adozona.hu
BH 2001.7.317
BH 2001.7.317
Az ingatlan apportálása esetén is szükséges a tulajdonjog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés [Ptk. 116. §, 117. § (3) bek., 207. § (1) bek., Gt. 19. §, 21. § (1) bek. d) pont, 22. § (2) bek., 24. § (1) bek., Pp. 371. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi gazdasági társaságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint cégbíróság 1995. augusztus 16. napján bejegyezte a cégjegyzékbe.
N. F. - a felperesi társasági szerződés mellékletét képező apportlista szerint - nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátotta az 115. hrsz.-on felvett, - Fő u. 1. sz. alatt található - ingatlanát.
A peres felek ezt követően vállalkozási szerződést kötöttek; - a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.
N. F. ...
BH 2001.7.317 Az ingatlan apportálása esetén is szükséges a tulajdonjog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés [Ptk. 116. §, 117. § (3) bek., 207. § (1) bek., Gt. 19. §, 21. § (1) bek. d) pont, 22. § (2) bek., 24. § (1) bek., Pp. 371. § (1) bek.].
A felperesi gazdasági társaságot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint cégbíróság 1995. augusztus 16. napján bejegyezte a cégjegyzékbe.N. F. - a felperesi társasági szerződés mellékletét képező apportlista szerint - nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátotta az 115. hrsz.-on felvett, - Fő u. 1. sz. alatt található - ingatlanát.
A peres felek ezt követően vállalkozási szerződést kötöttek; - a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.
N. F. - a felperes ügyvezetőjeként - a vállalkozási szerződésben kikötött 2 000 000 forint óvadék és járulékai biztosítására a tulajdonaként nyilvántartott perbeli ingatlanra jelzálogjogot engedett.
A városi bíróság jogerős ítéletével annak tűrésére kötelezte N. F.-et, hogy az alperes a perbeli ingatlanból jelzálogjoga alapján követelését kielégíthesse. Az ítélet alapján végrehajtási eljárás indult.
A felperes keresetében a felvett ingatlan végrehajtás alóli feloldását kérte arra hivatkozással, hogy a jelzálogjogot alapító szerződés megkötésekor az ingatlan már nem volt N. F. tulajdona; arról érvényesen nem rendelkezhetett.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az apportálás a tulajdonjog átruházásának speciális esete, amelyre a Ptk. vonatozó rendelkezését kell alkalmazni. A felperes nem ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzéssel, hanem szerződéssel kívánta a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezni, amelynek a törvényben előírt egyik feltétele - az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés - hiányzik. A bíróság megítélése szerint emiatt a felperes nem szerezett tulajdonjogot, így N. F. az ingatlanról 1995. február 24. napján érvényesen rendelkezhetett.
Az ítélet ellen annak megváltoztatása és kereseti kérelme szerinti döntés meghozatala iránt a felperes fellebbezett.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az ítélet lényegi indokolása szerint ingatlan apportálása esetében is szükséges a tulajdonjog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés. A felperes tulajdonjogának bejegyzése nem történt meg, ezért tulajdonjogra alapított igénypert eredményesen nem érvényesíthet. A másodfokú bíróság a továbbiakban a társasági törvény (1988. évi VI. törvény) egyes rendelkezéseinek felhívásával azt állapította meg, hogy a társaság alapítójának nem pénzbeli hozzájárulása esetén egyértelműen kell a társasági szerződésnek rendelkezni arról, hogy az apport rendelkezésre bocsátása milyen formában történik. A társasági szerződés, de az apportlista sem tartalmaz egyértelmű utalást arra, hogy az apport rendelkezésre bocsátása milyen formában történt, ezért a másodfokú bíróság ezen a címén sem talált alapot az ingatlan foglalás alóli feloldására.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a ítéletek megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy a felperes - apportálással - megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, amelyre tekintettel az a foglalás alól feloldható. A felperes felülvizsgálati kérelmének jogalapját az 1988. évi VI. törvény 22. §-ának (2) bekezdése, illetve 24. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 116. §-a nem megfelelő alkalmazásában, valamint a társasági szerződésnek a Ptk. 207. §-a (1) bekezdésével ellentétes értelmezésében jelölte meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítéletet hatályában kérte fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.
Gazdasági társaságot társasági szerződéssel lehet alapítani, amelyhez a jogszabály lényeges alaki és tartalmi követelményeket ír elő (Gt. 19. §). A társasági szerződésben meg kell határozni - egyebek mellett - a társasági vagyon mértékét - rendelkezésre bocsátásának módját és idejét [Gt. 21. § (1) bekezdés d) pontja]. A társaság vagyona - alapításakor - a tagok pénzbetétéből, valamint az általuk rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétből áll; a nem pénzbeli betét bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, tehát ingatlan is lehet [Gt. 22. § (2) bekezdés].
N. F. a társaságba a perbeli ingatlanát apportálta. A társaság apportálással való tulajdonszerzésének nyilvánvalóan az a feltétele, hogy azt a tulajdonos ezzel a szándékkal bocsássa a társaság rendelkezésére.
Mindezekből az állapítható meg, hogy az ingatlan apportálása nem eredeti - a felperes szerinti törvényen alapuló - és ebből következő ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés, hanem valójában szerződési nyilatkozattal történő tulajdon-átruházás, amelyre nézve a tulajdonjog megszerzéséhez a tulajdonváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges [Ptk. 117. § (3) bekezdés]. A felperes végrehajtási igénykeresetét - tulajdonjoga hiányában - a Pp. 371. §-ának (1) bekezdése szerint helyesen utasította el az elsőfokú bíróság, és azt jogszerűen hagyta helyben a másodfokú bíróság.
A felperesnek a Ptk. 207. §-a (1) bekezdésére alapított felülvizsgálati támadása az előzőekben kifejtettekből következően nem bír jelentőséggel, valójában nem is értelmezhető.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.21.256/2000. sz.)
Bírósági jogesetek
AVI 2008.3.26 A természetbeni juttatás adó- és járulékköteles, amelyet a kifizető köteles megfizetni (1995. évi XCVII. tv. 69. §)
