BH 2008.6.164

Két község polgármesteri hivatala megszűnése folytán az egyiknél szervezett körjegyzőség látja el a feladatokat - Ez a tény kellő indokul szolgál az egyik jegyző jogviszonyának megszüntetésére [Ktv. 17. § (1) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását és a II. rendű alperes jogkövetkezményként tizenkét havi átlagkereset, valamint elmaradt munkabér megfizetésére kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az I. rendű alperessel szembeni kereset tekintetében a pert megszüntette és kimondta a felperes közszolgálati jogviszonya megszűnésének jogellenességét. Kötelezte a II. rendű alperest négyhavi átlagkereset, 1 712 417 forint elmaradt átlagkereset és kam...

BH 2008.6.164 Két község polgármesteri hivatala megszűnése folytán az egyiknél szervezett körjegyzőség látja el a feladatokat - Ez a tény kellő indokul szolgál az egyik jegyző jogviszonyának megszüntetésére [Ktv. 17. § (1) bekezdés].
A felperes a keresetében a munkáltatói felmentés jogellenességének megállapítását és a II. rendű alperes jogkövetkezményként tizenkét havi átlagkereset, valamint elmaradt munkabér megfizetésére kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az I. rendű alperessel szembeni kereset tekintetében a pert megszüntette és kimondta a felperes közszolgálati jogviszonya megszűnésének jogellenességét. Kötelezte a II. rendű alperest négyhavi átlagkereset, 1 712 417 forint elmaradt átlagkereset és kamata megfizetésére.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint 2004. december 30-án Sz. Nagyközség és M. Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei körjegyzőség alapításáról döntöttek azzal, hogy az Sz. Nagyközség Önkormányzat jegyzője látja el a körjegyzői feladatokat. Ugyanezen a napon M. Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatalt megszüntette akként, hogy a jogutód Sz. Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. A képviselő-testület határozatával döntött a felperes jegyzői jogviszonya megszüntetéséről körjegyzőség alapítása miatt a Ktv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogviszony megszüntetéséről szóló, a polgármester által aláírt határozat nem tartalmaz indokolást, ezért az a Ktv. 17. § (3) bekezdése alapján jogellenes. Amennyiben a határozatban foglalt indokolás értékelhető lenne, az sem felelne meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a Ktv. 17. § (1) bekezdés b) pontja a perbeli esetre nem irányadó.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
A jogerős ítéletben foglaltak szerint a munkáltató intézkedése folytán a bíróság azt vizsgálhatja, hogy az abban felhozott indok valós-e, okszerű-e, azaz a Ktv. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint megszűnt-e az a tevékenysége a közigazgatási szervnek, amelynek körében a felperest foglalkoztatták. Mivel az m.-i Polgármesteri Hivatal jogutód megállapítása mellett szűnt meg, tevékenységét jelen per II. rendű alperese folytatja, a felmentés indoka tehát nem tekinthető valósnak. A szankció mértékének megállapítása során kifejtette, hogy a felperes tisztában volt a szervezeti átalakítással és a vele szemben hozott intézkedés csupán formai okból jogellenes.
A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, a felperes keresetének elutasítását és perköltség fizetésre kötelezését kérte. Hivatkozása szerint a jegyző átvételére nem került sor, mivel ez a tisztség már betöltött volt. A határozat részleges munkajogi jogutódlásról rendelkezik, így a jegyző tekintetében jogutódlás hiányában a II. rendű alperes "nem lehet jogalany". Megalapozatlan a munkaügyi bíróságnak az új körjegyzőség létrehozására vonatkozó jogkövetkeztetése, és az indokolás nem világos. A II. rendű alperes további érvelése szerint az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentésben nem, vagy tévesen hivatkozott a jogszabályokra, a felmentést nem teszi jogellenessé.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hivatkozása szerint a felmentés indokolást nem tartalmazott, ez önmagában annak jogellenességét eredményezi, de a felmentés téves jogszabályi megjelölést is tartalmazott.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperesnek mint M. jegyzőjének jogviszonya 2004. december 31-ével azért szűnt meg, mivel az önkormányzat képviselő-testülete és Sz. Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete körjegyzőség létrehozásáról határozott, ahol jegyzőként nem a felperest, hanem Sz. jegyzőjét kívánta foglalkoztatni. M. Község Önkormányzatának határozatát, amely a körjegyzőség alakításáról szólt, a felperes írta alá mint jegyző. A felperes csatlakozó fellebbezésében, illetve fellebbezési ellenkérelmében maga is azt állította, hogy tisztában volt az átszervezéssel, tudta a körjegyzőség létrehozását, csupán arra hivatkozott, hogy "az tűnt volna logikusnak, hogy én maradok körjegyzőnek".
Adott tényállás mellett a fentiekre figyelemmel tévedtek az eljáró bíróságok amikor arra az álláspontra helyezkedtek, miszerint a jegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló határozat nem tartalmazott indokolást, ezért az jogellenes. A képviselő-testületi határozat ugyanis egyértelműen rögzíti a körjegyzőség létrehozását és azt, hogy a felperes jogviszonyának megszüntetését ez indokolja. A felperes tisztában volt azzal, hogy a jegyzői feladatokat a jövőben csak az egyik személy láthatja el a körjegyzőségre figyelemmel, így további részletező indokolás nélkül is ismerte jogviszonya megszüntetésének okát.
Mint arra az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott, a jogellenesség vizsgálata szempontjából a felmentés indokolásában írt tényállásnak van jelentősége. Ezért nem érinti a felmentés jogszerűségét az, ha az irat nem, vagy tévesen hivatkozik a jogszabályra (BH 2001/3/142.). A jegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló határozat alapján megállapítható volt, hogy azt mi indokolta, így a jogszabály esetleges téves feltüntetése sem teszi jogellenessé a munkáltató intézkedését.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét nem érintette, nem vizsgálta, egyebekben azt hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította [Pp. 275. § (4) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.105/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.