmében a munkabérből levonásnak egyebek mellett a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. Ez irányadó a szakszervezeti tagdíj levonására is (Mt. 161. § (1) és (4) bekezdése). A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény értelmében a munkáltató a munkavállaló írásbeli kérelmére a munkabérből a tagdíjat köteles levonni és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet javára a kérelemben meghatározott összeget átutalni (1. §), a munkáltató köteles a megbízás megszűnéséig a tagdíjat levonni és az érdekképviseletnek kifizetni vagy átutalni (2. §).
A tagdíj többféleképpen határozható meg (egy vagy több, illetve emelkedő összegben, esetleg kulcs, vagy más tényező szerint), ehhez képest a kérelemben meghatározott összegen nemcsak számszerűen, hanem egyéb módon egyértelműen meghatározott tagdíjat is érteni kell, mindegyik levonása teljesítésére köteles a munkáltató.
Ebből következően a törvény szerint a munkavállaló rendelkezésének kell eleget tennie a munkáltatónak. Az adott esetben a kérelmezett is ennek megfelelően járt el a vitatott intézkedést megelőzően éveken át a munkavállalók egyértelmű kérelme alapján, annak teljesítését jogszerűen nem tagadhatta meg.
Ennek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.887/2006.)