adozona.hu
BH 1999.8.385
BH 1999.8.385
A szakszervezeti választott tisztségviselő munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a szakszervezeti egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a szakszervezet perben állása alapján vizsgálható és bírálható el [Mt. 28. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaviszonyának az alperes által jogellenesen történt megszüntetése miatt a végkielégítésnek megfelelő kétszeres összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert a szakszervezet rendeltetésellenes joggyakorlással nem adta meg a felperes munkaviszonya megszüntetéséhez szükséges egyetértést, ezért annak hiányára nem lehet hivatkozni.
Az alperes fellebbezése folytán e...
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert a szakszervezet rendeltetésellenes joggyakorlással nem adta meg a felperes munkaviszonya megszüntetéséhez szükséges egyetértést, ezért annak hiányára nem lehet hivatkozni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és kötelezte az alperest 816.832,-Ft végkielégítésnek megfelelő összeg megfizetésére.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a felperesnek mint szakszervezeti választott tisztségviselőnek a munkaviszonyát 1997. május 12-én rendes felmondással anélkül szüntette meg, hogy a felsőbb szakszervezeti szerv ahhoz az egyetértését adta volna. Ezért ez az intézkedés jogellenes volt, ennélfogva a felek közötti munkaviszony a másodfokú határozat meghozatala napján, 1998. február 18-án szűnt meg. Ezért az alperest a felperes keresete szerint a végkielégítés kétszeresének megfelelő összeg megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság döntése szerint a munkavállaló és a munkáltató között indult perben a szakszervezet perben állása nélkül nem vizsgálható az utóbbi által az egyetértés tekintetében hozott döntés rendeltetésszerű, illetve rendeltetésellenes volta. A munkaügyi bíróság ettől eltérő álláspontja nem alapult a törvényen.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt. Jogszabálysértést panaszolt amiatt, hogy bár a szakszervezetnek nem fűződött méltányolható érdeke a hozzájárulás meg nem adásához, azt mégis megtagadta. Ezért a szakszervezet rendeltetésellenesen gyakorolta a jogát, amit helytállóan hagyott figyelmen kívül a munkaügyi bíróság.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályának fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A törvény rendelkezése értelmében a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 28. §-ának (1) bekezdése]. Ezért az egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a munkáltató által erre irányulóan, a szakszervezet perben állásával előterjesztett kereset alapján vizsgálható és bírálható el (BH 1997/12/607 Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.534/1996.). Ezért a perben a másodfokú bíróság a törvénynek megfelelően állapította meg a felperes munkaviszonya rendes felmondással történt megszüntetésének jogellenességét.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, és az alperest kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség és illeték megfizetésére [Pp. 78. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. § (3) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv.II.10.337/1998. sz.)