adozona.hu
BH+ 2005.12.573
BH+ 2005.12.573
Az átsorolás a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére tekintettel csak az azt igazoló oklevél bemutatását követően igényelhető, feltéve, hogy a köztisztviselő a szakképesítési előírásoknak megfelel [Ktv. 26. § (2) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a 2001. június 11-étől 2001. szeptember 30-áig terjedő időre 290 435 forint elmaradt illetmény, késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság a keresetet megalapozatlannak találta és elutasította. A tényállás szerint a felperes jogviszonya az alperesnél munkajogi jogutódlás folytán jött létre 1999. január 1-jén, adóügyi ellenőr (revizor) munkakörben. A felperes ekkor távközlési technikusi iskolai végzettséggel rendelkez...
A munkaügyi bíróság a keresetet megalapozatlannak találta és elutasította. A tényállás szerint a felperes jogviszonya az alperesnél munkajogi jogutódlás folytán jött létre 1999. január 1-jén, adóügyi ellenőr (revizor) munkakörben. A felperes ekkor távközlési technikusi iskolai végzettséggel rendelkezett, amely a munkakörére előírt képesítési követelménynek nem felelt meg, ezért az alperes 2001. április 6-án a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítés megszerzésére kötelezte. A felperes a Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán a szakképesítés megszerzése érdekében a tanulmányait megkezdte, és egyben bejelentette, hogy 2001. június 11-én felsőfokú végzettséget (személyügyi vezető főiskolai diplomát) szerzett. A bíróság a Ktv. 26. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapította, hogy, mivel a felperes a feladatkörére meghatározott szakképesítéssel nem rendelkezett, nem felelt meg a törvényben megkívánt egyéb feltételeknek, ezért az alperes jogszabálysértés nélkül mellőzte az I. besorolási osztályba való átsorolását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 186 552 forintot és ennek késedelmi kamatát, valamint 15 500 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban téves jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal az okfejtésével, hogy a Ktv. 26. §-ának a 2001. július 1-je előtt hatályos (2) bekezdése az egyéb feltételek alatt a szakképesítési előírásoknak való megfelelést kívánta meg. Álláspontja szerint a Ktv. 23. §-a alapján a felperest az I. besorolási osztályba való besorolás megillette, miután felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. A megyei bíróság ezt az álláspontját a Ktv. 26. § (2) bekezdését módosító 2001. évi XXXV. törvény 26. §-ához fűzött miniszteri indokolással és a hatályba léptető rendelkezéssel indokolta.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Ktv. 7. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltakat. Az adóügyi ellenőrzési feladatkör ellátásához a kormányrendelet által megkívánt követelmény a középiskolai végzettség és közgazdasági érettségi, vagy pénzügyi-számviteli szakképesítés. A felperes ezek egyikével sem rendelkezett, ezért hiába szerzett felsőfokú végzettséget, a Ktv. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt alkalmazási feltételeknek nem felelt meg. Hangsúlyozta, hogy a felperes mind ez ideig nem bocsátotta rendelkezésére a személyügyi szervező végzettségét igazoló oklevelet.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
1. A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes a munkáltatónak a 2001. június 14-én kelt igazolást nyújtotta be, amelyben a P.-i Tudományegyetem Természettudományi Kar Felnőttképzés és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Tanulmányi Osztálya igazolta a személyügyi szervező szakos hallgató 2001. június 11-én letett sikeres záróvizsgáját. Felperes csupán állította, hogy utóbb az oklevelét bemutatta a munkáltatónak, de ezt nem bizonyította az alperes ezzel ellentétes előadásával szemben. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a munkáltató felhívásának nem tett eleget, nem vitte be az iskolai végzettséget - az 1993. évi LXXX. törvény 97. § (1) bekezdése alapján - tanúsító okiratot, oklevelet, és ilyet a perben sem csatolt.
Az előbbiek alapján megállapítható, hogy az alperes a perben, illetve felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott a felsőfokú iskolai végzettséget igazoló okirat bemutatásának hiányára. Márpedig a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére tekintettel az átsorolás csak az azt igazoló oklevél bemutatását követően igényelhető.
2. A Ktv. 26. § - 2001. június 30-áig hatályos - (2) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő felsőfokú iskolai végzettséget szerez és az egyéb feltételeknek megfelel, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni.
A munkaügyi bíróság az "egyéb feltételek" körébe tartozónak tekintette a Ktv. 80. § (1) bekezdés a) pontjában adott felhatalmazás alapján a 9/1995. (II. 5.) Korm. rendeletben meghatározott képesítési előírást, amely követelménynek a felperes nem felelt meg.
Ezt a jogszabály értelmezést a jogfejlődés is alátámasztja. A Ktv. 26. §-ának - 2001. július 1-jétől hatályos - (2) bekezdése az átsorolást akkor tette lehetővé a köztisztviselő feladatköréhez szükséges képesítési előírástól eltérő felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén, ha a köztisztviselő a szakképesítési előírásoknak megfelelt.
Tekintettel arra, hogy a Ktv. 26. § (2) bekezdése 2001. július 1-je előtt sem minden további feltétel nélkül írta elő a megszerzett iskolai végzettségnek megfelelő átsorolást, és az "egyéb feltételek" - erre vonatkozó értelmező rendelkezés hiányában - a szakképesítésre is értelmezhető volt, a módosítás indokolásából, illetve hatályba léptető rendelkezéséből nem következik ennek az értelmezésnek a téves, jogszabálysértő volta.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.138/2005. sz.)