BH 2004.12.522

A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetésénél a munkakör felajánlási kötelezettséget is figyelembe kell venni [Kjt. 30. § (3) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a 12/1987. (XII. 27.) IM rendelet 8. §-ába, a Kjt. 30. § (2) bekezdésébe ütköző törvénysértés miatt kérte (tartalmilag) a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Érvelése szerint az önkormányzat - a megyei bíróság téves álláspontjával ellentétesen - helytállóan hozta és jelölte meg az önkormányzati rendeletet. A jogszabály kihirdetésének napját megfelelően rögzítették. A Kjt. 30. § (2) bekezdésével összefüggésben a...

BH 2004.12.522 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetésénél a munkakör felajánlási kötelezettséget is figyelembe kell venni [Kjt. 30. § (3) bekezdés].
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a 12/1987. (XII. 27.) IM rendelet 8. §-ába, a Kjt. 30. § (2) bekezdésébe ütköző törvénysértés miatt kérte (tartalmilag) a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Érvelése szerint az önkormányzat - a megyei bíróság téves álláspontjával ellentétesen - helytállóan hozta és jelölte meg az önkormányzati rendeletet. A jogszabály kihirdetésének napját megfelelően rögzítették. A Kjt. 30. § (2) bekezdésével összefüggésben a valós, megtörtént létszámcsökkentésre hivatkozott, amely miatt nincs jelentősége annak, hogy a felperes részére megküldött jegyzőkönyvi kivonat tartalmaz egy, az eredeti szövegben nem szereplő további bekezdést.
A Legfelsőbb Bíróság a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetésénél irányadó szempontokra vonatkozóan a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes ellenkérelmében, illetve észrevételeiben a másodfokú bíróság határozatának hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság döntése a jogszabályoknak mindenben megfelel.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő. Az alperes fenntartója, az R. Község Önkormányzat képviselő-testülete 2001. február 20-án a 7/2001. számú határozatában létszámcsökkentésről döntött, és a pedagógus létszámkeretet 13 helyett 11 főben határozta meg. A határozatot az alperes igazgatójának azonnali hatállyal kellett végrehajtania. Ennek során 2001. február 27-én a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2001. szeptember 30-ai hatállyal felmentéssel megszüntette, indokként a 7/2001. számú képviselő-testületi határozatra és az önkormányzat költségvetésről szóló rendeletére hivatkozott.
A munkaügyi bíráság e tényállás alapján nem találta alaposnak a felperesnek a felmentés jogellenességére és elmaradt járandósága megfizetésére irányuló keresetét. A jogi következtetése szerint az alperes intézkedése megfelelt a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjának, az ügyben is irányadó MK 95. számú állásfoglalásnak. A munkaügyi bíróság nem vizsgálta a döntés célszerűségi és az iskola szakos ellátottságával összefüggő felperesi érvelést, mert ezek a munkaügyi vita keretébe nem tartozhatnak. A költségvetési rendelet kihirdetésének dátumára vonatkozó érvelést nem tartotta jelentősnek, mivel kétséget kizáróan bizonyított volt a fenntartónak a létszámcsökkentésről 2001. február 20-án meghozott döntése.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította a felmentés jogellenességét, a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes felmentése hatályon kívül helyezésével hatálytalanította, az elsőfokú bíróságot a követelés összege tárgyában az eljárás lefolytatására kötelezte.
A megyei bíróság vizsgálat tárgyává tette a felperes felmentésében szereplő 7/2001. (II. 14.) képviselő-testületi határozatot és az 1/2001. (II. 28.) Ök. rendeletet. Megállapította, hogy a 7/2001. (II. 14.) számú határozatot a képviselő-testület nem alkotta meg 2001. február 14-én, a létszámcsökkentésről szóló döntést a 7/2001. (II. 20.) számú képviselő-testületi határozat tartalmazza, míg a felmentés közlésekor (2001. február 27-én) az 1/2001. (II. 28.) önkormányzati rendeletet még nem alkották meg. Emellett a felperes részére a képviselő-testületi ülésről megküldött jegyzőkönyvi kivonat egy olyan - a pedagógus létszám racionalizálásáról és az alperes intézménynek az R.sz.-i Általános Iskolával való összevonásáról szóló - toldatot is tartalmaz, amely az eredeti jegyzőkönyvben nem szerepel.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes igazgatója a tervezett, de meg nem valósult összevonásra tekintettel mentette fel a felperest. Egy másik pedagógus jogviszonya határozott idő eltelte miatt szűnt meg. Mindezek miatt a felmentés indoka nem felelt meg a valóságnak, ezért jogszabálysértő, másrészt a felmentésben megjelölt jogszabály az intézkedés közlésekor még nem létezett, és a felperessel közölt irat (részben) nem felelt meg az eredeti határozat szövegének.
A jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (9) bekezdés értelmében önkormányzati rendeletnél a kihirdetés időpontja az önkormányzati közlönyben való megjelenésre, illetőleg a helyben szokásos módon való kihirdetésre utal. A jogszabály 8. § szerint a kihirdetés napja az adott esetben az önkormányzati közlöny megjelenésének, vagy az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon való kihirdetésének napja. A nem vitatott tényállás szerint a felperessel a felmentést 2001. február 28-án közölték. A felmentésben megjelölt 1/2001. (II. 28.) Ök. rendelet tehát a közléskor a valóságnak megfelelt, ezért a felmentés ez okból nem ütközik a Kjt. 30. § (2) bekezdésébe.
Helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a perben a felmentést annak alapulvételével kellett vizsgálni, hogy ennek indokaként az alperes a felperessel mit közölt. A felmentés indokának jogi megítélésénél azonban annak van jelentősége, hogy a létszámcsökkentésről szóló döntés a felmentés közlése előtt megszületett-e, az utóbb bekövetkezetteknek, illetve ezek hiányának (iskolák összevonása) nincs szerepe a felmentési ok valósága vizsgálatának körében. Az tehát, hogy a döntés célja utóbb meghiúsult, a döntésen alapuló törvénynek megfelelő okot tartalmazó felmentést nem teszi jogellenessé [Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pont]. A perben az nem volt vitás, hogy az alperesnél (a felperessel együtt) a létszám 2 fővel csökkent a már említett fenntartói döntés következtében, ezért - a kifejtettekre is tekintettel - a másodfokú bíróság az általa értékeltek alapján tévesen következtetett az alperes intézkedésének jogellenességére, a felülvizsgálati kérelem mindezeket érintő érvelése helytálló.
A Kjt. 30. § (3) bekezdés értelmében az adott esetben a felmentés jogszerűsége nem dönthető el a másik munkakör felajánlására vonatkozó alperesi kötelezettség vizsgálata nélkül, illetve figyelembe kell venni a felperes által a Kjt. 32. § (1) bekezdés b) pontjáról előadottakat is a különös indokoltság tekintetében. A felmentés jogszerűségét tehát az adott esetben érintheti, hogy volt-e az alperesnél betöltetlen, a felperes által ellátható munkakör, a felajánlási kötelezettség teljesült-e [Kjt. 30. § (3) bekezdés], továbbá a felmentés megfelel-e a Kjt. 32. §-ának. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felmerült jogkérdésben úgy foglalt állást, hogy a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetésénél a munkáltatót terhelő bizonyítás mellett figyelembe kell venni a Kjt. 30. § (3) bekezdésben lévő felajánlási kötelezettség szabályát, továbbá a közalkalmazott által hivatkozott felmentési korlátozást (Kjt. 32. §). Az adott esetben a jogerős ítéletnek a felajánlási kötelezettséget és a felmentési korlátozást figyelmen kívül hagyó döntése jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság közbenső ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.797/2003. sz.)

Bírósági jogesetek

EH 2010.2166 A 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés jogellenességét megalapozza, ha a munkáltató e tervezett intézkedése előtt megteendő állásfelajánlási kötelezettségét elmulasztja (Kjt. 30/A. §).

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.